tag:blogger.com,1999:blog-365659422024-03-08T05:18:06.624+05:30കുറച്ചു കാര്യങ്ങള്.Keep evolving... Your descendants will be thankful!ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.comBlogger91125tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-73046161743138109392020-10-09T23:10:00.011+05:302020-10-10T08:19:30.686+05:30മികച്ച സൈക്കിൾ ചെയിൻ ലൂബ്.<p><span> </span> പല ഗ്രൂപ്പുകളിലും ആവർത്തിച്ചു വരുന്ന ഒരു ചോദ്യമാണ് ഏറ്റവും നല്ല സൈക്കിൾ ലൂബ് ഏതാണ് എന്ന്. പ്രധാനമായും ചെയിൻ ലൂബ് ആണ് ഉദ്ദേശിക്കുന്നത്. ഓരോരുത്തരും അവരുപയോഗിക്കുന്ന ലൂബോ അല്ലെങ്കിൽ കേട്ടിരിക്കുന്നതിൽ വില കൂടിയോ ഒന്നോ നിർദ്ദേശിക്കുകയാണ് പതിവും. വില കൂടുതൽ ഉള്ളത് സ്വാഭാവികമായും കൂടുതൽ നല്ലത് ആയിരിക്കും എന്നത് ഒരു പൊതുവിശ്വാസം ആണല്ലോ?</p><p>ഇതെഴുതുന്നത് ഏറ്റവും നല്ല ലൂബ് ഏതെന്ന് പറയുവാനല്ല. ലൂബിനെ സംബന്ധിച്ച വസ്തുതകൾ പങ്ക് വെയ്ക്കാനാണ്. അതിന് ശേഷം നിങ്ങൾക്ക് തന്നെ തീരുമാനിയ്ക്കാം എന്ത് ഉപയോഗിക്കണം എന്ന്.</p><p>ആദ്യമായി ലൂബിന്റെ ആവശ്യം എന്താണെന്ന് നോക്കാം. രണ്ട് കാര്യമാണ്.</p><p>1. ഘർഷണം കുറയ്ക്കുക.</p><p>2. തേയ്മാനം കുറയ്ക്കുക, ആയുസ്സ് കൂട്ടുക.</p><p>ഈ കാര്യങ്ങളെ സംബന്ധിച്ച് നമുക്കുള്ള വിവരങ്ങൾ ലൂബ് കമ്പനിക്കാരുടെ അവകാശവാദങ്ങൾ മാത്രമായിരുന്നു. സ്വാഭാവികമായും അവർ അവരുടെ ഉത്പന്നത്തിന് അനുകൂലമായേ പറയുകയും ഉള്ളൂ. എന്നാൽ രണ്ട് സ്വതന്ത്ര ലാബുകൾ ഈ കാര്യങ്ങൾ പഠിക്കുകയും അവർ കണ്ടെത്തിയത് വെളിപ്പെടുത്തുകയും ചെയ്തിട്ടുണ്ട്. </p><p>ജെയ്സൺ സ്മിത്ത് എന്ന സൈക്കിളിസ്റ്റും എൻജിനീയറും ആയ ആൾ സ്ഥാപിച്ച ഫ്രിക്ഷൻ ഫാക്ട്സ് ആണ് ആദ്യ സംരംഭം. സ്മിത്ത് സ്വന്തമായി ഡിസൈൻ ചെയ്ത് നിർമ്മിച്ച ഹൈ ടെക് ഉപകരണങ്ങൾ ഉപയോഗിച്ച് പ്രധാനമായും ഘർഷണം ആണ് വിശകലനം ചെയ്തത്. (ലൂബുകൾ മാത്രമല്ല ഡ്രൈവ് ട്രെയിൻ ഘടകങ്ങൾ എല്ലാം സ്മിത്ത് പരീക്ഷിച്ചിരുന്നു. ആവശ്യക്കാർക്ക് ടെസ്റ്റ് റിസൾട്ടുകൾ ചെറിയൊരു ഫീസിന് നൽകിയിരുന്നു. എന്നാൽ പിന്നീട് സ്മിത്തിന്റെ കമ്പനി 'സെറാമിക് സ്പീഡ്' എന്ന കമ്പനി "വിഴുങ്ങി".)</p><p>സ്മിത്തിന്റെ നിരീക്ഷണം അനുസരിച്ച് 'പുതിയതും പൂർണ്ണമായും വൃത്തിയുള്ളതുമായ നിലവാരമുള്ള ചെയിൻ' ചവിട്ടുന്നതിന്റെ ഏതാണ്ട് 4% വരെ ഊർജ്ജം നഷ്ടപ്പെടുത്തും. (പഴകിത്തേഞ്ഞ അഴുക്ക്/തുരുമ്പ് പിടിച്ച മോശം നിലവാരമുള്ള ചെയിനുകൾ അതിന്റെ പല പല മടങ്ങ് ഊർജ്ജനഷ്ടത്തിന് കാരണമാകും. നമ്മൾ അവസാനം തീരുമാനം എടുക്കുമ്പോൾ ഈ ഒരു കാര്യം ഓർമ്മയിൽ വേണം. വിലയേറിയ ലൂബിന് മുൻപ് ശരിയാവേണ്ടത് ഇതൊക്കെയാണ്.) അതായത് ഒരു 250 W ഊർജ്ജം (ശരാശരി റോഡ് സൈക്കിളിങ്ങിൽ വരുന്നത്.) പ്രയോഗിക്കുമ്പോൾ 10W നഷ്ടപ്പെടും. അതിൽ എത്രമാത്രം ഓരോ ലൂബും ഉപയോഗിക്കുമ്പോൾ ലാഭിച്ചുകിട്ടും എന്ന് അദ്ദേഹം കണ്ടെത്തി പ്രസിദ്ധീകരിച്ചിട്ടുണ്ട്.</p><p>ഗ്രാഫ് കാണുക. നമുക്ക് പരിചിതമായ ബ്രാൻഡുകൾ ഇതിൽ ഉൾപ്പെട്ടിട്ടുണ്ട്. സ്ക്വീർട്ട് സാമാന്യം ഭേദപ്പെട്ട നിലവാരം ആണ് കാണിക്കുന്നത്. അത് ഉപയോഗിക്കുമ്പോൾ ഊർജ്ജനഷ്ടം ഏതാണ്ട് 4.5W മാത്രമാണ്. അതായത് ഊർജ്ജനഷ്ടം ഏതാണ്ട് പകുതിയായി കുറഞ്ഞു. പിന്നെ എല്ലാവര്ക്കും പരിചയമുള്ള ബ്രാൻഡ് ആണ് മക്കോഫ്. മക്കോഫ് ഉപയോഗിച്ചപ്പോൾ ഊർജ്ജനഷ്ടം 6W ഇൽ അധികം വരുന്നുണ്ട്. എന്നാൽ രസകരമായ ഒരു കാര്യം, സൈക്കിളിങ്ങ് ലൂബ് എന്ന രീതിയിൽ മാർക്കറ്റ് ചെയ്യാത്ത മൊബീലിന്റെ സിന്തറ്റിക് എൻജിൻ ഓയിൽ 5W-20 മക്കോഫിനേക്കാളും മെച്ചപ്പെട്ട പ്രകടനം ആണ് കാണിക്കുന്നത്. അതുപോലെ നിസ്സാരമെന്ന് കരുതുന്ന വാസ്ലൈൻ പെട്രോളിയം ജെല്ലിയും മക്കോഫിന് സമാനമായ നിലവാരം കാണിക്കുന്നുണ്ട്. അതിലും മോശം സ്ഥാനം ആണ് ഫിനിഷ് ലൈന് ഉള്ളത്.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQNfjwDpt9PlaL7a6vJZM2BjSny_p0JDSzXDE0t4gqcqcIFOffgwR5iCdHHeu2aw7DXXJTOdyAn7KbO8ArU8T7qx-JrYAULEEt60dkauZngmlCs6lWcMLIDGw2rjEZ8t31WD6r/s1080/Friction-Facts-Drip-Lube-Test-1-1080x653.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="653" data-original-width="1080" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQNfjwDpt9PlaL7a6vJZM2BjSny_p0JDSzXDE0t4gqcqcIFOffgwR5iCdHHeu2aw7DXXJTOdyAn7KbO8ArU8T7qx-JrYAULEEt60dkauZngmlCs6lWcMLIDGw2rjEZ8t31WD6r/s320/Friction-Facts-Drip-Lube-Test-1-1080x653.jpg" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><p>ചുരുക്കത്തിൽ ഒരു 'ഒപ്ടിമൽ ചെയിൻ ' ഉപയോഗിക്കുമ്പോൾ ഘർഷണം കുറയ്ക്കുക എന്ന കാര്യത്തിൽ ലൂബിന്റെ പ്രീമിയംനെസ്സ് നിർണ്ണായകമല്ല. മാത്രമല്ല പലതും തെറ്റിദ്ധാരണാജനകവും ആണ്. അടുത്തതായിട്ട് ചെയ്നിന്റെ തേയ്മാനവും ആയുസ്സും നിർണ്ണയിക്കുന്നതിൽ വ്യത്യസ്ത ലൂബുകളുടെ പങ്ക് എന്ത് എന്ന് നോക്കാം. ഇത് സംബന്ധിച്ച പഠനങ്ങൾ നടത്തിയിരിക്കുന്നത് ആഡം കിരിൻ എന്നൊരു ആസ്ട്രേലിയൻ സൈക്കിളിസ്റ്റിന്റെ സ്ഥാപനമായ ZFC ആണ്. സ്മിത്തിന്റെ ലാബിനെ അപേക്ഷിച്ച് കുറച്ചുകൂടി ലളിതമാണ് കിരിന്റെ സംവിധാനം. എന്നാൽ യഥാർത്ഥ സാഹചര്യങ്ങളെ കൂടുതൽ അനുകരിക്കുന്നതും. 250W ശക്തി തുടർച്ചയായി ക്രാങ്കിൽ കിട്ടുന്ന രീതിയിൽ ഒരു മോട്ടോർ ഡ്രൈവ് ട്രെയിൻ ഓടിക്കുന്നു. ഒരു പുതിയ ചെയിൻ ഇട്ടിട്ട് 1000km വീതമുള്ള അഞ്ച് ഘട്ടമായിട്ട് ആണ് പരീക്ഷണം.ആദ്യ ഘട്ടത്തിൽ വൃത്തിയുള്ള സാഹചര്യത്തിൽ ലൂബ് മാത്രം ഉപയോഗിക്കുന്നു. രണ്ടാം ഘട്ടത്തിൽ റോഡ് സാഹചര്യത്തെ അനുകരിച്ച് പൊടിമണൽ ചെയിനിൽ പറ്റിച്ച് ആണ് ഓടിക്കുന്നത്. നാലാം ഘട്ടം, മണലും വെള്ളവും. മൂന്നും അഞ്ചും ലൂബ് മാത്രം. ചെയിൻ വലിയുന്നതാണ് തേയ്മാനത്തിന്റെ മാനദണ്ഡമായി എടുക്കുന്നത്. മുൻകൂർ നിശ്ചയിച്ചിരിക്കുന്ന നീളവ്യത്യാസം മുഴുവനായി (100%) ആകുമ്പോൾ ചെയിൽ ഉപേക്ഷിക്കാറായതായി പരിഗണിക്കുകയും പരീക്ഷണത്തിൽ നിന്ന് പുറത്താവുകയും ചെയ്യും. അതായത് ഒരു ഘട്ടത്തിൽ ചെയിൻ ആയുസ്സ് 100% ആയാൽ അത് അടുത്ത ഘട്ടത്തിലേക്ക് പ്രൊമോട്ട് ആവില്ല. </p><p>ഇവിടെയും പരീക്ഷണ ഫലങ്ങൾ കൗതുകകരമായിരുന്നു. മോൾട്ടൺ സ്പീഡ് വാക്സ്, UFO എന്നീ വാക്സ് അധിഷ്ഠിത ലൂബുകൾ മാത്രമേ അഞ്ച് ഘട്ടവും കടന്നുകൂടിയുള്ളൂ. അതും കാര്യമായ തേയ്മാനം ഒന്നും വരുത്താതെ. സ്ക്വീർട്ട് അഞ്ചാം ഘട്ടം വരെ എത്തി. മക്കോഫ് രണ്ടാം ഘട്ടത്തിൽ തന്നെ പുറത്തായി.</p><p> (നമ്മൾ ആദ്യ പോസ്റ്റിൽ പറഞ്ഞിരുന്ന മൊബീൽ, വാസ്ലൈൻ, ഫിനിഷ് ലൈൻ ഒന്നും കിറിന്റെ പഠനത്തിൽ ഇല്ല. ഇതിൽ UFO ഡ്രിപ്, ജെയ്സൺ സ്മിത്ത് വികസിപ്പിച്ച ചെയിൻ ട്രീറ്റ്മെന്റ്, ഇറ്റിക്കാവുന്ന രീതിയിൽ സെറാമിക് സ്പീഡ് മാറ്റി എടുത്തത് ആണ്. സ്മിത്തിന്റെ ഫ്രിക്ഷൻ ഫാക്ട് സ്വതന്ത്ര കമ്പനി ആയിരുന്ന സമയത്ത് അദ്ദേഹത്തിന്റെ ചെയിൻ ട്രീറ്റ്മെന്റിന്റെ ഒരു DIY വേർഷൻ അദ്ദേഹം വെളിപ്പെടുത്തിയിരുന്നു. സാധാരണ പാരഫിൻ മെഴുകിൽ നേരിയ അളവിൽ ടെഫ്ലോൺ പൗഡറും മോളിബ്ഡനം സൾഫേറ്റും കലർത്തി ഉരുക്കി എടുക്കുന്നത് ആയിരുന്നു അത്.)</p><p>ചുരുക്കത്തിൽ,</p><p> ഈ പഠനങ്ങളിൽ നിന്നും മനസ്സിലാകുന്ന ഒരു കാര്യം, മിക്കവാറും പ്രീമിയും ലൂബുകൾ ഒന്നും തന്നെ ചെയിനിന്റെ ആയുസ്സ് കൂട്ടുന്നതിൽ സഹായിക്കുന്നില്ല എന്നതാണ്. അവയെക്കാളൊക്കെ മെച്ചപ്പെട്ട പ്രയോജനം ചെയിൻ വാക്സ് ചെയ്യുന്നതുകൊണ്ട് ലഭിയ്ക്കും. </p><p>വാക്സിങ്ങ്.</p><p>ഘർഷണം കുറയ്ക്കാനും ചെയിനിന്റെ ആയുസ്സ് കൂട്ടുവാനും ഏറ്റവും നല്ല മാർഗ്ഗം വാക്സിങ്ങ് തന്നെയാണ്. എന്നാൽ UFO ഡ്രിപ്, മോൾട്ടൻ സ്പീഡ് വാക്സ്, അബ്സോല്യൂട്ട് ബ്ലാക്ക് മുതലായ ഇറ്റിക്കാവുന്ന വാക്സ് ഉത്പന്നങ്ങൾ നമുക്ക് ഇവിടെ കിട്ടാനില്ല. (ലഭ്യമായ സ്ഥലങ്ങളിൽ പോലും താങ്ങാനാവാത്ത വിലയുമാണ്. അബ്സോല്യൂട്ട് ബ്ലായ്ക്കിന്റെ 100 ml നു പതിനായിരം രൂപയോളം വരും!) എന്നാൽ സാധാരണ പാരഫിൻ വാക്സ് പ്രയോഗവും നല്ല ഫലം തരും.ടെഫ്ലോൺ പൗഡറും മോളിബ്ഡനം സൾഫേറ്റും നമുക്കിവിടെ കിട്ടാൻ എളുപ്പമല്ല. എന്നാൽ വാക്സ് തന്നെയോ അല്ലെങ്കിൽ ഗ്രാഫൈറ്റ് പൗഡറുമായോ ചേർത്തോ ഉപയോഗിക്കാവുന്നതാണ്. </p><p> എന്നാൽ വാക്സിങ്ങിന് പ്രായോഗികമായി ചില ബുദ്ധിമുട്ടുകൾ ഉണ്ട്. ഒന്ന് അത് അല്പം മിനക്കേട് ആണെന്ന് ഉള്ളതാണ്. ആദ്യമായി പ്രയോഗിക്കുമ്പോൾ ചെയിൻ പലതവണ കഴുകി ഏറ്റവും വൃത്തിയാക്കണം. സാധാരണ ക്ളീനിങ്ങ് പോര. (പിന്നീട് എളുപ്പമാണ്, വെറുതെ തിളച്ച വെള്ളത്തിൽ മുക്കി തുടച്ച് എടുത്താൽ മതി.) മെഴുക് ഉരുക്കി അതിൽ കുറെ സമയം ചെയിൻ ഇട്ട് വെയ്ക്കണം. മെഴുക് മുകളിൽ ഉറച്ച് തുടങ്ങുമ്പോഴേ എടുക്കാവൂ. വാക്സ് ചെയ്ത് കഴിഞ്ഞാൽ ആദ്യ 20-25 km അല്പം ബുദ്ധിമുട്ട് ആയിരിയ്ക്കും. പിന്നീട് 300-400 km വളരെ സ്മൂത്ത് ആയിക്കിട്ടും. എന്നാൽ ഏറ്റവും വലിയ പ്രശ്നം ചെയിൻ അഴിച്ചെടുക്കണം എന്നതാണ്. ക്വിക്ക് മാസ്റ്റർ ലിങ്ക് ഉള്ള ചെയിൻ മാത്രമേ എളുപ്പത്തിൽ അഴിച്ചെടുക്കാൻ സാധിക്കൂ. മിക്കവാറും ഹൈ എൻഡ് ചെയിനുകൾക്കെ ഈ സംവിധാനം കാണൂ. അതിനാൽ തന്നെ ഭൂരിപക്ഷം പേർക്കും വാക്സിങ്ങ് സാധ്യമാകും എന്ന് തോന്നുന്നില്ല.</p><p>മോട്ടോർ ഓയിൽ.</p><p>സൈക്കിളിൽ സാധാരണ മോട്ടോർ ഓയിൽ ഉപയോഗിച്ചുകൂടെ എന്ന് എല്ലാവരും ചോദിക്കുന്ന സംശയം ആണ്. (ആദ്യ പരീക്ഷണത്തിൽ മൊബീൽ ഓയിൽ, ഡെഡിക്കേറ്റഡ് സൈക്കിൾ ലൂബുകളേക്കാളും മെച്ചപ്പെട്ട ഫലം നൽകി എന്ന് നമ്മൾ കണ്ടതാണ്.) ഉപയോഗിക്കാം. പക്ഷെ, കൊഴുപ്പ് (വിസ്കോസിറ്റി) കുറഞ്ഞ ഓയിലുകൾ വേണം. മൊബിലിന്റേത് 5W ആയിരുന്നു എന്നോർക്കുക. മോട്ടോർ സൈക്കിളുകളിൽ സാധാരണ 20W ഒക്കെയാണ് ഉപയോഗിക്കുന്നത്. 2T ഓയിൽ അതിലും കട്ടി കൂടിയത് ആയിരിയ്ക്കും. ഓയിലിന് കട്ടി കൂടുമ്പോൾ ചെയിനിൻ്റെ പിന്നിനും റോളറിനും ഇടയ്ക്ക് കടന്ന് കയറാനുള്ള കാപ്പിലറി ഫോഴ്സ് കുറയും, വിസ്കസ് ഡ്രാഗ് എന്നൊരു സംഭവം കൂടി ഊർജ്ജനഷ്ടം ഉണ്ടാകും, മാത്രമല്ല മണ്ണും പൊടിയും ഒക്കെ അടിഞ്ഞുകൂടാനും സാധ്യത കൂടും. 5W - 10W SAE ഗ്രേഡിംഗ് ഉള്ള ഏതെങ്കിലും ഓയിൽ ഉപയോഗിക്കുന്നതാവും നല്ലത്. (W വിന് മുൻപ് വരുന്ന നമ്പർ ശ്രദ്ധിച്ചാൽ മതി, ശേഷം വരുന്നത് ഏതായാലും കുഴപ്പമില്ല.) അല്ലെങ്കിൽ സമാന വിസ്കോസിറ്റി വരുന്നത് ആണ് ഹൈഡ്രോളിക് അല്ലെങ്കിൽ ഫോർക്ക് ഓയിലുകൾ. അവ ഉപയോഗിക്കാം. ഫോർക്ക് ഓയിലുകൾ 350ml അളവിൽ എല്ലാ ടൂ വീലർ സ്പെർപാർട്സ് കടകളിലും കിട്ടും. അത്രയൊന്നും മിനക്കെടാൻ പറ്റില്ലെങ്കിൽ മോട്ടോർ സൈക്കിൾ ഓയിലുകൾ മണ്ണെണ്ണയോ ഡീസലോ മറ്റോ ചേർത്ത് കട്ടി കുറച്ചെടുക്കാം.</p><p>തയ്യൽ മെഷീൻ ഓയിൽ.</p><p>ഇതിന്റെ കണ്ടന്റോ വിസ്കോസിറ്റി ഗ്രേഡോ അറിയില്ല എന്നതാണൊരു പ്രശ്നം. എന്നാൽ പലരും നല്ല അനുഭവസാക്ഷ്യം നൽകുന്നുണ്ട്. ഉപയോഗിച്ച് നോക്കാവുന്നതാണ്.</p><p>കുക്കിങ്ങ് ഓയിലുകൾ </p><p>ഒഴിവാക്കുന്നത് ആണ് നല്ലത്. മിക്കവാറും എല്ലാ എണ്ണകളും പശപ്പുള്ള അവശിഷ്ടം ബാക്കിവെയ്ക്കും. അഴുക്ക് അടിഞ്ഞു കൂടുന്നത് കൂടും, ഡ്രാഗ് കൂടും.</p><p>ഗ്രീസ്.</p><p>തേയ്മാനം കുറയാൻ ഏറ്റവും നല്ലത്. പക്ഷെ ബാക്കി ഗുണങ്ങൾ എല്ലാം വിപരീതം. ഗ്രീസ് ചെയിനുള്ളതല്ല.</p><p>DIY വാക്സ് ഡ്രിപ്പ്.</p><p>അല്പം മിനക്കെടാൻ മനസ്സുള്ളവർക്ക് സ്വയം ഉണ്ടാക്കി എടുക്കാവുന്ന പാചകം. പാരഫിൻ വാക്സും (മെഴുകുതിരി) ലിക്വിഡ് പാരഫിനും (മെഡിക്കൽ ഷോപ്പിൽ കിട്ടും) ചേർത്ത് ഉരുക്കുക. തണുക്കുമ്പോൾ ഏതാണ്ട് വെണ്ണയുടെ പരുവം കിട്ടുന്ന അളവിൽ വേണം രണ്ടും എടുക്കാൻ. തണുത്ത് കഴിഞ്ഞ് അൽപ്പാൽപ്പമായി എടുത്ത് അസറ്റോൺ (പെയിന്റ് കട) ചേർത്ത് ഇറ്റിക്കാവുന്ന പാകത്തിൽ എടുക്കുക. </p><p>ചുരുക്കത്തിൽ,</p><p>ചെയിനും മറ്റ് ഡ്രൈവ് ട്രെയിൻ ഭാഗങ്ങളും (ജോക്കി വീലുകൾ പ്രത്യേകിച്ചും)) പരമാവധി വൃത്തിയായി സൂക്ഷിക്കുക എന്നതാണ് ഏറ്റവും പ്രധാനം. ലൂബിന്റെ പ്രാധാന്യം രണ്ടാമതേ വരുന്നുള്ളൂ. നമുക്ക് ലഭ്യമായ പ്രീമിയം ലൂബുകളിൽ മിക്കതും സാധാരണ മോട്ടോർ ഓയിലിനേക്കാൾ മെച്ചമുള്ളതല്ല. സ്ക്വിർട്ട് താരതമ്യേന മെച്ചമാണ്, എന്നാൽ ചിലവുമായി താരതമ്യം ചെയ്യുമ്പോൾ ഉള്ള ബെനഫിറ്റ് സംശയമാണ്. </p><p>(ജാമ്യം. ഈ റൈറ്റപ്പ് ശരാശരി സൈക്കിളിനെയും സൈക്കിളിസ്റ്റിനെയും ഉദ്ദേശിച്ചുള്ളതാണ്. ടൂർ ഡി ഫ്രാൻസ്, റാം ഒക്കെ പോലുള്ള ഹൈ ഇന്റെൻസിറ്റി സൈക്കിളിങ്ങ് ഉദ്ദേശിക്കുന്നവർ ഇതൊന്നും കാര്യമാക്കേണ്ട. :D )</p>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-7209055869850730152019-10-08T23:16:00.001+05:302019-10-09T06:13:34.187+05:30U.K യിൽ പഠനം. അറിയേണ്ടതെല്ലാം. ഭാഗം 3.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
<a href="https://orumalayaliblogan.blogspot.com/2019/10/uk.html" target="_blank">ഭാഗം 1</a>. <a href="https://orumalayaliblogan.blogspot.com/2019/10/uk-2.html" target="_blank">ഭാഗം 2. </a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";"><b>യാത്ര</b></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിമാന
ടിക്കറ്റ് സമയവും റേറ്റും
ഒക്കെ നോക്കി മുൻകൂട്ടി
എടുത്ത് വെയ്ക്കാവുന്നതാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നേരത്തേ എടുക്കുന്നതാണ്
മിക്കവാറും ലാഭവും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മിക്കവാറും
യൂണിവേഴ്സിറ്റികൾ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പ്രവേശനത്തിന്റെ
അടുത്ത ദിവസങ്ങളിൽ ആണെങ്കിൽ
എയർപോർട്ട് പിക്കപ്പ്
ഏർപ്പെടുത്തിയിരിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ സൌകര്യം ഉണ്ടോ
എന്ന് അന്വേഷിക്കുക</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എങ്കിൽ
അത് ആവശ്യപ്പെടുക</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ടിക്കറ്റിൽ
നമുക്ക് അനുവദിച്ചിട്ടുള്ള
ലഗേജ് ഭാരം പറഞ്ഞിരിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ കൈയ്യിൽ
വെയ്ക്കാവുന്ന </span>(<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഹാൻഡ്
കാരി</span>) <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലഗേജിന്
മിക്കവാറും എല്ലാ വിമാനകമ്പനികളും
അനുവദിച്ചിരിയ്ക്കുന്നത്
</span>7 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കിലോ ആണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ
ബാഗിൽ നമ്മുടെ സർട്ടിഫിക്കറ്റുകൾ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പണം</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഫോൺ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കാർഡുകൾ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലാപ്
ടോപ്പ് ഉണ്ടെങ്കിൽ അത്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">രണ്ട് ജോഡി ഡ്രസ്സ്
ഇത്രയും എടുക്കുക</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബാക്കി
ലഗേജ്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിമാനകമ്പനികൾ
അനുസരിച്ച് </span>30 -35- 40 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കിലോ
വരെ അനുവദിക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ
പരിധി ഒരു കാരണവശാലും
കടക്കാതിരിയ്ക്കാൻ ശ്രമിക്കുക</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇളവുകൾ ഒന്നും
കിട്ടില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പപ്പാതിയായി
രണ്ട് ബാഗ്</span>/ <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പെട്ടിയായി
പായ്ക്ക് ചെയ്യുന്നതാണ്
നല്ലത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാചകത്തിനും
മറ്റും രണ്ട് മൂന്ന് ചെറിയ
പാത്രങ്ങൾ കരുതുന്നത്
ഉപയോഗപ്പെടും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതുപോലെ
ആദ്യ ഒന്ന് രണ്ട് ദിവസങ്ങളിലേയ്ക്ക്
വേണ്ടി മാഗിയോ ബിസ്കറ്റോ
മറ്റോ കരുതാം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അല്ലാതെ
പലരും ചെയ്യുന്ന പോലെ
കിലോക്കണക്കിന് അരിയും ആട്ടയും
ഒന്നും കൊണ്ട് പോകേണ്ട
കാര്യമില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">തണുപ്പ്
കാലത്തേയ്ക്ക് ഉപയോഗിക്കാൻ
ഉള്ള പുതപ്പും വസ്ത്രങ്ങളും
വേണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മൾ
ചെല്ലുന്നത് തണുപ്പ് കാലത്ത്
അല്ല എങ്കിൽ അവിടെ നിന്നും
വാങ്ങുന്നത് ആയിരിയ്ക്കും
നല്ലത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇവിടെ
കിട്ടുന്ന ഏകദേശ വിലയിൽ തന്നെ
അവിടെ നിന്നും വാങ്ങാൻ പറ്റും</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">എയർ
പോർട്ടിലും</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഹോസ്റ്റലുകളിലും
യൂണിവേഴ്സിറ്റികളിലും ഒക്കെ
ഫ്രീ വൈ</span>-<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഫൈ
ഉണ്ടാകും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതുകൊണ്ട്
തന്നെ ഫോണിനു വേണ്ടി ഇന്റർനാഷണൽ
റോമിങ്ങൊ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ട്രാവൽ
സിമ്മോ അല്ലെങ്കിൽ എയർപോർട്ടിൽ
നിന്ന് മൊബൈൽ കണക്ഷനോ എടുക്കേണ്ട
കാര്യമില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പണനഷ്ടമാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അത്യാവശ്യ വിവരങ്ങൾ
വാട്സാപ്പ് പോലുള്ള സംവിധനങ്ങൾ
വഴി കൈമാറാമല്ലോ</span>? <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സാവകാശം
പ്ലാനൊക്കെ നോക്കി മൊബൈൽ
കണക്ഷൻ എടുത്താൽ മതി</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിദ്യാർത്ഥികളെ
സംബന്ധിച്ച് ഫോൺ ഉൾപ്പടെ
കിട്ടുന്ന കോണ്ട്രാക്റ്റ്
കണക്ഷൻ കിട്ടാൻ ബുദ്ധിമുട്ടാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിനാൽ ഫോൺ നാട്ടിൽ
നിന്നും കൊണ്ട് പോകുന്നത്
ആയിരിയ്ക്കും നല്ലത്</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";"><b>പണം</b></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b> </b><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">വിദേശത്തേയ്ക്ക്
പോകുമ്പോൾ സ്വാഭാവികമായും
പണം കയ്യിൽ കരുതണമല്ലോ</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അംഗീക്രുത
ഏജൻസികളിൽ നിന്നും നമ്മുടെ
രൂപ കൊടുത്ത് പൌണ്ട് വാങ്ങി
കയ്യിൽ വെയ്ക്കാം</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">എന്നാൽ
ഇത് കൊണ്ട് താൽകാലിക ആവശ്യങ്ങളേ
നടക്കൂ</span></span><span style="font-weight: normal;">. </span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ആ
പണം തീർന്നു കഴിയുമ്പോൾ മറ്റ്
മാർഗ്ഗം ഇല്ലാതാകും</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഇതിന്
ഒരു പരിഹാരം ആണ് ഫോറക്സ്
കാർഡുകൾ</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">മിക്കവാറും
എല്ലാ ബാങ്കുകളും ഫോറക്സ്
കാർഡുകൾ നൽകുന്നുണ്ട്</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">കാർഡ്
ലഭിയ്ക്കുവാൻ ഒരു ചെറിയ തുക
നൽകേണ്ടി വരും</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ബാങ്കുകൾ
അനുസരിച്ച് ഇത് </span></span><span style="font-weight: normal;">300-400
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">രൂപ
ആകും</span></span><span style="font-weight: normal;">. </span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">പിന്നെ
അതത് ദിവസത്തെ വിനിമയ നിരക്ക്
അനുസരിച്ച് കാർഡ് ചാർജ്ജ്
ചെയ്യാം</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഈ
കാർഡ് സാധാരണ ക്രഡിറ്റ്
</span></span><span style="font-weight: normal;">/</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഡബിറ്റ്
കാർഡ് ഉപയോഗിക്കുന്നത് പോലെ
വ്യാപാരസ്ഥാപനങ്ങളിൽ
ഉപയോഗിയ്ക്കാം</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അധികച്ചിലവ്
ഒന്നുമില്ല</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഇതുകൊണ്ട്
പണം പിൻവലിയ്ക്കാൻ പറ്റുമെങ്കിലും
അതിന് ബാങ്കുകൾ സാമാന്യം
നല്ല ഫീസ് ഈടാക്കും</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അതുകൊണ്ട്
</span></span><span style="font-weight: normal;">ATM </span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഇൽ
ഉപയോഗിക്കുന്നത് നഷ്ടമാണ്</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഒരു
ഫീസ് നൽകി നാട്ടിൽ നിന്നും
ഈ കാർഡ് റീ ചാർജ്ജ് ചെയ്തു
കൊണ്ടിരിയ്ക്കാം</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">കാർഡ്
എടുക്കുമ്പോൾ</span></span><span style="font-weight: normal;">,
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ആവശ്യപ്പെട്ടാൽ
ഒരു പകരം കാർഡ് കൂടി ലഭിയ്ക്കും</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അതുംകൂടി
വാങ്ങി സൂക്ഷിക്കുന്നതാണ്
നല്ലത്</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ആദ്യത്തെ
കാർഡ് നഷ്ടപ്പെട്ടാൽ ഉപയോഗിക്കാം</span></span><span style="font-weight: normal;">.
(</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">വിദേശത്തും
മോഷണം പോക്കറ്റടി ഇവയ്ക്കൊന്നും
ഒരു കുറവുമില്ല</span></span><span style="font-weight: normal;">.)
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അല്ലാതെ
കാർഡ് നഷ്ടപ്പെട്ടാൽ ബാങ്ക്
പറയുന്ന വിദേശത്തുള്ള
സപ്പോർട്ടിലൊന്നും ഒരു
പ്രതീക്ഷയും വെയ്ക്കണ്ട</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ചുരുക്കത്തിൽ
പോകുന്ന സമയത്ത് കുറച്ച് പണം
കറൻസിയായും </span></span><span style="font-weight: normal;">-
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">കഴിവതും
ചെറിയ ചെറിയ തുകയുടെ നോട്ടുകളായി
</span></span><span style="font-weight: normal;">- </span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ബാക്കി
തുകയ്ക്ക് ഫോറക്സ് കാർഡ്
ആയും കരുതുന്നതാണ് ബുദ്ധി</span></span><span style="font-weight: normal;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">എൻറോൾമെന്റ്
നടപടികൾ ഒക്കെ കഴിഞ്ഞാൽ അവിടെ
ബാങ്ക് അക്കൌണ്ട് തുടങ്ങാം</span></span><span style="font-weight: normal;">,
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഒപ്പം
ബാങ്കിന്റെ കാർഡും കിട്ടും</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അക്കൌണ്ട്
തുടങ്ങിക്കഴിഞ്ഞാൽ നാട്ടിൽ
നിന്നും പണം അയയ്ക്കാൻ
ബുദ്ധിമുട്ടുണ്ടാവില്ല</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഒട്ടു
മിക്ക ബാങ്കുകളും ഈ സൌകര്യം
നൽകുന്നുണ്ട്</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">എല്ലാ
ബ്രാഞ്ചിലും ലഭ്യമാകണം
എന്നില്ല</span></span><span style="font-weight: normal;">.
SBI </span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">യ്ക്കും
മറ്റും ഇപ്പോൾ</span></span><span style="font-weight: normal;">,
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">നമുക്ക്
തന്നെ വീട്ടിൽ ഇരുന്ന്
ചെയ്യാവുന്ന ഓൺലൈൻ ട്രാൻസ്ഫർ
സൌകര്യം ഉണ്ട്</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">എന്നാൽ
ഫീസ് പോലുള്ള വലിയ തുകകൾക്ക്
ഈ രീതി പറ്റില്ല</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അതിന്
ബാങ്കിൽ നേരിട്ട് ചെന്ന്
അയയ്ക്കണം</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ഇങ്ങനെ
അയയ്ക്കുന്നതിന് തരതമ്യേന
ചിലവും കുറവാണ്</span></span><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">മുൻപ്
മുതൽ വിദേശ പണമിടപാടുകൾ
നടത്തിയിരുന്ന ബാങ്കിതര
സ്വകാര്യ ഏജൻസികളിൽ ബാങ്കിനെ
അപേക്ഷിച്ച് ചിലവ് പല മടങ്ങ്
കൂടുതൽ ആണ്</span></span><span style="font-weight: normal;">.</span></div>
<br /></div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-49973926731567879252019-10-08T23:16:00.000+05:302019-10-09T06:11:23.457+05:30U.K യിൽ പഠനം. അറിയേണ്ടതെല്ലാം. ഭാഗം 2.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<a href="https://orumalayaliblogan.blogspot.com/2019/10/uk.html" target="_blank">ആദ്യ ഭാഗം.</a><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";"><b>അപേക്ഷിക്കുന്നത്</b></span><b>:</b>
: <span style="font-family: "anjalioldlipi";">രാജ്യാന്തര
വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക് പ്രവേശനമുള്ള
കോഴ്സുകൾക്കൊക്കെ ഓൺലൈൻ
അപേക്ഷാ സൌകര്യം ഉണ്ടായിരിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതു മാത്രമല്ല</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഹെല്പ് ലൈനുകളും
ഉണ്ടാവും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്തെങ്കിലും
സംശയം ഉണ്ടാകുന്ന പക്ഷം അവർ
സഹായിയ്ക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സാധാരണയായി
വർഷത്തിൽ രണ്ട് തവണ ആണ്
പ്രവേശനം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സെപ്റ്റംബറിലെ
പ്രവേശനം കഴിഞ്ഞതിനാൽ ഇനി
അടുത്ത തവണേയ്ക്ക് ഉള്ള
പ്രവേശനത്തിന് തയ്യാറെടുക്കാം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപ്ലൈ
ഓൺലൈൻ എന്ന ലിങ്കിൽ ക്ലിക്ക്
ചെയ്താൽ അപേക്ഷാ ഫോമിൽ എത്തും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ അടിസ്ഥാന
വിവരങ്ങൾ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിദ്യാഭ്യാസ
യോഗ്യത</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാസ്സ്പോർട്ട്
വിവരങ്ങൾ എന്നിവയായിരിയ്ക്കും
ആദ്യം നൽകേണ്ടീ വരുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">സർട്ടിഫിക്കറ്റുകളുടെ
സ്കാൻ ചെയ്ത കോപ്പികൾ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാസ്സ്പോർട്ടിന്റെ
കോപ്പി</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഫോട്ടൊ
ഒക്കെ അപ്ലോഡ് ചെയ്യേണ്ടി
വരും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിനാൽ
അവയൊക്കെ തയ്യാറാക്കി വെയ്ക്കുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതെല്ലാം ഒറ്റ
ഇരുപ്പിൽ ചെയ്യണം എന്ന നിർബന്ധം
ഒന്നുമില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പല
തവണ ആയി പൂർത്തിയാക്കിയാൽ
മതി</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതൊടൊപ്പം
</span>SOP (Statement of Purpose) <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നൊരു
സംഗതി കൂടി തയ്യാറാക്കി
വെയ്ക്കണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മൾ
എന്തുകൊണ്ട് ഈ കോഴ്സ് ചെയ്യാൻ
ഉദ്ദേശിക്കുന്നു</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്തുകൊണ്ട്
ആണ് അതിന് ബ്രിട്ടൺ തിരഞ്ഞെടുത്തത്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ കഴിവുകൾ
നേട്ടങ്ങൾ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഉദ്ദേശലക്ഷ്യങ്ങൾ
ഒക്കെ അതിൽ വിശദീകരിയ്ക്കണം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇത് സാമാന്യം സമയം
എടുത്ത് തയ്യാറാക്കുന്നത്
ആണ് നല്ലത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇത്
ലളിതവും വ്യക്തവുമായ ഇംഗ്ലീഷിൽ
</span>2- 3 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പേജിൽ തയ്യാറാക്കി
വെയ്ക്കുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മറ്റ്
ആരുടെ എങ്കിലും സഹായം തേടുന്നതിലും
തെറ്റില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മളെപ്പറ്റി
അവർക്ക് ഒരു നല്ല ധാരണ കിട്ടുന്ന
വിധം ആയിരിയ്ക്കണം അത്
തയ്യാറാക്കുന്നത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ
ധാരണ നല്ല രീതിയിൽ ആയിരിയ്ക്കണം
എന്ന് പ്രത്യേകം പറയേണ്ടതില്ലല്ലൊ</span>?
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ
അപേക്ഷ ആദ്യഘട്ടം തരണം ചെയ്താൽ
ആണ് മിക്കവാറും അവർ </span>SOP<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആവശ്യപ്പെടുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ സമയത്ത് തിരക്കു
പിടിച്ച് എഴുതാൻ നിൽക്കാതെ
മുൻകൂട്ടി തന്നെ തയ്യാറാക്കി
വെയ്ക്കണം</span>. SOP <span style="font-family: "anjalioldlipi";">തയ്യാറാക്കാൻ
സഹായിക്കുന്ന വെബ് സൈറ്റുകൾ
ഉണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവയും
ഉപയോഗപ്പെടുത്താം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവർക്ക്
എല്ലാം ത്രുപ്തികരമായി
തോന്നിയാൽ അഡ്മിഷൻ ഓഫർ
ലഭിയ്ക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ
സമയത്ത് ഫീസിന്റെ ഒരു ഭാഗം
അഡ്വാൻസ് ആയി അടയ്ക്കേണ്ടി
വരും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മിക്കവാറും
</span>1000 - 1500 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ടോളം
വന്നേയ്ക്കും</span>. (<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പണം
അടയ്ക്കുന്നതിനെപ്പറ്റി
പിന്നീട് പറയുന്നുണ്ട്</span>.)
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതു കഴിഞ്ഞാൽ
യൂണിവേഴ്സിറ്റിയിൽ നിന്നും
</span>Confirmation of Acceptance for Studies (CAS) <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നൊരു
രേഖയാണ് ലഭിക്കേണ്ടത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മളേയും നമ്മൾ
ചേരാൻ പോകുന്ന കോഴ്സിനേയും
പറ്റിയുള്ള വിശദ വിവരങ്ങൾ
അടങ്ങുന്ന ഒരു ഡേറ്റാബേസ്
ആണ് </span>CAS. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതിനെപ്പറ്റിയുള്ള
വിവരം ഈ</span>-<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മെയിൽ
ആയി ലഭിയ്ക്കും</span>. (<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതിന്
ഡിജിറ്റൽ കോപ്പി മാത്രമേ
ലഭിയ്ക്കു</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മൾ
പ്രിന്റ് എടുക്കണം</span>.) <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസയ്ക്ക്
അപേക്ഷിയ്ക്കാൻ ഇത് അത്യാവശ്യമാണ്</span>.
CAS<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കോഴ്സ് തുടങ്ങുന്നതിന്
രണ്ട് മാസം മുൻപോ മറ്റോ മാത്രമേ
നൽകിത്തുടങ്ങുകയുള്ളൂ</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതേ
സമയത്ത് ചെയ്യേണ്ട ഒരു കാര്യം
കൂടി ഉണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമുക്ക്
വേണ്ട ഫണ്ട് ആസൂത്രണം ചെയ്യൽ</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബാങ്ക് ലോൺ എടുക്കാൻ
ഉദ്ദേശിയ്ക്കുന്നവർ ഈ സമയത്ത്
അപേക്ഷ നൽകി ലോൺ പാസ്സാക്കണം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബാങ്കിന്റെ ഓഫർ
ലെറ്റർ വിസയ്ക്ക് അപേക്ഷിയ്ക്കുമ്പോൾ
അതിനൊപ്പം സമർപ്പിക്കണം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചില യൂണിവേഴ്സിറ്റികൾ
</span>CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നൽകുവാൻ വേണ്ടി
പോലും ബാങ്ക് വിവരങ്ങൾ
ആവശ്യപ്പെടും</span>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഫീസിൽ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മുൻ കൂട്ടി
അടച്ചിട്ടുള്ളതിൽ ബാക്കിയുള്ള
തുകയും ഒൻപത് മാസം അവിടെ
ജീവിയ്ക്കുവാനുള്ള തുകയും
ആണ് ബാങ്കിൽ കാണിക്കേണ്ടത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഈ തുക വിസ അപേക്ഷ
നൽകുന്ന സമയത്തിന് പിന്നിലുള്ള
ഒരു മാസത്തിനുള്ളിൽ</span>, 28
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ദിവസം തുടർച്ചയായി
ബാങ്കിൽ ഡിപ്പോസിറ്റായി
സൂക്ഷിച്ചിട്ടുണ്ടാവണം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിന്റെ ബാങ്ക്
സ്റ്റേറ്റ്മെന്റോ തത്തുല്യ
തുകയുടെ ലോൺ പാസ്സായതിന്റെ
ബാങ്ക് രേഖയോ ആണ് കാണിക്കേണ്ടത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബാങ്ക് ഡെപ്പോസിറ്റ്
അപേക്ഷകന്റെ പേരിലല്ല</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മറിച്ച് മാതാപിതാക്കളുടെ
പേരിൽ ആണെങ്കിൽ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷകന്റെ
ജനനസർട്ടിഫിക്കറ്റ്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അക്കൌണ്ട് ഉടമയായ
രക്ഷിതാവിന്റെ സമ്മതപത്രം
ഇവ ബാങ്ക് സ്റ്റേറ്റ്മെന്റിന്റെ
കൂടെ ഹാജരാക്കണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇവിടെ
ശ്രദ്ധിക്കേണ്ട കാര്യങ്ങൾ</span>,</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നെറ്റിൽ
നിന്നും ഡൌൺലോഡ് ചെയ്യുന്ന
ബാങ്ക് സ്റ്റേറ്റ്മെന്റ്
പോര</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മറിച്ച്
ബാങ്കിന്റെ ലെറ്റർ ഹെഡിലോ
അതുമല്ലെങ്കിൽ എല്ലാ പേജിലും
സീലും ഒപ്പും വെച്ച ബാങ്കിൽ
നിന്നും നൽകുന്ന രേഖ ആയോ
നൽകണം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഈ പണം
ഒറ്റ അക്കൌണ്ടിൽ വേണം എന്നില്ല</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പല അക്കൌണ്ടുകളുടെ
സ്റ്റേറ്റ്മെന്റ് നൽകിയാൽ
മതി</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കാലാവധിയ്ക്കുള്ളീൽ
ലഭ്യമാകുന്ന ഫിക്സഡ്
ഡിപ്പോസിറ്റുകൾ ഉപയോഗിക്കാം</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നാൽ പെൻഷൻ
പ്ലാനുകളിൽ കിടക്കുന്ന പണം
സ്വീകരിയ്ക്കില്ല</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">രക്ഷിതാവിന്റെ
സമ്മതപത്രത്തിൽ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷകന്റെ
പേര്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷകനുമായുള്ള
ബന്ധം</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചേരുന്ന
കോളേജും കോഴ്സും</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അക്കൌണ്ട്
വിവരങ്ങൾ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">തുക
പൌണ്ടിൽ എത്ര എന്ന വിവരങ്ങൾ
കാണിയ്ക്കണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷകന്റെ
പഠനാവശ്യത്തിന് ഈ തുക
ചിലവഴിയ്ക്കാൻ സമ്മതമാണ്
എന്നു സാക്ഷ്യപ്പെടുത്തണം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ജീവിതച്ചിലവിനുള്ള
തുക ബ്രിട്ടീഷ് സർക്കാർ
വകുപ്പ് തീരുമാനിച്ചിരിയ്ക്കുന്നതാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പഠനം ലണ്ടനിൽ
ആണെങ്കിൽ മാസം </span>1265<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ടും
</span>(<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മൊത്തം </span>11385)
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മറ്റ് സ്ഥലങ്ങളിൽ
ആണെങ്കിൽ മാസം </span>1015 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ടും
</span>(<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മൊത്തം </span>9135)
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഒരു
വർഷമോ അതിനു മുകളിലൊ ഉള്ള
പഠനകാലാവധിയ്ക്കാണ് ഈ ഒൻപത്
മാസത്തെ കണക്ക്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കാലാവധി
കുറഞ്ഞ കോഴ്സുകൾക്ക് മുഴുവൻ
സമയത്തെ ചിലവും കാണിയ്ക്കണം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപ്പോൾ
ഉദാഹരണത്തിന്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലണ്ടനിൽ
</span>14000 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ട് ഫീസുള്ള
ഒരു വർഷത്തെ കോഴ്സിനു ചേർന്നു
എന്നു കരുതുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആദ്യ
ഗഡുവായി </span>1500 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ട്
ഫീസും അടച്ചു</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപ്പോൾ
ബാങ്കിൽ കാണിക്കേണ്ട തുക</span>,
(14000 – 1500) + 11385 = 23885 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ടിന് ഏകദേശം
</span>90 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">രൂപ വെച്ചു
കൂട്ടിയാൽ ഏകദേശം </span>21.5 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലക്ഷം
രൂപ</span>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ
അപേക്ഷ കോളേജുകൾ സ്വീകരിച്ചാൽ</span>,
CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അയച്ചു തുടങ്ങുന്ന
സമയം അവർ അറിയിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പറഞ്ഞിരിയ്ക്കുന്ന
സമയം കഴിഞ്ഞും </span>CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കിട്ടിയില്ലെങ്കിൽ
കോളേജുമായി ബന്ധപ്പെടണം</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കാരണം ചിലപ്പോൾ
നമ്മൾ സമർപ്പിച്ചിരിയ്ക്കുന്ന
രേഖകളിൽ എന്തെങ്കിലും കുറവോ
മറ്റോ ഉണ്ടെങ്കിൽ </span>CAS<span style="font-family: "anjalioldlipi";">താമസിക്കാം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അത് പരിഹരിയ്ക്കുക</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചില
സാങ്കേതിക പഠനങ്ങൾക് </span>ATAS
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ക്ലിയറൻസ് വേണ്ടി
വരും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മൾ
ചേരുന്ന കോഴ്സുകൾക്ക് അത്
ആവശ്യമുണ്ടോ എന്നത് നമ്മുടെ
</span>CAS<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇൽ വ്യക്തമാക്കിയിരിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മാനേജ്മെന്റ്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആർട്സ്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മെഡിക്കൽ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാരാമെഡിക്കൽ
കോഴ്സുകൾക്ക് </span>ATAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൊതുവേ
വേണ്ടി വരില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതു
സംബന്ധിച്ച വിവരങ്ങൾ <a href="https://www.gov.uk/guidance/academic-technology-approval-scheme">ഇവിടെ</a>
ലഭിയ്ക്കും</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇതീനൊപ്പം
ചെയ്യേണ്ട കാര്യമാണ് മെഡിക്കൽ
ചെക്കപ്പ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇവിടെ
</span>TB <span style="font-family: "anjalioldlipi";">യുടെ പരിശോധന
മാത്രമേ ആവശ്യമായുള്ളൂ</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കേരളത്തിൽ എറണാകുളത്തും
തിരുവനന്തപുരത്തും <a href="https://www.gov.uk/government/publications/tuberculosis-test-for-a-uk-visa-clinics-in-india/tuberculosis-testing-in-india#kerala">അംഗീക്രുത
കേന്ദ്രങ്ങൾ</a> ഉണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മുൻകൂട്ടി സമയം
നിശ്ചയിച്ച് പരിശോധന നടത്തി
സർട്ടിഫിക്കറ്റ് വാങ്ങി
വെയ്ക്കുക</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലഭിച്ചുകഴിഞ്ഞാൽ
<a href="https://www.gov.uk/tier-4-general-visa">വിസയ്ക്ക്
അപേക്ഷിക്കാവുന്നതാണ്</a></span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ടയർ </span>4 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസയാണ്
വിദ്യാഭ്യാസ ആവശ്യങ്ങൾക്ക്
ലഭിയ്ക്കുന്നത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസ
അപേക്ഷിയ്ക്കുന്നത് ഓൺ ലൈനിൽ
ആണ്</span>. CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇൽ
നൽകിയിരിയ്ക്കുന്ന വിവരങ്ങൾ
വ്യക്തമായി മനസ്സിലാക്കുക</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പിന്നെ നമ്മൾ
പ്രവേശനത്തിനു നൽകിയിരിയ്ക്കുന്ന
വിവരങ്ങൾ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാസ്പോർട്ട്
വിവരങ്ങൾ ഇത്രയുമാണ് വിസ
അപേക്ഷയ്ക്ക് പൂരിപ്പിച്ചു
നൽകേണ്ടത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">യാത്ര
ചെയ്യുന്ന സമയം ഏകദേശമായി
നൽകിയാൽ മതി</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവിടെ
താമസിക്കാൻ ഉദ്ദേശിക്കുന്ന
സ്ഥലത്തിന്റെ വിവരങ്ങളും
നൽകണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">രേഖകളിലേയും
അപേക്ഷയിലേയും വിവരങ്ങൾ
ഒരേപോലെ ക്രുത്യമായിരിയ്ക്കാൻ
ശ്രദ്ധിയ്ക്കണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഈ
അപേക്ഷയും ഒറ്റ ഇരുപ്പിന്
പൂർത്തിയാക്കി നൽകണം എന്നില്ല</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഘട്ടം ഘട്ടമായി
പൂരിപ്പിച്ചാൽ മതിയാകും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷ പൂർത്തിയാക്കിക്കഴിഞ്ഞാൽ
വിസയ്ക്ക് ഉള്ള ഫീസ് അടയ്ക്കണം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിനോടൊപ്പം
അവിടുത്തെ ഹെൽത്ത് ഇൻഷുറൻസിന്റെ
പ്രീമിയവും അടയ്ക്കേണ്ടി
വരും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">തുക സൈറ്റിൽ
നിന്നും കണക്ക് കൂട്ടി നൽകും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഈ തുക ഇൻഡ്യൻ രൂപയിൽ
നമ്മുടെ കാർഡ് വെച്ചൊ ബാങ്ക്
ട്രാൻസ്ഫർ ആയോ അടയ്ക്കാം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പണം അടച്ചു കഴിഞ്ഞാൽ
നമ്മുടെ രേഖകൾ വെരിഫൈ ചെയ്യാനും
ബയോമെട്രിക് വിവരങ്ങൾ
രേഖപ്പെടുത്താനുമായി ഉള്ള
അപ്പോയ്മെന്റ് എടുക്കാം</span>.
<a href="https://www.vfsglobal.com/india/uk/">YFS Global</a> <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നൊരു
ഏജൻസിയാണ് ഇതിന്
ചുമതലപ്പെട്ടിരിയ്ക്കുന്നത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവർക്ക് കൊച്ചിയിൽ
ഓഫീസ് ഉണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">രേഖകൾ
അപ് ലോഡ് ചെയ്യാനുള്ള ജോലി
അവരെ ഉത്തരവാദിത്തപ്പെടുത്തുന്ന
ഓപ്ഷൻ നൽകുന്നതായിരിയ്ക്കും
നല്ലത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിന്
വേറെ ഫീസ് ഉണ്ടാകും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലഭ്യത
അനുസരിച്ച് നമുക്ക് സൌകര്യപ്രദമായ
ദിവസവും സമയവും നോക്കി
അപ്പോയ്മെന്റ് എടുക്കാം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കഴിവതും രാവിലെ
ആദ്യ സ്ലോട്ടുകളിൽ തന്നെ
സമയം എടുത്താൽ തിരക്കും
പാർക്കിങ്ങ് ബുദ്ധിമുട്ടുകളുമൊഴിവാക്കാം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസ
അപേക്ഷ പൂരിപ്പിയ്ക്കുന്നതാണ്
മിക്കവരേയും ഭയപ്പെടുത്തുന്ന
കാര്യം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നേരത്തേ
പറഞ്ഞല്ലോ</span>, CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലെ
വിവരങ്ങൾ ക്രുത്യമായി വായിച്ചു
മനസ്സിലാക്കുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചെറിയ
പിശകുകൾ പറ്റിയാലും തിരുത്തുവാൻ
അവസരം കിട്ടും</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പക്ഷെ
അപ്പോൾ വിസ കിട്ടാൻ താമസം
വരാം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിനാൽ
തെറ്റുകൾ വരുത്താതെ ശ്രദ്ധിയ്ക്കുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">തെറ്റായ വിവരങ്ങൾ
ഒരു കാരണവശാലും നൽകരുത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മനപൂർവ്വമാണ്
തെറ്റായ വിവരം നൽകിയത്എന്നവർക്ക്
ബോദ്ധ്യപ്പെട്ടാൽ പിന്നൊരിയ്ക്കലും
വിസ കിട്ടാതെ പോകാൻ വരെ
സാദ്ധ്യതയുണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇനിയും
വിസ അപേക്ഷ പൂരിപ്പിക്കാൻ
ധൈര്യം വരുന്നില്ല എങ്കിൽ
വേറെ മാർഗ്ഗങ്ങൾ ഉണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പല യൂണിവേഴ്സിറ്റികളും
അപേക്ഷകർക്ക് സൌജന്യമായി
വിസ അസിസ്റ്റൻസ് നൽകുന്നുണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആ സൌകര്യം ലഭ്യമാണോ
എന്ന് ഹെല്പ് ലൈനിൽ അന്വേഷിക്കുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">എങ്കിൽ അവരുടെ
സഹായം തേടുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതല്ലെങ്കിൽ
ചെറിയ ഒരു ഫീസിൽ </span>YFS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">തന്നെ
വിസ അസിസ്റ്റൻസ് നൽകുന്നുണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവരുടെ സൈറ്റിൽ
രെജിസ്റ്റർ ചെയ്ത് ഈ സർവ്വീസ്
ആവശ്യപ്പെടാം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസ
അപ്പോയ്മെന്റിന് പോകുമ്പോൾ
നമ്മുടെ രേഖകൾ എല്ലാം കയ്യിലുണ്ട്
എന്ന് ഉറപ്പു വരുത്തുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാസ്സ്പോർട്ട്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിദ്യാഭ്യാസ യോഗ്യത
സംബന്ധിച്ച് മുൻപ് സമർപ്പിച്ചിട്ടുള്ള
സർട്ടിഫിക്കറ്റുകൾ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ജനന
സർട്ടിഫിക്കറ്റ്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബാങ്ക്
സ്റ്റേറ്റ്മെന്റ്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">രക്ഷിതാവിന്റെ
സമ്മതപത്രം</span>, TB <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സർട്ടിഫിക്കറ്റ്</span>,
CAS <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ന്റെ പ്രിന്റ്
ഔട്ട്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പിന്നെ
ചെക്ക് ലിസ്റ്റ് നോക്കി മറ്റ്
എന്തെങ്കിലും രേഖകൾ ഉണ്ടെങ്കിൽ
അതും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എല്ലാ
രേഖകളുടേയും ഫോട്ടോസ്റ്റാറ്റ്
കോപ്പികളും കരുതുക</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപ്പൊയ്മെന്റ്
എടുത്തിരിക്കുന്ന സമയത്തിനു
മുൻപായി എത്തുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവിടെ
അവരുടെ സർവ്വീസ് ചാർജ്ജ്
നൽകേണ്ടി വരും</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എല്ലാം
കൂടി ഏകദേശം മൂവായിരം അടുത്ത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതുകൊണ്ട് പണം
കരുതണം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മറ്റ്
പ്രശ്നങ്ങൾ ഒന്നും ഇല്ലാത്തപക്ഷം
</span>2 -3 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ആഴ്ചകൾക്കുള്ളിൽ
വിസ ലഭിയ്ക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചിലപ്പോൾ
എംബസ്സിയിൽ നിന്ന് വിളിയ്ക്കാൻ
സാദ്ധ്യത ഉണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ
ഉദ്ദേശത്തിൽ എന്തെങ്കിലും
സംശയം വരുകയോ അല്ലെങ്കിൽ
നമ്മൾ നൽകിയിരിക്കുന്ന രേഖകളിൽ
എന്തെങ്കിലും പിശക് ഉണ്ടെങ്കിലൊ
ആണ് വിളിയ്ക്കുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വ്യക്തമായും
സത്യസന്ധമായും ചോദ്യങ്ങൾക്ക്
മറുപടി നൽകുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇപ്പോൾ
പാസ്സ്പോർട്ടിൽ പതിച്ചു
കിട്ടുന്ന വിസ കുറച്ച്
ആഴ്ചകൾക്ക് വേണ്ടി മാത്രമുള്ളതാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ പഠനകാലത്തിനും
സ്റ്റേബായ്ക്ക് കാലാവധിയ്ക്കും
ബാധകമാകുന്ന പ്രധാന രേഖ ഒരു
ബയോമെട്രിക് കാർഡ് ആണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അത് നമ്മൾ </span>UK <span style="font-family: "anjalioldlipi";">യിൽ
എത്തി പത്തു ദിവസത്തിനകം
അടുത്തുള്ള പോസ്റ്റ് ഓഫീസിൽ
നിന്നോ യൂണിവേഴ്സിറ്റിയിൽ
നിന്നോ കൈപ്പറ്റണം</span>. (<span style="font-family: "anjalioldlipi";">എവിടെ
നിന്നു വേണം എന്നത് നമുക്ക്
നേരത്തേ ഓപ്റ്റ് ചെയ്യാം</span>.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<a href="https://orumalayaliblogan.blogspot.com/2019/10/uk-3.html" target="_blank">അടുത്ത ഭാഗം..</a></div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-38039272148934027332019-10-08T23:15:00.000+05:302019-10-09T06:08:00.585+05:30U.K യിൽ പഠനം, അറിയേണ്ടതെല്ലാം.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിദേശവിദ്യാർത്ഥികൾക്ക്
പഠനത്തിനു ശേഷം ബ്രിട്ടനിൽ
തുടരാവുന്ന കാലാവധി അടുത്ത
വർഷം മുതൽ </span>2 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വർഷമായി
ഉയർത്തുകയാണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നിലവിൽ
ഇത് പരമാവധി </span>4 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മാസമാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പുതിയ നിയമം വരുന്നതോടെ
ബ്രിട്ടണിലുള്ള പഠനം കൂടുതൽ
ആകർഷകമാവും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നാൽ
എല്ലാ വിഭാഗം വിദ്യാർത്ഥികൾക്കും
ഇതിന്റെ ഗുണം കിട്ടുമോ എന്ന്
ഉറപ്പില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ശാസ്ത്രം</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">സാങ്കേതികവിദ്യ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കണക്ക്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എഞ്ചിനീയറിങ്ങ്
എന്നീ വിഭാഗക്കാർക്ക്
ആയിരിയ്ക്കും മിക്കവാറും
മുൻഗണന കിട്ടുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇൻഡ്യയിൽ
നിന്നും അധികവും വിദ്യാർത്ഥികൾ
ബ്രിട്ടണിൽ പോകുന്നത്
മാനേജ്മെന്റ് പഠനങ്ങൾക്ക്
ആണ്</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പഠനത്തിനു
ശേഷം തുടരാവുന്ന കാലാവധി
</span>-<span style="font-family: "anjalioldlipi";">സ്റ്റേ ബായ്ക്ക്</span>-
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വർധിക്കുന്നതോടേ
വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക് അവിടെ
തൊഴിൽ നേടാനുള്ള സാദ്ധ്യതകളും
കൂടും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഈ സമയത്തിനുള്ളിൽ
ജോലി കണ്ടെത്തുകയാണെങ്കിൽ
ഗവർമെന്റ് തലത്തിലുള്ള ചില
നടപടികൾ ഒഴിവാക്കാൻ സാധിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നിലവിൽ ഒരു വിദേശിയ്ക്ക്
ബ്രിട്ടണിൽ ജോലി ലഭിയ്ക്കണമെങ്കിൽ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">തൊഴിൽ ഉടമ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">യൂക്കേയിലും യൂറോപ്യൻ
യൂണിയനിലും ആ ജോലീയ്ക്ക്
യോഗ്യത നേടിയ ഉദ്യോഗാർത്ഥികൾ
വേറെ ഇല്ല എന്ന് സർക്കാരിനെ
ബോധ്യപ്പെടുത്തേണ്ടതുണ്ട്</span>.
(<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബ്രക്സിറ്റ്
വരുന്നതോടേ യൂറോപ്യൻ യൂണിയൻ
ഒഴിവാക്കപ്പെട്ടേയ്ക്കാം</span>.)
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നാൽ സ്റ്റേ
ബായ്ക്ക് സമയത്ത് ഇതിന്റെ
ആവശ്യം ഇല്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നിരുന്നാലും
സ്പോൺസറിങ്ങ് മുതലായ നടപടികൾ
നിലനിൽക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സ്പോൺസറിങ്ങ്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">തൊഴിൽ ഉടമയെ
സംബന്ധിച്ച് ഒരു അധിക
ഉത്തരവാദിത്വം ആണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതുകൊണ്ട്
തന്നെ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പലരും
അത് ഒഴിവാക്കി തദ്ദേശീയരായ
ഉദ്യോഗാർത്ഥികൾക്ക് ആയിരിയ്ക്കും
മുൻഗണന നൽകുക</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിനാൽ
ഒരു വിദേശിയ്ക്ക് സ്റ്റേബായ്ക്ക്
സമയത്തിന് ഉള്ളിൽ ആണെങ്കിൽ
പോലും ജോലി കിട്ടാൻ വളരെ
എളുപ്പം ആകണം എന്നില്ല</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കഴിവും</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കഠിനാദ്ധ്വാനവും</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">സാമർത്ഥ്യം
തെളിയിക്കുകയും ചെയ്യുകയാണ്
ജോലി നേടിയെടുക്കാൻ അവശ്യം
വേണ്ടത്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബ്രിട്ടണിൽ
ജോലി ഉദ്ദേശിച്ച് പഠനത്തിനു
ശ്രമിക്കുന്നവർ ഈ കാര്യം
മനസ്സിരുത്തണം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ലോകത്തിലെ
ഒന്നാം കിട യൂണിവേഴ്സിറ്റികളിൽ
പലതും ബ്രിട്ടണിൽ ആണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവയെ
കൂടാതെ ഉന്നത നിലവാരം പുലർത്തുന്ന
നിരവധി വിദ്യാഭ്യാസകേന്ദ്രങ്ങളും
അവിടെയുണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബിരുദ
ബിരുദാനന്തര നിലവാരത്തിൽ
ഏതു വിഷയത്തിലുമുള്ള കോഴ്സുകൾ
ലഭ്യവുമാണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">യു</span>.<span style="font-family: "anjalioldlipi";">എസ്</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഓസ്ട്രേലിയ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ക്യാനഡ എന്നിവിടങ്ങളെ
അപേക്ഷിച്ച് കുറഞ്ഞ ഫീസുകൾ
ആണ് മിക്ക സ്ഥാപനങ്ങളിലും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അതിനാൽ സമർത്ഥരും
ഉത്സാഹികളുമായ വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക്
നല്ലൊരു അവസരമാണ് ഉണ്ടായിരിയ്ക്കുന്നത്</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിദേശപഠനത്തിനെക്കുറിച്ച്
ആലോചിക്കുമ്പോൾ തന്നെ മിക്കവരും
ആദ്യം ചെയ്യുന്നത് ഏതെങ്കിലും
ഏജൻസികളെ സമീപിയ്ക്കുകയാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അഡ്മിഷൻ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസ
അപേക്ഷ</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">യാത്ര
ക്രമീകരണം എന്നിവയ്ക്ക്
ഏജൻസികൾ അത്യാവശ്യം ആണ്
എന്നാണ് മിക്കവരുടേയും
വിശ്വാസം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നാൽ
ബ്രിട്ടണിലെ പഠനത്തിന്
ഏജൻസികളുടെ സഹായത്തിന്റെ
യാതൊരു ആവശ്യവും ഇല്ല</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">സാമാന്യം ഇംഗ്ലീഷ്
പരിജ്ഞാനവും</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ശ്രദ്ധയോടെ
കാര്യങ്ങൾ ചെയ്യാൻ കഴിവും</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കമ്പ്യുട്ടർ
ഇന്റ്റർനെറ്റ് സൌകര്യവും
ഉണ്ടെങ്കിൽ ആർക്കും സ്വയം
ചെയ്യാവുന്ന കാര്യങ്ങൾ മാത്രമേ
ഇതിലുള്ളൂ</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബ്രിട്ടീഷ്
കൌൺസിൽ അംഗീകരിച്ച സർട്ടിഫൈഡ്
ഏജന്റുമാർ ഉണ്ട്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നാൽ
കേരളത്തിലെ ഒരു ഏജൻസി പോലും
ആ വിധം അംഗീകരം ലഭിച്ചവ അല്ല</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">യു</span>.<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കെ
യിലെ വിവിധ വിദ്യാഭ്യാസ
സ്ഥാപനങ്ങളെയും കോഴ്സുകളേയും
പറ്റിയുള്ള എല്ലാ വിവരവും
ബ്രിട്ടീഷ് കൌൺസിലിന്റെ <a href="https://study-uk.britishcouncil.org/find/study-options">വെബ്
പേജിൽ </a>ലഭ്യമാണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമുക്ക്
താല്പര്യമുള്ള വിഷയം</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കോളേജ്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബിരുദമാണോ
ബിരുദാനന്തര ബിരുദമാണോ
എന്നൊക്കെ സേർച് കീ കൊടുത്ത്
ഈ പേജിൽ അന്വേഷിക്കാം</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">സേർച്ച് റിസൾട്ടിൽ
നീന്നു തന്നെ അതത് സ്ഥാപനങ്ങളുടെ
വെബ് പേജിലേയ്ക്ക് ലിങ്കുണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അവിടെ നിന്നും
പ്രവേശന യോഗ്യത</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കാലാവധി</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഫീസ്</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സാധ്യമായ
മറ്റ് ചിലവുകൾ എന്നിവയെപ്പറ്റിയുള്ള
എല്ലാ വിവരങ്ങളും ലഭിയ്ക്കും</span>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";"><b>പ്രവേശന
യോഗ്യത</b></span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മൾ
ഉദ്ദേശിയ്ക്കുന്ന കോഴ്സുകളുടെ
പ്രവേശന യോഗ്യത അതത് സൈറ്റുകളിൽ
വ്യക്തമായി പറഞ്ഞിരിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചില സ്ഥലങ്ങളിൽ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷിയ്ക്കുന്നതിന്
തൊട്ട് മുൻപുള്ള </span>2 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വർഷത്തിലധികം
സമയം വിദ്യാർത്ഥി അല്ലാതിരിയ്ക്കുന്നത്
അയോഗ്യതയായി പറയുന്നുണ്ട്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൊതുവെ ഇംഗ്ലീഷ്
പ്രവീണ്യം തെളിയിക്കാൻ<span style="text-decoration: none;">
</span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">IELTS
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ആവശ്യമായി
വരും</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">കോഴ്സുകൾ
അനുസരിച്ച് ആവശ്യമുള്ള
സ്ക്കോറിനും വ്യത്യാസം വരും</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അതെല്ലാം
വ്യക്തമായി സൈറ്റിൽ ഉണ്ടാകും</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ചില
സ്ഥാപനങ്ങൾ സ്വയം ഇംഗ്ലീഷ്
പ്രാവീണ്യം പരിശോധിയ്ക്കും</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">നമ്മൾ
മുൻപ് പഠിച്ച സ്ഥാപനം</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">,
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">നമ്മുടെ
പ്രകടനം ഒക്കെ വിലയിരുത്തിയാണ്
ഇത് ചെയ്യുക</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അത്തരം
സന്ദർഭങ്ങളിൽ </span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">IELTS
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">ആവശ്യം
വരില്ല</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">നാഷണൽ
ഇൻസ്റ്റിറ്റൂട്ടുകളിൽ ഒക്കെ
പഠിച്ചവർക്കേ ഈ ആനുകൂല്യം
ലഭിച്ചെന്നിരിയ്ക്കൂ</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">അതിനാൽ
അപേക്ഷിയ്ക്കാൻ തയ്യാർ
എടുക്കുന്നതിനു മുൻപ് തന്നെ</span></span></span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="text-decoration: none;"><b>
</b></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">IELTS
</span><span style="font-family: "anjalioldlipi";"><span style="font-weight: normal;">പാസ്സായി
ഇരിയ്ക്കുന്നതാണ് നല്ലത്</span></span></span><span style="text-decoration: none;"><span style="font-weight: normal;">.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";"><b>ചിലവുകൾ</b>
ഇന്റർനാഷണൽ സ്റ്റുഡൻസിന്
പൊതുവേ തദ്ദേശീയരെക്കാൾ ഫീസ്
കൂടുതൽ ആയിരിയ്ക്കും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബിരുദാനന്തര
വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക് ഏകദേശം
</span>12000 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മുതൽ </span>15000 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വരെ
പൌണ്ട് ഒരു വർഷം ഫീസ്
പ്രതീക്ഷിയ്ക്കാം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ബിരുദ
പഠനങ്ങൾക്ക് ഈ തുക അല്പം കുറവ്
ആയിരിയ്ക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">യോഗ്യതാ
പരീക്ഷകളിൽ നല്ല പ്രകടനം
കാഴ്ച വെച്ച അപേക്ഷകർക്ക്
ചില യൂണിവേഴ്സിറ്റികൾ ഫീസ്
ഇളവ് നൽകാറുണ്ട്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">താമസം</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഭക്ഷണം</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പഠനസാമഗ്രികൾ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">യാത്ര എന്നിവയുടെ
ചിലവുകൾ വേറെ</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപേക്ഷ
നൽകുന്ന സമയം തന്നെ താമസ
സൌകര്യവും ഏർപ്പാടാക്കാൻ
സാധിയ്ക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കോളേജുകൾ
തന്നെ അതിനുള്ള ഓപ്ഷനുകൾ
തരും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">കോളേജിനോടുള്ള
സാമീപ്യം</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സൌകര്യങ്ങൾ</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വാടക ഇതൊക്കെ നോക്കി
നമുക്ക് തന്നെ താമസ സൌകര്യങ്ങൾ
തിരഞ്ഞെടുക്കാം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വാടക
മാത്രം ഏകദേശം ആഴ്ചയിൽ </span>120
– 150 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ടോളം വരും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഭക്ഷണം നമ്മൾ സ്വയം
നോക്കണം</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മിക്കയിടത്തും
പൊതുവായി ഉപയോഗിക്കാവുന്ന
അടുക്കള</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">റഫ്രിജറേറ്റർ
മുതലായവ കാണും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">എന്നാൽ
വാഷിങ്ങ് മെഷീൻ മുതലായവ
ഉപയോഗിക്കാൻ പ്രത്യേകം പണം
നൽകേണ്ടി വന്നേയ്ക്കും</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ചില
സ്ഥലങ്ങളിൽ ഒരേ കോഴ്സ് ഫുൾ
ടൈമായും പാർട്ട് ടൈമായും
പഠിയ്ക്കാൻ സൌകര്യം കാണും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">അപ്പോൾ പക്ഷെ പഠന
കാലാവധി വ്യത്യാസം വരും</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഫുൾ ടൈം ഒരു വർഷം
ചെയ്യുന്ന കോഴ്സ് പാർട്ട്
ടൈം ആകുമ്പോൾ </span>2 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വർഷം
എടുക്കും</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">ഇത്തരം
സാഹചര്യങ്ങളിൽ ഫുൾടൈം
തിരഞ്ഞെടുക്കുന്നതാണ് ബുദ്ധി</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">കാരണം ഒരു വർഷം
ആണെങ്കിലും </span>2 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വർഷം
ആണെങ്കിലും സ്റ്റേബായ്ക്ക്
കാലാവധി ഒന്നു തന്നെയാണ്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പാർട്ട് ടൈം കൊഴ്സിനു
ചേർന്ന് ബാക്കി സമയം ജോലി
ഒക്കെ ചെയ്ത് പണം ഉണ്ടാക്കാം
എന്ന് ചിന്തിക്കരുത്</span>.
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക്
നൽകുന്ന ടയർ </span>4 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">വിസ
പ്രകാരം</span>, <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നിയമാനുസ്രുതം
ജോലി ചെയ്യാവുന്നത് ആഴ്ചയിൽ
</span>20 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">മണിക്കൂർ
മാത്രമാണ്</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">സർക്കാർ
നിശ്ചയിച്ചിട്ടുള്ള മിനിമം
വേതനം </span>(<span style="font-family: "anjalioldlipi";">മണിക്കൂറിന്
</span>5.5- 6.5 <span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൌണ്ട്</span>)
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">പൂർണ്ണമായി കിട്ടിയാൽ
പോലും നാട്ടിൽ നിന്നുള്ള പണം
ഇല്ലാതെ അവിടെ സാമാന്യം
മാന്യമായ് ജീവിയ്ക്കാൻ
സാധിയ്ക്കില്ല</span>. <span style="font-family: "anjalioldlipi";">നിയമം
വിട്ടുള്ള സാധ്യതകളേപ്പറ്റി
ചിന്തിക്കാതിരിയ്ക്കുക</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മുടെ രാജ്യമല്ല</span>,
<span style="font-family: "anjalioldlipi";">നമ്മൾ പോകുന്നത്
പഠിയ്ക്കാനാണ്</span>.</div>
<a href="https://orumalayaliblogan.blogspot.com/2019/10/uk-2.html" target="_blank">ഭാഗം 2.</a></div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-64443029835106841522016-08-25T21:09:00.003+05:302016-08-25T21:09:25.319+05:30ഗൂഗിളിനെ ആർക്കാണു പേടി?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്റെ വൈദ്യ പഠനം ഒരു
കാര്യത്തിൽ വ്യത്യസ്ഥമായ രണ്ടു ഘട്ടങ്ങളിലായാണു കഴിഞ്ഞത്. ബിരുദ കാലങ്ങളിൽ ഇന്റർനെറ്റ്
ലഭ്യമായിരുന്നില്ല. കമ്പ്യൂട്ടറുകൾ അവസാനകാലമായപ്പോഴേയ്ക്കും അത്യാവശ്യം കാഴ്ചപ്പെട്ടിരുന്നുവെങ്കിലും, ഇന്റെർനെറ്റ്
കേൾവിയിൽ പോലും ഉണ്ടായിരുന്നില്ല. വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക് പാഠപുസ്തകങ്ങളും, കുറുക്കുവഴി
ഗൈഡുകളും അദ്ധ്യാപക വാമൊഴിനോട്ടുകളും മാത്രമായിരുന്നു ആശ്രയം. അദ്ധ്യാപകർ കുറച്ചു പേരെങ്കിലും
ജേണലുകൾ വരുത്തിയിരുന്നു. നോർത്ത് അമേരിക്കയിൽനിന്നും യൂറോപ്പിൽനിന്നും ഒക്കെ പ്രസിദ്ധീകരിച്ചിരുന്ന
അവ മിക്കവർക്കും, പ്രത്യേകിച്ച് വിദ്യാർത്ഥികൾക്ക് അപ്രാപ്യവുമായിരുന്നു. പണം അന്ന്
ഇന്നത്തേതു പോലെ വെള്ളം പോലെ ഒഴുകിയിരുന്നുമില്ല. അത്തരം ജേണലുകളിൽ നിന്ന് ചെറി പറിയ്ക്കൽ
നടത്തി ബിരുദാനന്തര വിദ്യാർത്ഥികളെ തേജോവധം ചെയ്യൽ ചില അദ്ധ്യാപരുടെ എങ്കിലും ഒരു വിനോദവും
ആയിരുന്നു. (ആ ജനുസ്സിൽപ്പെട്ട ഒരദ്ധ്യാപകനെ, എവിടുന്നോ തപ്പിപ്പിടിച്ചെടുത്ത മൂന്നാലു
പോയന്റുമായി, ‘എന്നാൽ ഇനി ഞാൻ കുറച്ചു ചോദ്യങ്ങൾ ചോദിക്കട്ടെ, സാറിനു പറയാമോ?’ എന്നു
ചോദിച്ച് ഒരു ഹൗസ് സർജൻ മലർത്തിയടിച്ച സംഭവം വളരെക്കാലം ഒരു വീരഗാഥയായി നിലനിന്നു.)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പി.ജി പകുതിയായപ്പോഴേയ്ക്കും
ഇന്റെർനെറ്റ് പ്രചാരത്തിലായിക്കഴിഞ്ഞിരുന്നു. ഈ വിപ്ലവത്തിൽ പക്ഷെ, പുതു തലമുറയ്ക്ക്
ഒപ്പം പിടിയ്ക്കാൻ പഴമക്കാർക്ക് നന്നെ ക്ലേശിക്കേണ്ടി വന്നു. അങ്ങിനെ
പുതിയ അറിവുകളുടെ കുത്തക അദ്ധ്യാപകർക്ക് നഷ്ടമായി. പുതിയ ഓൺ-ലൈൻ അറിവുകളെ ഒരു തരം അവജ്ഞയോടെയാണ്
പലരും നേരിട്ടതും. “ലേറ്റസ്റ്റ് എന്നു പറഞ്ഞ് ഇന്റർനെറ്റിൽ നിന്നും ഓരോന്ന് എഴുന്നള്ളിച്ചിട്ട്
കാര്യമൊന്നുമില്ല, സ്റ്റാൻഡാർഡ് ടെസ്റ്റ്ബുക്കിലുള്ളത് പറഞ്ഞാലേ പാസ്സാകൂ” എന്ന് കളം
മാറ്റിച്ചവിട്ടി തുടങ്ങി മിക്കവരും.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ പറഞ്ഞതിൽ കാര്യമുണ്ടു
താനും. ഏതു കാര്യം ഏതു രീതിയിൽ സമർത്ഥിക്കാനും ഉള്ള റഫറൻസുകൾ അവിടെ ലഭ്യമാണ് എന്നതു
തന്നെ കാരണം. ഉദാഹരണം, പുകവലി. റഫറൻസുകൾ ഒന്നും ഇല്ലാതെ തന്നെ പുകവലിയുടെ ദൂഷ്യങ്ങളെപ്പറ്റി
എല്ലാവർക്കും അറിയാം. എന്നാൽ, പുകവലി അൽഷീമേഴ്സും പാർക്കിൻസൺസും ഒക്കെ പ്രതിരോധിക്കാൻ
നല്ലതാണെന്ന റഫറൻസും നെറ്റ് തരും. ശരിയാണു താനും. അതോടൊപ്പം ശരിയല്ലാത്ത വേറെ അനവധി
റഫറൻസും കിട്ടിയേക്കും. ഇവയൊക്കെ മുൻ നിറുത്തി പുകവലിയുടെ ഗുണങ്ങൾ വാഴ്ത്താനും പറ്റും.
എന്നാൽ ഭൂരിപക്ഷം പേരും അത് വാങ്ങില്ല. കാരണം, ഈ വിഷയത്തിൽ ഒരു ‘നോളഡ്ജ് ഫിൽറ്റർ’ ഒട്ടു
മിക്കവർക്കും ഉണ്ട് എന്നതു തന്നെ. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ ‘നോളഡ്ജ് ഫിൽറ്റർ’ എല്ലായ്പ്പോഴും
ശരിയായിരിക്കണം എന്ന് ഒരു നിർബന്ധവും ഇല്ല. വിഷയസംബന്ധമായ അറിവ് ആണ് ഈ ഫിൽറ്റർ രൂപപ്പെടുത്തുന്നത്.
ഈ പശ്ചാത്തലവിജ്ഞാനത്തിന്റെ സ്വഭാവഗുണം അനുസരിച്ച് ഫിൽറ്ററിന്റെ രീതിയും മാറുന്നത്
സ്വാഭാവികം. വാക്സിൻ വിരുദ്ധരേയും, പ്രകൃതിജീവനതീവ്രവാദികളേയും ഒക്കെ സത്യം ബോദ്ധ്യപ്പെടുത്താൻ
സാധിക്കാതെ വരുന്നത്, അവരുടെയൊക്കെ ഈ പശ്ചാത്തലവിജ്ഞാനം ശുദ്ധശാസ്ത്രത്തിനുപരിയായി
കോൺസ്പരസി തിയറികളിലും ‘ലോങ്ങ് ലോസ്റ്റ് പാരഡൈസിലും’ ഒക്കെ ഉറച്ചുപോയതുകൊണ്ടാണ്.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> എന്നാൽ, കൃത്യമായ അടിസ്ഥാനമിട്ട് ചിട്ടയായി നേടിയ അറിവ് നൽകുന്ന
തിരിച്ചറിവ് പകരം വെയ്ക്കാനാവത്തതാണ്. മിക്കവരും മനസ്സിലാക്കാതെ പോകുന്നതും അതു തന്നെയാണ്.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">“ഗൂഗിൾ നോക്കിവരുന്ന ഒരു
വിഡ്ഢി” എന്ന ഒരു പ്രയോഗം ഒരു ഡോക്ടറിൽ നിന്നും കണ്ടതിൽ നിന്നാണ് ഇത്രയും ഒക്കെ ചിന്തിച്ചത്.
ഇന്ന് ഡോക്ടർമാരെ അലട്ടുന്ന പ്രധാനപ്രശ്നങ്ങളിൽ ഒന്ന് ഗൂഗിൾ നോക്കി വരുന്ന രോഗികളാണ്
എന്നു കരുതണം. ഡോക്ടർമാരുടെ സ്വകാര്യ ഫേസ്ബുക്ക് പേജുകളിലും വാറ്റ്സാപ്പ് ഗ്രൂപ്പുകളിലും
ഇത്തരക്കാരെ പരിഹസിച്ചുകൊണ്ടുള്ള പോസ്റ്റുകളും ചിത്രങ്ങളും ധാരാളം. ഇത്തരം രോഗികളെ
അല്ലെങ്കിൽ രോഗികളുടെ ബന്ധുക്കളെ ഒരു ഭീഷണിയായിക്കാണുന്നത്, അറിവിലുള്ള തങ്ങളുടെ കുത്തക
തകർന്നേക്കും എന്ന ഒരു അരക്ഷിതാബോധത്തിൽ നിന്നാവണം. (പഴയ മെഡിക്കൽ അദ്ധ്യാപകരുടെ മാനസികാവസ്ഥയും
അവർ പഠിപ്പിച്ചകൂട്ടത്തിൽ പകർന്നിരിക്കും.) എന്നാൽ ഞാൻ മുൻപ് പറഞ്ഞ പശ്ചാത്തലവിജ്ഞാനത്തിന്റേയും
നോളഡ്ജ് ഫിൽറ്ററിന്റേയും മേൽക്കൈ എന്റെ സുഹൃത്തുക്കൾ തിരിച്ചറിയുന്നില്ല എന്നത് സങ്കടകരം.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവരവരുടെ അവസ്ഥയെപ്പറ്റി
അറിയാൻ ആർക്കും ആകാംഷ ഉണ്ടാവുക സ്വാഭാവികം. ‘മയസ്തീനിയഗ്രാവിസ്’ നെപ്പറ്റി മനസ്സിലാക്കാൻ
ശ്രീ എൻ. എൻ പിള്ള, പണ്ട് സ്വന്തമായി ‘സെസിൽസ് ടെസ്റ്റ് ബുക്ക് ഓഫ് മെഡിസിൻ’ വിലകൊടുത്ത് വാങ്ങിയത്രെ!
ആ പുസ്തകം അന്നൊക്കെ ഫിസിഷ്യന്മാർ കൂടി വാങ്ങുക അപൂർവ്വമായിരുന്നു. എന്റെ ഒരു പ്രീ-ഡിഗ്രി
ക്ലാസ്സ്മേറ്റ്, നാളുകൾക്ക് ശേഷം സൗഹൃദം പുതുക്കിയപ്പോൾ, അഭിമാനപൂർവ്വം തന്റെ ബുക്ക് ഷെൽഫിൽ നിന്നും ‘ഷോസ്
ടെസ്റ്റ് ബുക്ക് ഓഫ് ഗൈനക്കോളജി’ എടുത്തു കാണിച്ചു. ഭാര്യയ്ക്ക് P.C.O.D ആണെന്നറിഞ്ഞപ്പോൾ സംഭവം എന്താണെന്ന് പഠിക്കാൻ വാങ്ങിയതാണത്രെ!
ഇന്നിപ്പോൾ വിവരങ്ങൾ വിരൽതുമ്പിൽ സൗജന്യമായി കിട്ടാൻ തുടങ്ങിയപ്പോൾ ആളുകൾ കൂടുതൽ ആയി
അറിയാൻ ശ്രമിക്കുന്നു. അത്ര മാത്രം.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്വയം റഫർ ചെയ്ത്, സ്വയം
ചികിത്സിക്കുന്നവരെപ്പറ്റി ഡോക്റ്റർമാർ വ്യാകുലപ്പെടേണ്ടതില്ലല്ലോ? (മുള്ളുകൊണ്ട് എടുക്കേണ്ടത്
തൂമ്പായ്ക്ക് എടുക്കാൻ പാകത്തിൽ തിരിച്ച് കൈയ്യിൽ വരും എന്നു സന്തോഷിക്കുക.) എന്നാൽ
ഡോക്റ്ററെക്കാണാൻ വരുന്നവർ ഇതൊരു DIY പരിപാടിയല്ല എന്നു ബോദ്ധ്യം ഉള്ളവർ ആണ്. അവരുടെ അറിവ് പൂർണ്ണമല്ല എന്നവർക്ക് അറിയാം, നെറ്റിനേക്കാൾ
വിശ്വാസ്യയോഗ്യം അവരുടെ ചോദ്യങ്ങൾക്ക് മറുപടി പറയുന്ന ഡോക്ടർ ആണെന്നും അവർക്കറിയാം.
അതുകൊണ്ടാണ് സമയവും പണവും മുടക്കി അവർ വരുന്നത്. എന്നാൽ, തങ്ങൾ മനസ്സിലാക്കി വെച്ചിരിയ്ക്കുന്നത്
ഡോക്ടർ പറയുന്നതുമായി ഒട്ടും ഒത്തു പോകുന്നില്ല എന്നു തോന്നുമ്പോഴാണ് അവർ സംശയം പറയുന്നത്.
ആ സംശയം തീർക്കാൻ ഡോക്ടർമാർക്ക് ബാദ്ധ്യതയുണ്ട്,
അല്ലാതെ അവരെ വിഡ്ഢികൾ എന്നു ലേബൽ ചെയ്യുന്നത് അഹങ്കാരമോ അല്പത്തരമോ ഒക്കെയാണ്.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അറിവുകൾ കാലികമാക്കി വെയ്ക്കുന്നത്
ഓരോ ഡോക്ടറുടേയും ഉത്തരവാദിത്തം ആണ്. അത് ചെയ്യുന്നുണ്ടെങ്കിൽ തന്നെ ഈ പ്രശ്നം മിക്കവാറും
പരിഹരിക്കപ്പെട്ടു. ഇനി രോഗി ചോദിക്കുന്ന പ്രശ്നം നേരിട്ട് അറിവില്ലാത്തതാണെങ്കിൽ പോലും അറിയുന്ന അടിസ്ഥാനവിജ്ഞാനത്തിന്റെ
ബോദ്ധ്യത്തിൽ അത് വിശദീകരിക്കാമല്ലോ? അതും പറ്റുന്നില്ലെങ്കിൽ, ‘ഇത് എനിക്കും പുതിയ
അറിവാണ്, ഞാനൊന്നു നോക്കട്ടെ’ എന്നു പറഞ്ഞാൽ ആരാണ് അപഹസിക്കുക? ഇനി രോഗി ഗൂഗിൾ ചെയ്തു
കൊണ്ടുവരുന്ന കാര്യം ഒരു പുതിയ അറിവ് തന്നെയാണെങ്കിലോ? </span></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 10pt;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Then, “You should be
thankful!”</span></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike></div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-11467573325150782142013-05-15T19:58:00.001+05:302013-05-15T19:58:16.083+05:30ബിറ്റ് കോയിൻ: ഒരു ആമുഖം.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9wBX0zYG7eBT4Mr0Bi3iyS0A-ZSqnm5Z0Ghs2qIVqt-CzPskJZFewL6OrVkZ1KaMu3v6hDHP3V57EuL6PtpmQ1u14ykaM3THah04mdlNE6f3C7AgRKfVe7eKnDhF2o7d5lf88/s1600/bitcoin_euro.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9wBX0zYG7eBT4Mr0Bi3iyS0A-ZSqnm5Z0Ghs2qIVqt-CzPskJZFewL6OrVkZ1KaMu3v6hDHP3V57EuL6PtpmQ1u14ykaM3THah04mdlNE6f3C7AgRKfVe7eKnDhF2o7d5lf88/s320/bitcoin_euro.png" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്
കോയിനെ </span></span>(Bitcoin) <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പരിചയപ്പെടുത്തലാണ്
ഈ പോസ്റ്റ്</span></span>.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്
കോയിൻ ഒരു ആധുനിക ഇലക്ട്രോണിക്
അധിഷ്ടിത ധനവിനിമയ മാർഗ്ഗമാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്രഡിറ്റ്
കാർഡ്</span></span>, <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡബിറ്റ്
കാർഡ് മുതലായ നമുക്ക്
സുപരിചിതങ്ങളായ ഇലക്ട്രോണിക്
ധനവിനിമയങ്ങളിൽ അവയ്ക്ക്
പിൻബലമായി ഏതെങ്കിലും കറൻസികൾ
ഉണ്ടാവും</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മൾ
രൂപയിലോ ഡോളറിലോ ഒക്കെ
തന്നെയാണല്ലോ അവിടെ ഇടപാടുകൾ
നടത്തുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാൽ
ബിറ്റ്കോയിനിൽ നിലവിലുള്ള
കറൻസികൾ ഒന്നും പിൻബലമായില്ല</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത് അതിന്റെ
രീതിയിൽ തന്നെ ഒരു സ്വതന്ത്ര
കറൻസിയാണ്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാൽ
സാധാരണ കറൻസികളിൽ നിന്നും
വളരെ വ്യത്യസ്ഥമാണ് ബിറ്റ്കോയിൻ</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏറ്റവും
പ്രധാനം അത് ഏതെങ്കിലും ഒരു
കേന്ദ്രീകൃത ഏജൻസിയാൽ
നിയന്ത്രിക്കപ്പെടുന്നില്ല
എന്നതാണ്</span></span>. (<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉദാഹരണം</span></span>;
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മുടെ
രൂപ</span></span>, <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റിസർവ്വ്
ബാങ്കിനാൽ നിയന്ത്രിക്കപ്പെടുന്നുണ്ടല്ലോ</span></span>.)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിലവിലുള്ള
കറൻസികൾക്ക് മിക്കവാറും
തന്നെ ഈടായി സ്വർണ്ണശേഖരം
സർക്കാരും റിസർവ്വ് ബാങ്കുകളും
സൂക്ഷിക്കാറുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാൽ
ഇത്തരത്തിലുള്ള ഒരു ഈടും
ബിറ്റ്കോയിന്റെ കാര്യത്തിലില്ല
എന്നതാണ് രസകരം</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പിന്നെ
ഈ പണത്തിന് എങ്ങിനെ മൂല്യമുണ്ടാവും</span></span>?
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചില
ധനതത്വശാസ്ത്രജ്ഞരുടെ ഉത്തരം
രസകരമാണ്</span></span>. “<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മറ്റെല്ലാ
പണത്തിനുമുള്ളതു പോലെ</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവയ്ക്ക്
മൂല്യമുണ്ട് എന്ന് ആളുകൾ
വിശ്വസിക്കുന്നു</span></span>,
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതുകൊണ്ട്
അവയ്ക്ക് മൂല്യമുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതുപോലെ
തന്നെ ഇതിനും</span></span>!”</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്കോയിൻ
ഉപയോഗിച്ചുള്ള ഇടപാടുകൾക്
മറ്റു കറൻസികളിലെ പോലെ ദേശാന്തര
പരിമിതികളില്ല</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആർക്കും
എവിടേയും ഇത് ഉപയോഗിച്ച്
ഇടപാടുകൾ നടത്താം</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മളുടെ
സേവനദാദാവ് അല്ലെങ്കിൽ
വിൽപ്പനക്കാരൻ അവ സ്വീകരിക്കുന്ന
ആളായിരിക്കണം എന്നു മാത്രം</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാലം കഴിയും
തോറും കൂടുതൽ കൂടുതൽ പേർ അവ
സ്വീകരിച്ചു തുടങ്ങിയിരിക്കുന്നു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമുക്ക്
ഇൻഡ്യയിൽ നിന്ന് അമേരിക്കയിൽ
പണമടയ്ക്കണം എന്നുണ്ടെങ്കിൽ
ഇടനിലക്കാർ ഒന്നുമില്ലാതെ
നേരിട്ട് അത് ചെയ്യാൻ പറ്റും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരിക്കലെങ്കിലും
അത് നിലവിലുള്ള മാർഗ്ഗത്തിൽ
ചെയ്തവർക്കറിയാം എത്ര പണം
കമ്മീഷൻ ഇനത്തിൽ നമുക്ക്
നഷ്ടമാണെന്ന്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ
പണവും നമ്മൾ ലാഭിക്കുകയാണ്</span></span>.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സതോഷി
നകാമോട്ടോ എന്ന പേരിൽ ഒരു
അജ്ഞാതൻ</span></span>/<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സംഘം
ആണ് ആദ്യമായി ബിറ്റ്കോയിന്റെ
ആശയം അവതരിപ്പിച്ചത്</span></span>.
2008<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൽ</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്ത
വർഷം തന്നെ ബിറ്റ്കോയിൻ
നെറ്റ്വർക്ക് നിലവിൽ വന്നു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആദ്യത്തെ
</span></span>2-3 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വർഷങ്ങളിൽ
സതോഷി നകാമോട്ടോ അതിന്റെ
സോഫ്റ്റ്വേർ നിർമ്മാണത്തിലും
ഫോറങ്ങളിലും സജീവമായിരുന്നെങ്കിലും
പിന്നീട് പിൻ വലിയുകയാണുണ്ടായത്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വാസ്തവത്തിൽ
സതോഷി ആരായിരുന്നു എന്നത്
ഇപ്പോഴും ദുരൂഹമായി തുടരുന്നു</span></span>.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി</span></span>,
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എങ്ങിനെയാണ്
നമ്മൾ ബിറ്റ്കോയിൻ ഇടപാടുകൾ
നടത്തുന്നത്</span></span>? <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിന്
നമുക്ക് ഒരു കമ്പ്യൂട്ടറോ
സ്മാർട്ട് ഫോണോ കൂടിയേ കഴിയൂ</span></span>..
(<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതൊരു
ഇലക്ട്രോണിക് ധനവിനിമയമാണന്ന്
നേരത്തേ തന്നെ പറഞ്ഞിരുന്നല്ലോ</span></span>?)
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിൽ നമ്മൾ
ഒരു </span></span>"<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വാലറ്റ്
ആപ്ലിക്കേഷൻ</span></span>" <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റാൾ
ചെയ്യേണ്ടതുണ്ട്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ
പ്രോഗ്രാമാണ് നമ്മുടെ കയ്യിലുള്ള
ബിറ്റ്കോയിനുകളുടെ കണക്ക്
സൂക്ഷിക്കുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി
നമ്മൾ ബിറ്റ്കോയിനുകൾ
വാങ്ങിക്കണം</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത്
നമുക്ക് നിലവിലുള്ള കാർഡുകൾ
ഉപയോഗിച്ചോ അല്ലെങ്കിൽ
തികച്ചും സ്വകാര്യമായി
പണമുപയോഗിച്ചോ നിർദ്ദിഷ്ട
ഏജന്റുമാരിൽ നിന്നും വാങ്ങാം</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരിക്കൽ
വാങ്ങിച്ചു കഴിഞ്ഞാൽ നമ്മുടെ
വാലറ്റ് ആപ്ലിക്കേഷൻ വളരെ
സൂക്ഷ്മമായ ഒരു രഹസ്യാലേഖന
സങ്കേതം വഴി നമ്മുടെ പേരിൽ
വരവു വെയ്ക്കും</span></span>.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കേന്ദ്രീകൃതമായ
ഒരു നിയന്ത്രണം ബിറ്റ്കോയിന്റെ
കാര്യത്തിലില്ല എന്നു പറഞ്ഞു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്പോൾ
പിന്നെ നമ്മുടെ ഇടപാടുകൾ
എങ്ങിനെയാണ് സാധൂകരിക്കുന്നത്</span></span>?
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മൾ
ഉപയോഗിക്കുന്ന കമ്പ്യൂട്ടറും
എതിർ കക്ഷിയുടെ കമ്പ്യൂട്ടറുമുൾപ്പടെ
ബിറ്റ്കോയിൻ ഇടപാടുകൾ നടക്കുന്ന
സകല കമ്പ്യൂട്ടറുകളും
ഉൾപ്പെടുന്ന ഒരു നെറ്റ്വർക്കാണ്
ഇത് ചെയ്യുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എല്ലാ
ഇടപാടുകളും ഓരോ അതുല്യമായ
ബിറ്റ്കോയിൻ വിലാസത്തിൽ ആണ്
നടക്കുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉദാഹരണത്തിന്
സുരേഷ് രമേഷിനോട് ഒരു സാധനം
വാങ്ങുന്നു എന്നു കരുതുക</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിലയായി
രമേഷിന്റെ അക്കൗണ്ടിൽ സുരേഷ്
പണം അടയ്ക്കണം</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്കോയിൻ
ഇടപാടാണെങ്കിൽ രമേഷിന്റെ
കമ്പ്യൂട്ടർ ഒരു പ്രത്യേക
വിലാസം നിർമ്മിച്ച് അത്
സുരേഷിന്റെ കമ്പ്യൂട്ടറിലേയ്ക്ക്
അയയ്ക്കും</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുടർന്ന്
സുരേഷിന്റെ വാലറ്റ് പ്രോഗ്രാം
ഈ വിലാസത്തിലേയ്ക്ക് കൈവശമുള്ള
കോയിനിൽ നിന്ന് ആവശ്യമുള്ള
തുക കൈമാറും</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ
ഇടപാടിന്റെ വിശദാംശങ്ങൾ
അതായത് വിലാസങ്ങൾ</span></span>,
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്കോയിൻ
തിരിച്ചറിയൽ വിവരങ്ങൾ എന്നിവ
നെറ്റ്വർക്കിലുള്ള എല്ലാ
കമ്പ്യൂട്ടറുകൾക്കും കൈമാറും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ വിവരങ്ങൾ
</span></span>"<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബ്ലോക്ക്
ചെയിൻ</span></span>" <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന
പേരിൽ രേഖപ്പെടുത്തി വെയ്ക്കും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതൊരു
തുടർച്ചയായ പ്രക്രിയയാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നെറ്റ്വർക്കിലുള്ള
എല്ലാ സർവറുകളും ഇതിൽ
ഭാഗഭാക്കാവുന്നു</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇങ്ങിനെ
പലയിടത്ത് തുടർച്ചയായി
രേഖപ്പെടുത്തൽ നടക്കുന്നതിനാൽ
ഇടപാടുകളിലെ കള്ളത്തരങ്ങൾക്കും
പിശകുകൾക്കും സാധ്യത ഇല്ലതന്നെ</span></span>.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ശരാശരി
പത്തു മിനിറ്റ് കൂടുമ്പോൾ
അതുവരെയുള്ള വിവരങ്ങൾ ഒരു
</span></span>"<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബ്ലോക്ക്</span></span>"
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആയി ഉറപ്പിക്കും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ ഒരു
ബ്ലൊക്കിൽ നിന്നാണ് അടുത്ത
ബ്ലോക്കിനുള്ള നിർമ്മാണം
ആരംഭിക്കുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനാൽ
കോയിനുകളുടെ ഒഴുക്ക് കൃത്യമായി
മനസ്സിലാക്കാൻ സാധിക്കുന്നു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കള്ള നാണയങ്ങൾ
ഇടയ്ക്ക് കയറാതിരിക്കാൻ ഇത്
അത്യന്താപേക്ഷിതമാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇങ്ങിനെ
ഉറപ്പിക്കൽ നടക്കുമ്പോൾ
കുറച്ച് ബിറ്റ്കോയിനുകൾ
നിർമ്മിക്കപ്പെടുന്നു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിന്
സാങ്കേതികമായി </span></span>"<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൈനിങ്ങ്</span></span>"
(<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഖനനം</span></span>)
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാണു
പറയുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആദ്യം
ഇത്തരം ഉറപ്പിക്കൽ കൃത്യമായി
പൂർത്തിയാക്കുന്ന സർവറിന്റെ
ഉടമയ്ക്ക്ക്കാണ് ഈ കോയിനുകളുടെ
അവകാശം</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അയാൾക്ക്
അത് സൂക്ഷിക്കാനോ വിൽക്കാനോ
അവകാശമുണ്ട്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൈനിങ്ങ്
നടത്താൻ പ്രത്യേക പ്രോഗ്രാമുകൾ
വേണം എന്നല്ലാതെ പ്രത്യേക
അനുമതി ഒന്നും ആവശ്യമില്ല</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആർക്കും
മൈനിങ്ങ് ശ്രമിക്കാം</span></span>.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സത്യത്തിൽ
ഇത് സ്വർണ്ണഖനനത്തിനു സമാനമാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്വർണ്ണമാണല്ലോ
മിക്കവാറും കറൻസികളിലെ ഈട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാലിവിടെ
അത് കമ്പ്യൂട്ടർ കണക്കുകൂട്ടലുകളാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മറ്റൊരു
സാമ്യം ലഭ്യതയിലാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്വർണ്ണഖനനത്തിലെന്നപോലെ
തുടക്കത്തിൽ ബിറ്റ്കോയിൻ
ഖനനവും എളുപ്പമായിരുന്നു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാൽ
കൂടുതൽ കൂടുതൽ ഖനനം ചെയ്ത്
എടുക്കുംതോറും പിന്നീടുള്ള
ലഭ്യത കുറയും</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കണക്കുകൂട്ടലുകൾ
കൂടുതൽ ദുഷ്കരമാക്കിയാണ്
ഇത് സാധിക്കുന്നത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ
ഘട്ടത്തിൽ ഖനനം മെച്ചപ്പെടുത്താൻ
കമ്പ്യൂട്ടറുകളുടെ ശേഷി
ഉയർത്തുക എന്നതാണ് മാർഗ്ഗം</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനാൽ ഒരു
വാശി പോലെ പലരും കൂടുതൽ കൂടുതൽ
ശക്തിയേറിയ കമ്പ്യൂട്ടറുകൾ
ഇതിനായി ഉപയോഗിക്കുന്നു</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വലിയ
കോർപ്പറേറ്റ് കമ്പ്യൂട്ടറുകളിൽ
നെറ്റ്ബോട്ടുകൾ ഉപയോഗിച്ച്
നുഴഞ്ഞുകയറി രഹസ്യമായി
മൈനിങ്ങ് നടത്തുന്ന
വിരുതന്മാരുമുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്തിടെ
നടന്ന ഒരു വിശകലനത്തിൽ കണ്ടത്
ലോകത്തിലെ ആദ്യത്തെ </span></span>500
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സൂപ്പർ
കമ്പ്യൂട്ടറുകൾ മൊത്തം
ചേർന്നാൽ ഉള്ളതിൽ അധികം ശക്തി
മൈനിങ്ങിനുവേണ്ടി ബിറ്റ്കോയിൻ
സർവറുകൾ ഉപയോഗിക്കുന്നു
എന്നാണ്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതുപോലെ
അമേരിക്കയിലെ </span></span>32000 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വീടുകൾക്ക്
വേണ്ടിവരുന്ന വൈദ്യുതിയാണ്
ഒരു ദിവസം മൈനിങ്ങിനു വേണ്ടി
ഉപയോഗിക്കപ്പെടുന്നത്</span></span>.
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQaPPcoqBkgKdFTzrqUqN7Trm00MsSIAnFp-yMVhNDD7Jf73S4Xl2-HRmwAVYjhAk4aFpwD0C5GHZST4LlQ3CSwYc7qJLhZYeSocuv6mA-_YruNXGwVsQUTLvJYE-mE-1UpPzl/s1600/rig.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQaPPcoqBkgKdFTzrqUqN7Trm00MsSIAnFp-yMVhNDD7Jf73S4Xl2-HRmwAVYjhAk4aFpwD0C5GHZST4LlQ3CSwYc7qJLhZYeSocuv6mA-_YruNXGwVsQUTLvJYE-mE-1UpPzl/s400/rig.jpg" width="400" /></a></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
(ഒരു ആധുനിക ബിറ്റ്കോയിൻ റിഗ്ഗ്)</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത്രമാത്രം
കഷ്ടപ്പെടുമ്പോൾ എത്ര കോയിനുകൾ
നിർമ്മിക്കപ്പെടുന്നുണ്ട്</span></span>?
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇപ്പോൾ
ശരാശരി </span></span>25 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോയിനുകൾ
</span></span>10 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മിനിറ്റിൽ
മൈൻ ചെയ്യപ്പെടുന്നുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാൽ
</span></span>"<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പണപ്പെരുപ്പം</span></span>"
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉണ്ടാകാതിരിക്കാൻ
കോയിനുകളുടെ ഉത്പാദനം
നിയന്ത്രിക്കാൻ സംവിധാനമുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിലവിലുള്ള
ഉത്പാദനം </span></span>4 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വർഷം
കൂടുമ്പോൾ പകുതിയാക്കും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതായത്
</span></span>2017 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആകുമ്പോൾ
</span></span>10 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മിനിറ്റിൽ
</span></span>12.5 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോയിനുകളേ
മൈൻ ചെയ്യാനാവൂ</span></span>. 2140 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൽ
ഏകദേശം </span></span>21 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മില്യൺ
കോയിനുകൾ ആകുമ്പോൾ മൈനിങ്ങ്
നിഷ്ഫലമാകും</span></span>. 21 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മില്യൺ
എന്ന ലക്ഷ്യത്തിന്റെ പകുതിയും
</span></span>2012 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നവംബറോടെ
മൈൻ ചെയ്തു കഴിഞ്ഞു</span></span>.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത്രയും
അറിഞ്ഞ സ്ഥിതിക്ക് ഒരു
ബിറ്റ്കോയിന്റെ വിനിമയ നിരക്ക്
എത്രയാണെന്ന് അറിയാൻ താല്പര്യം
ഉണ്ടാവും</span></span>. 2009 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൽ
ആദ്യം ഇറങ്ങുമ്പോൾ ഏതാനും
സെന്റുകൾ മാത്രമായിരുന്നു
ഇതിന്റെ മൂല്യം</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിനിടെ
അത്യധികം കയറ്റിയിറക്കങ്ങൾ
നടന്നിട്ടുണ്ട്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കഴിഞ്ഞ
ഏപ്രിലിൽ മാത്രം </span></span>100 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നും
</span></span>260 <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നും
ഇടയ്ക്ക് ഡോളർ മൂല്യം
ഉണ്ടായിരുന്നു</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതു
പ്രകാരം ഇപ്പോൾ ഒരു ബില്യൺ
ഡോളറിനു തുല്യമായ ബിറ്റ്കോയിനുകൾ
വിനിമയത്തിലുണ്ട്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചെറിയ
ഇടപാടുകൾക്കായി ഒരു ബിറ്റ്കോയിന്റെ
പത്തുകോടിയിൽ ഒരു ഭാഗം വരുന്ന
ചെറിയ യൂണിറ്റുകളുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവയ്ക്ക്
</span></span>'<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സതോഷി</span></span>'
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാണ്
പേര്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മുടെ
രൂപയും പൈസയും പോലെ</span></span>.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്കോയിൻ
ഇടപാടുകളുടെ അതീവ രഹസ്യസ്വഭാവമാണ്
ഇതിന്റെ പ്രധാന ഗുണവും ദോഷവും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോയിനുകൾ
കൃത്യമായി പിന്തുടരപ്പെടുന്നുണ്ടെങ്കിലും
അവ കൈമറിയുന്ന വിലാസങ്ങൾ
ഗൂഢാലേഖനസങ്കേതത്താൽ
സുരക്ഷിതമാണ്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മൾക്ക്
ഒരു വാലറ്റേയുള്ളുവെങ്കിലും
പല ഇടപാടുകൾ പല വിലാസങ്ങളിൽ
നടത്താൻ സാധിക്കും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സത്യത്തിൽ
അങ്ങിനെ ചെയ്യുന്നതാണ്
പ്രോത്സാഹിപ്പിക്കപ്പെടുന്നതും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇടപാടുകൾക്ക്
ഇടനിലക്കാർ ആവശ്യമില്ല
എന്നതാണ് അടുത്ത പ്രധാന ഗുണം</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കമ്മീഷൻ
ഇനത്തിൽ ധാരാളം പണം ഇടപാടുകാർക്ക്
ലാഭിക്കാൻ സാധിക്കും</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വേഗതയേറിയ
ഉറപ്പാക്കലിന് അപൂർവ്വം
അവസരങ്ങളിൽ ചെറിയ കമ്മീഷൻ
വല്ലതും വേണ്ടി വന്നാലായി</span></span>.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇടപാടുകളുടെ
രഹസ്യസ്വഭാവം കൊണ്ടു തന്നെ
അവ ദുരുപയോഗം ചെയ്യാനുള്ള
സാധ്യതയും അധികമാണ്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മയക്കുമരുന്നുകൾ</span></span>,
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആയുധങ്ങൾ</span></span>,
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിയമ വിരുദ്ധ
പണഇടപാടുകൾ മുതലായവയ്ക്ക്
ഒക്കെ ഇപ്പോൾ തന്നെ ബിറ്റ്കോയിനുകൾ
വ്യാപകമായി ഉപയോഗിച്ചു
തുടങ്ങിയിട്ടുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നികുതി
വെട്ടിപ്പിനും വലിയ സാധ്യതകളാണ്
ഉള്ളത്</span></span>. <span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതുകൊണ്ടു
തന്നെ പല രാജ്യങ്ങളും ബിറ്റ്കോയിൻ
ഇടപാടുകളെ നിയന്ത്രിക്കാൻ
ശ്രമം ആരംഭിച്ചിട്ടുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അമേരിക്കയിൽ
ഇടപാടുകാരെ വെറുതെ വിട്ടെങ്കിലും
മൈനിങ്ങ്കാരെ </span></span>"<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മണി
ലോണ്ടറിങ്ങ് ആക്റ്റ്</span></span>"
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിർവചനത്തിനുള്ളിലാക്കിയിട്ടുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എപ്പോൾ
വേണമെങ്കിലും തകരാവുന്ന ഒരു
കുമിള ആയാണ് പല ധനതത്വശാസ്ത്രജ്ഞരും
ബിറ്റ്കോയിനെ കാണുന്നത്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിശ്വാസം
ഉള്ളവർ പോലും തൽക്കാലം ചെറിയ
തുകകൾ മാത്രം നിക്ഷേപിക്കുന്നതാവും
ബുദ്ധി എന്ന പക്ഷക്കാരാണ്</span></span>.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്കോയിൻ
ഇടപാടുകൾ അത്യധികം സുരക്ഷിതമായാണ്
സംവിധാനം ചെയ്തിരിക്കുന്നതെങ്കിലും
വിരലിലെണ്ണാവുന്ന വീഴ്ചകൾ
കണ്ടു പിടിക്കപ്പെട്ടിട്ടുണ്ട്</span></span>.
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതുകൊണ്ട്
തന്നെ മറ്റെല്ലാ കാര്യത്തിലുമെന്നപോലെ
ബിറ്റ്കോയിനും </span></span>100%
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കുറ്റമറ്റതാണെന്നു
പറയുക വയ്യ</span></span>.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബിറ്റ്കോയിൻ
ഭാവിയുടെ കറൻസി ആകുമോ</span></span>?
<span style="font-family: Tahoma;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാത്തിരുന്നു
തന്നെ കാണണം</span></span>.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
(ചിത്രങ്ങൾക്ക് കടപ്പാട്: ഗൂഗിൾ ഇമേജസ്)</div>
</div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-25616762665534142902013-01-13T12:21:00.000+05:302013-01-13T12:21:45.961+05:30വിൻഡോസ് 8 ലേക്ക് മാറുന്നതിനെപ്പറ്റി.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWkqblWWxFxE6qn-w7DmGjFxJPyHmPkXPGctfrXrD0DV5u8tDrySpZpb4Zxvra8fGoM-pVc9FIv7xOctvF-q9A5Hg2IJ2IO1FADF8kbgcGaSe85rqeqQad9ZvzYc-CbwCDx5OQ/s1600/Windows8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="247" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWkqblWWxFxE6qn-w7DmGjFxJPyHmPkXPGctfrXrD0DV5u8tDrySpZpb4Zxvra8fGoM-pVc9FIv7xOctvF-q9A5Hg2IJ2IO1FADF8kbgcGaSe85rqeqQad9ZvzYc-CbwCDx5OQ/s400/Windows8.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിൻഡോസ്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">8 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആനുകൂല്യ
വിലയായ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">1999 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">രൂപയ്ക്ക്
കിട്ടുന്ന കാലാവധി ഈ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">31</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ന്
അവസാനിക്കുകയാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പഴയ വിൻഡോസ്
അപ്ഗ്രേഡ് ചെയ്യണം എന്നുള്ളവർക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പൈറേറ്റഡ്
കോപ്പികൾ ഒഴിവാക്കണം
എന്നുള്ളവർക്കും ഇത് നല്ലൊരു
അവസരം ആണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതുപോലൊരു
വിലയ്ക്ക് വിൻഡോസ് ഒരിക്കലും
ലഭിച്ചിരുന്നല്ല എന്നതും
ഓർക്കണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ
അപ്ഗ്രഡേഷനിൽ ഒരു ശരാശരി
കമ്പ്യൂട്ടർ ഉപയോക്താവ് എന്ന
നിലയിൽ എനിക്ക് നേരിടേണ്ടി
വന്ന ചില ബുദ്ധിമുട്ടുകളും
അവയുടെ പരിഹാരങ്ങളും
പങ്കുവെയ്ക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്ഗ്രഡേഷനു
താല്പര്യം ഉള്ളവർ <a href="http://windows.microsoft.com/en-IN/windows/buy">ഈ
പേജിൽ</a> നിന്നാണു തുടങ്ങേണ്ടത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവിടെ നിന്നും
ഒരു അപ്ഗ്രഡേഷൻ അസിസ്റ്റന്റ്
ആദ്യമായി ഡൗൺലോഡ് ചെയ്യപ്പെടും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏകദേശം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">5
Mb </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വരുന്ന ഈ
ആപ്ലിക്കേഷൻ നമ്മുടെ കമ്പ്യൂട്ടർ
പരിശോധിച്ച് അത് വിൻഡോസ് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">8
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓടാൻ പര്യാപ്തമാണോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇപ്പോൾ നിലവിലുള്ള
ഏതെല്ലാം ആപ്പ്ലിക്കേഷനുകൾ
തുടർന്നും ഉപയോഗിക്കാം
എന്നെല്ലാം പറയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കമ്പാറ്റിബിൾ
ആയ ആപ്പ്ലികേഷനുകൾ പക്ഷെ
റി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">-</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റാൾ
ചെയ്യേണ്ടി വരും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡ്രൈവ് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">C
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യിൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">20
Gb </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എങ്കിലും ഫ്രീ
സ്പേസ് ഉണ്ടാവണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത്ര സ്ഥലം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">C
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യിൽ ഇല്ലെങ്കിൽ
ഏതെങ്കിലും <a href="http://www.partitionwizard.com/free-partition-manager.html">പാർട്ടീഷൻ
മാനേജർ</a> ഉപയോഗിച്ച് ആവശ്യത്തിനുള്ള
സ്പേസ് ഉണ്ടാക്കിയെടുക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അല്ലാതെ ഫോർമാറ്റ്
ചെയ്ത് റീ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">-</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പാർട്ടീഷൻ
ചെയ്യേണ്ടതില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
2 Gb </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എങ്കിലും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">RAM,
8 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സുഗമമായി
പ്രവർത്തിക്കാൻ ആവശ്യമുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആവശ്യമെങ്കിൽ
കൂടുതൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">RAM </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചേർക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മൾ കാര്യങ്ങൾ
ശരിയാക്കുന്നത് അനുസരിച്ച്
അപ്ഗ്രഡേഷൻ അസിസ്റ്റന്റ്
റിറൺ ചെയ്യാവുന്നതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്ഗ്രഡേഷൻ
അസിസ്റ്റന്റ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മുടെ കമ്പ്യൂട്ടർ
സജ്ജമാണെന്ന് കണ്ടാൽ നമുക്ക്
വിൻഡോസ് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">8 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡൗൺലോഡ്
ചെയ്യാൻ ആരംഭിക്കാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനു മുൻപായി
പണമടയ്ക്കണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പണമടയ്ക്കാൻ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">2
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മാർഗ്ഗമാണ്
തരുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്രഡിറ്റ്
കാർഡും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പേ
പാലും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമുക്ക്
ക്രഡിറ്റ് കാർഡ് ഉണ്ടെങ്കിൽ
ഒരു ബുദ്ധിമുട്ടും ഇല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതുപയോഗിച്ച്
പണമടയ്ക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്രഡിറ്റ്
കാർഡില്ലാത്തവർക്ക് പേ പാലും
ഇൻഡ്യയിൽ ഉപയോഗിക്കാൻ
ബുദ്ധിമുട്ടാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡബിറ്റ് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ATM
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാർഡുകൾ ഉപയോഗിക്കാൻ
സാധിക്കില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്രഡിറ്റ്
കാർഡില്ലെങ്കിൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എനിക്കില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പിന്നെയുള്ള
മാർഗ്ഗം ഒരു വിർച്വൽ ക്രഡിറ്റ്
കാർഡ് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(VCC) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉണ്ടാക്കുക
എന്നതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിനായി
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><a href="http://www.entropay.com/">www.entropay.com</a>
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന സൈറ്റ്
ഉപയോഗിക്കാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമുക്ക് നമ്മുടെ
ഡബിറ്റ് കാർഡിൽ നിന്നും പണം
ഇട്ട് ഒരു വിർച്വൽ ക്രഡിറ്റ്
കാർഡ് ഉണ്ടാക്കാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മുടെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ATM/Debit
card </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓൺ ലൈൻ വെരിഫൈഡ്
ആയിരിക്കണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏകദേശം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">$40
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇട്ട് ഒരു </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">VCC
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉണ്ടാക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിനായി ഇടുന്ന
തുകയുടെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">4.5% entropay
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കമ്മീഷൻ ആയി
ഈടാക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. VCC
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സുരക്ഷിതമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മുടെ
പെയ്മെന്റ് ലഭിച്ചു കഴിഞ്ഞാൽ
നമുക്ക് കീ ലഭിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത് സുരക്ഷിതമായി
സൂക്ഷിക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുടർന്ന് മെയിലിൽ
രസീതും കീയും ഡൗൺലോഡ് ലിങ്കും
ലഭിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ
അതിനു മുൻപ് തന്നെ അപ്ഗ്രഡേഷൻ
അസിസ്റ്റന്റ് വഴി ഡൗൺലോഡ്
ആരംഭിചിട്ടുണ്ടാകും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൊത്തം ഡൗൺലോഡ്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">2 Gb </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വരും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എനിക്ക് ബ്രോഡ്
ബാൻഡിൽ ഏകദേശം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">3-4
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മണിക്കൂർ കൊണ്ട്
ഡൗൺലോഡ് കഴിഞ്ഞു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡൗൺലോഡ്
പൂർണ്ണമായാൽ ഇൻസ്റ്റലേഷൻ
ആരംഭിക്കാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
Install now, Make media and install, Install later </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നിങ്ങനെ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">3 option </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ലഭിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">make
media </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന ഓപ്ഷൻ
ആണ് അഭികാമ്യം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമുക്ക് ബാക്കപ്പ്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">DVD </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യോ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">USB drive </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓ
ഉണ്ടാക്കി വെയ്ക്കാനുള്ള
ഓപ്ഷൻ ആണത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Windows-XP
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉപയോഗിക്കുന്നവർക്ക്
ഈ ഓപ്ഷൻ ലഭിക്കുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എനിക്ക് കിട്ടിയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇമേജ് ബേൺ
ചെയ്യാനുള്ള സൗകര്യം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">XP
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യിൽ ഇല്ലാത്തതിനാലാണത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അങ്ങിനെയെങ്കിൽ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">C: </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യിൽ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ESD </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നൊരു
ഫയൽ കാണും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതാണ്
നമ്മൾ ഡൗൺലോഡ് ചെയ്ത ഫയൽ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത് ഏതെങ്കിലും
ഇമേജ് ബേണിങ്ങ് സോഫ്റ്റ്വേർ
ഉപയോഗിച്ച് ഒരു ബൂട്ടബിൾ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">DVD </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആയി
സൂക്ഷിക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനെപറ്റിയുള്ള
വിശദ വിവരങ്ങൾ <a href="http://www.pagestart.com/win8esdtodvd11041201.html">ഇവിടെ</a>
കിട്ടും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. ESD </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന
ഫയൽ കാണുന്നില്ല എങ്കിൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Folder
options </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൽ പോയി </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">show
hidden files </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എനേബിൾ
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി
ഇൻസ്റ്റാൾ ചെയ്യാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റലേഷനു
ശേഷം ഡ്രൈവറുകളും ആപ്പ്ലിക്കേഷനുകളും
ഒക്കെ റി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">-</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റാൾ
ചെയ്യേണ്ടി വരും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
C: </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒഴികെയുള്ള
ഡ്രൈവുകൾക്ക് മാറ്റമൊന്നും
ഉണ്ടാവില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Happy up
gradation :-) </span>
</div>
</div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-72152015866647301822012-08-26T11:27:00.000+05:302012-08-27T20:01:23.030+05:30Raped....<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
I was pwned at Face book.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
No one to blame, my
fault.. just my fault.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
Someone (not just
someone, a crusader duo determined to salvage this country) was
deliberating in the wise Tuco style, how there are two kinds of
people in this world, Those with an organ and no brain called rape
culturists, and those with a machete on their tongues to chop down
the former - to the group they baptize themselves into. I poked my
nose, totally unsolicited. My fault. But I try to clear my side in
the weakest of my voice. Couldn’t they prevent these vagabonds from wandering in to their forbidden realm?. Are they not aware that
Zuckerberg's crew have set options for that? Any way this duo were
the friends of my two very sensible FB friends. That’s why I dared.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
I am not a good fighter.
I have innate handicaps. My parents were simple,
straightforward and decent people and the only way they ever knew to
bring up their children were those. So the S- word, F – word and
the likes wont come handy with me. A serious handicap as long as you
are arguing at a social forum! Moreover, I didn't believe squeezing
calf muscles is good enough a cerebral exercise to be an authority on
anything and everything. And also, I would have anticipated disaster
where sheer stupidity weds (or even living in with) narcissism.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
Now, enough is enough.
I made a comment there, something like this.. (and I still hold on to
that) “Rape is something males have to unlearn and not getting
raped is something that females have to learn”. That stirred up the hornets nest. One of my
co-commenter asks, what if someone like me breaches a girl, would she
be held responsible for not closing the door? The Duo themselves ask,
what if someone dear to me get raped, will I find reasons myself to
justify the act? Did you get that? These are autopsies. Our idea is
not, get raped and then argue over who is at fault. I don’t believe
in that. I will never ever blame a raped girl for not closing her
door, but if she had done that we will be left with less chances to
feel sorry for her. And if any of my dear ones hang out with some
known criminals and get raped, I will have to share a bit of blame
on her too..</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
Now coming to some
science. What you think why we are here? If you think we are created
by that silver bearded man living in the clouds up there, read no further. You won't understand what am saying. Evolutionary
biology believes, we and every living things here are just flow of
genes. If you are a bit philosophical, can say something like this,
our bodies are just vehicles for the genes. And the sole motto of
these genes are to survive and propagate. So they will do anything to
survive and propagate. Females, burdened with the responsibility of
child bearing and upbringing have limitation with numbers. The number
of times their genes can be propagated is limited. So females are
more concerned with quality of reproduction, they want whatever small
number their genes propagated, to survive. They pick their
reproductive partner wisely. That’s why females don’t want to sex
with every Tom, Dick and Harry.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
But in contrary, males
don’t need to be limited in numbers. (confused?, they don’t have
to spend time on pregnancy.) The more they seed, the more they
reproduce. Got it? So male's reproductive success is on numbers, they
don’t care much on quality. They try to seed wherever they can.
Here I again remind you, this is pure science and not moral science.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
So, the idea distills to
this, males go for quantity while females for quality. That’s why
males run around seeding and even raping and females resisting. They
are all in genes. That’s why I said: “ Rape is something males
have to unlearn and not getting raped is something females have to
learn”.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
So now you think, why
this S-head is so blunt? Me getting very emotional wont change a
thing on genes written over millions of years of evolution.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
Now you ask, if rape is
written on genes, why not all men run around raping? I can explain.
Raising an own family have a better trade off with running around for better
reproductive success. In a world of fierce competition, that offered
better safety. Rape was not a rare thing till recent past. The only
difference was that it was not called so. Heard of rulers keeping
hundreds of wives and thousands of concubines?Lesser number wives and
concubines for men lower in hierarchy and no women for men lowest.
These were glorified rapes. Did you know some kingdoms even had laws
to punish women who denied sex to men belonging to upper class? These
were all rapes. Then Zeitgeist had its say in reforming us all. So
here we are.
</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;">
But there are lot many
out there less reformed. So is it wrong to take a little bit
precaution to protect ourselves? Any sane mind wont disagree. So if
your idea is to prevent rape, take your own precaution. It pays. If
your idea is to argue on who is responsible, yell around. <b>You will
get noticed.</b></div>
</div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-34527397240486290752012-07-01T22:33:00.001+05:302012-07-02T06:44:54.691+05:30സ്വതന്ത്ര ഇച്ഛ?- Free Will?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; font-family: Tahoma;"> കഴിഞ്ഞ
ദിവസം എനിക്ക് ഒരു ഇ</span><span style="background-color: white;">-</span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">മെയിൽ
കിട്ടി</span><span style="background-color: white;">. </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">വളരെ
കൗതുകകരമായ ഒന്ന്</span><span style="background-color: white;">. </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">ഒരു
ചെറിയ പരീക്ഷണമാണത്</span><span style="background-color: white;">.
</span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">പടിപടിയായി നമ്മൾ
കുറച്ച് രണ്ടക്ക സംഖ്യകൾ
തമ്മിൽ കൂട്ടി ഉത്തരം ഓർക്കാൻ
ശ്രമിക്കണം</span><span style="background-color: white;">. </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">പുറകിലേക്ക്
നോക്കാനൊന്നും പാടില്ല</span><span style="background-color: white;">.
</span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">അവസാനമായി അധികമൊന്നും
ആലോചിക്കാതെ ഒരു കാര്യം
നമ്മളോട് ചെയ്യുവാൻ ആവശ്യപ്പെടുന്നു</span><span style="background-color: white;">.
</span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">ഇതിന്റെ ഫലം </span><span style="background-color: white;">98% </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">ഉം
പ്രവചിക്കാവുന്നതാണെന്ന്
പറയുന്നു</span><span style="background-color: white;">. 98% </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">തന്നെ
വരുമോഎന്നു സംശയമുണ്ടെങ്കിലും
ഞങ്ങൾ പരീക്ഷിച്ചപ്പോൾ
അതിശയകരമായ ഫലങ്ങളാണ് കണ്ടത്</span><span style="background-color: white;">.
( </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">ഇത് പരീക്ഷിച്ച്
നോക്കുവാൻ താങ്കൾക്ക്
താല്പര്യമുണ്ടെങ്കിൽ തുടർന്ന്
വായിക്കുന്നതിനു മുൻപ്
ചെയ്യുക</span><span style="background-color: white;">. </span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;"><a href="http://www.facebook.com/drbaburaj/posts/3799055088722?notif_t=feed_comment" target="_blank">ഇവിടെ</a></span><span style="background-color: white;"><a href="http://www.facebook.com/drbaburaj/posts/3799055088722?notif_t=feed_comment" target="_blank">.</a>
</span><span style="background-color: white; font-family: Tahoma;">അതിന്റെ ഫലത്തെ
ബാധിക്കാതിരിക്കുവാനാണ്
കൂടുതൽ വിവരങ്ങൾ പറയാത്തത്</span><span style="background-color: white;">.
)</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidurFqBEfjic2NyVfSMvQYFb9HdnZHylocga2IHwldcU_Wmr4alE3QAO1GjyxDnuTuCHUQJpfz4hGcJ1PHpYAGcmSJ4ArFoijGIFA56RwzkDybGkZ8TNpNeuEvLDSwRoSKffnz/s320/120301FreeWillBookJacket.jpg" width="320" /></span></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;"> ഈ പരീക്ഷയുടെ
കേവലകൗതുകം വിട്ട് ചിന്തിക്കുമ്പോൾ
ഒരു കാര്യം വ്യക്തമാകുന്നു</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ തലച്ചോർ ഒരു
അല്പം മുൻ പരുവപ്പെടുത്തലിലൂടെ
ഏതാണ്ട് നിയതമായ രീതിയിൽ
പ്രവർത്തിക്കുന്നു എന്നതാണത്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മളിൽ ഭൂരിഭാഗം
പേരും എന്തു കൊണ്ടാണ് ചുവപ്പ്
നിറം തിരഞ്ഞെടുത്തത്</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">താങ്കളുടെ ഇഷ്ട നിറം
ചുവപ്പ് തന്നെയാണോ</span>?<span style="font-family: Tahoma;">അല്ലെങ്കിൽ
എന്തു കൊണ്ടാണ് ആ നിറം ഇവിടെ
തിരഞ്ഞെടുക്കാതിരുന്നത്</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">ഞാൻ ചുവപ്പാണ്
തിരഞ്ഞെടുക്കുവാൻ ആഗ്രഹിച്ചത്
എന്നു പറഞ്ഞാൽ അതു സത്യമാണോ</span>?</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;"> ഇവിടെ
തിരഞ്ഞെടുപ്പ് ഒന്നും
സംഭവിച്ചില്ല</span>, <span style="font-family: Tahoma;">ചുവപ്പ്
</span>(<span style="font-family: Tahoma;">മിക്കവാറും പേർക്ക്</span>)
<span style="font-family: Tahoma;">വെറുതേ നമ്മുടെ
മനസ്സിലേക്ക് കടന്നു
വരുകയായിരുന്നു</span>. <span style="font-family: Tahoma;">അങ്ങിനല്ലേ</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">അപ്പോൾ നമ്മുടെ
തിരഞ്ഞെടുക്കാനുള്ള സ്വതന്ത്ര
ഇച്ഛയ്ക്ക് എന്തു സംഭവിച്ചു</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">ഇവിടെ ഞാൻ മുൻപ് പറഞ്ഞ
ഒരു കാര്യം ഒന്നു കൂടി ഓർക്കണം</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">മുൻ പരുവപ്പെടുത്തൽ</span>...
<span style="font-family: Tahoma;">ഒരേ പോലുള്ള ഈ പ്രൈമിങ്ങിൽ
മിക്കവാറും തലച്ചോറുകൾ ഒരേ
പോലേ പ്രതികരിക്കുന്നത്
എന്തുകൊണ്ടാണ്</span>?. <span style="font-family: Tahoma;">തലച്ചോറുകളുടെ
പ്രവർത്തനത്തിന്റെ</span>, - <span style="font-family: Tahoma;">ചിന്ത
ഉൾപ്പടെ</span>- <span style="font-family: Tahoma;">സമാനത
അല്ലേ ഇതു കാണിക്കുന്നത്</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മളിൽ ഭൂരിപക്ഷം
പേർക്കും വേറിട്ട് ചിന്തിക്കാൻ
ആവാതിരുന്നത് എന്തുകൊണ്ടാണ്</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">ഓരോരുത്തരുടേയും
സ്വതന്ത്ര ഇച്ഛയ്ക്ക് എന്തു
സംഭവിക്കുന്നു</span>? <span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ
ഓരോ തീരുമാനവും നമ്മുടെ
ഇച്ഛാനുസരണം അല്ല നടക്കുന്നത്
എന്നാണോ</span>?
</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">അല്ല
എന്നാണ് പുതിയ ശാസ്ത്ര ഗവേഷണങ്ങൾ
തെളിയിക്കുന്നത്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ
ചിന്തകളും തീരുമാനങ്ങളും
നമ്മുടെ വരുതിയിലല്ല</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">സ്വതന്ത്ര ഇച്ഛ എന്നത്
ഒരു മിഥ്യ മാത്രമാണ്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">ഞാൻ
അടുത്തതായി എന്താണ് റ്റൈപ്പ്
ചെയ്യാൻ പോകുന്നത് എന്നത്
ഞാൻ </span>(<span style="font-family: Tahoma;">അതായത് എന്റെ
ബോധമനസ്സ്</span>) <span style="font-family: Tahoma;">തീരുമാനിക്കുന്നതിനു
മുൻപ് തന്നെ എന്റെ തലച്ചോറിലെ
ഉപബോധ കേന്ദ്രങ്ങൾ തീരുമാനിച്ചു
കഴിഞ്ഞു</span>. <span style="font-family: Tahoma;">വിശ്വാസം
വരുന്നില്ല അല്ലേ</span>? <span style="font-family: Tahoma;">പക്ഷെ
അതാണ് സത്യം</span>. <span style="font-family: Tahoma;">ഈ
പോസ്റ്റ് തുടർന്നു വായിക്കണോ
അതോ അടുത്ത ലിങ്കിലേക്ക്
പോകണോ എന്നു തീരുമാനിക്കുന്നതും
താങ്കളുടെ ബോധമനസ്സല്ല</span>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">ശരി</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">ഇതു തുടർന്നു വായിക്കാൻ
താങ്കളുടെ ഉപബോധമനസ്സ് അനുവാദം
തന്നതിനാൽ ഞാൻ കുറച്ചു കൂടി
വിശദീകരിക്കാം</span>. <span style="font-family: Tahoma;">സ്വതന്ത്ര
ഇച്ഛ </span>(Free Will) <span style="font-family: Tahoma;">എന്ന
വിഷയത്തിൽ ധാരാളം ഗവേഷണങ്ങൾ
ഇപ്പോൾ നടക്കുന്നുണ്ട്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">സ്വതന്ത്ര ഇച്ഛ നമ്മുടെ
ഒരു മിഥ്യാധാരണ മാത്രമാണെന്ന്
ഏതാണ്ട് ശാസ്ത്രലോകം അംഗീകരിച്ചു
കഴിഞ്ഞു</span>. <span style="font-family: Tahoma;">നിർവചനത്തിന്റെ
സാങ്കേതികതയിൽ മാത്രമാണ്
വിരുദ്ധാഭിപ്രായങ്ങൾ ഉള്ളത്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">ന്യൂറോളജി ഗവേഷകനും</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">ഗ്രന്ഥകർത്താവും</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">നിരീശ്വരവദിയും</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">തത്വചിന്തകനും ഒക്കെയായ
സാം ഹാരീസ് തന്റെ പുതിയ
പുസ്തകമായ </span>"Free Will” <span style="font-family: Tahoma;">ലിൽ
ഈ വിഷയത്തിൽ ഒരു ആമുഖം തരുന്നു</span>.
“<span style="font-family: Tahoma;">ഒറ്റയിരുപ്പിൽ
വായിക്കാവുന്ന ഒരു ചെറിയ
പുസ്തകം</span>" <span style="font-family: Tahoma;">എന്നാണ്
അദ്ദേഹം ഈ പുസ്തകത്തെപ്പറ്റി
പറയുന്നത് എങ്കിലും ഇത്
ഒറ്റയിരുപ്പിൽ വായിക്കാനാവുമെന്നു
തോന്നുന്നില്ല</span>. <span style="font-family: Tahoma;">കാരണം
തത്വചിന്തയുടെ അതിപ്രസരം
തന്നെ</span>. “<span style="font-family: Tahoma;">തത്വചിന്ത
മരിച്ചു</span>.” <span style="font-family: Tahoma;">എന്നു
സത്യസന്ധമായി സ്റ്റീവൻ
ഹോക്കിൻസ് പറഞ്ഞെങ്കിലും
ഇനിയും മുട്ടിലിഴയുന്ന ഒരു
ശാസ്ത്രതത്വത്തിനു വിശദീകരണത്തിനായി
കുറെയൊക്കെ തത്വചിന്തയെ
കൂട്ടുപിടിക്കേണ്ടി വരും</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">പ്രത്യേകിച്ച്
ഗ്രന്ഥകർത്താവ് സാം ഹാരീസ്
ആകുമ്പോൾ</span>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">ബെഞ്ചമിൻ
ലിബെ </span>(Benjamin Libet) <span style="font-family: Tahoma;">എന്ന
ശാസ്ത്രജ്ഞൻ നടത്തിയ ഒരു
പരീക്ഷണമാണ് ഈ പുതു ചിന്തയുടെ
വിത്തു പാകിയത്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">അദ്ദേഹം
</span>EEG <span style="font-family: Tahoma;">ഉപയോഗിച്ച്
വ്യക്തികളുടെ തലച്ചോർ
നിരീക്ഷിച്ചതിൽ നിന്നും അവർ
ഒരു ചലനം നടത്തുവാൻ തീരുമനിക്കുന്നതിനു
ഏകദേശം </span>300 <span style="font-family: Tahoma;">മില്ലീസെക്കൻഡിനു
മുൻപ് തന്നെ അങ്ങിനെ ഒരു
നീക്കം വരാൻ പോകുന്നതിന്റെ
സൂചനകൾ </span>EEG <span style="font-family: Tahoma;">കാണിക്കുകയുണ്ടായി</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">കൂടുതൽ കൃത്യതയാർന്ന
ഫങ്ക്ഷണൽ </span>MRI <span style="font-family: Tahoma;">ഉപയോഗിച്ചു
നടത്തിയ തുടർപരീക്ഷണങ്ങളിൽ
</span>7 <span style="font-family: Tahoma;">മുതൽ </span>10 <span style="font-family: Tahoma;">സെക്കൻഡ്
മുൻപ് തന്നെ വരാൻ പോകുന്ന
നീക്കങ്ങൾ പ്രവചിക്കുവാൻ
സാധിച്ചു</span>. ( <span style="font-family: Tahoma;">പരീക്ഷണത്തിനു
തയ്യാറായവർക്ക് രണ്ടു സ്വിച്ചുകൾ
നൽകി</span>. <span style="font-family: Tahoma;">അവരുടെ ഇഷ്ടം
അനുസരിച്ച് ഏതെങ്കിലും
സ്വിച്ച് പ്രവർത്തിപ്പിക്കണം</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">അതോടൊപ്പം മുന്നിലെ
സ്ക്രീനിൽ പ്രത്യേകിച്ച്
ഒരു ക്രമത്തിലുമല്ലാതെ
അക്ഷരങ്ങൾ പ്രദർശിപ്പിച്ചു</span>..
<span style="font-family: Tahoma;">സ്ക്രീനിൽ ഏത് അക്ഷരം
വന്നപ്പോഴാണ് സ്വിച്ച്
അമർത്തുവാൻ തീരുമനിച്ചത്
എന്ന് പറയുവാൻ നിർദ്ദേശിച്ചു</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">തീരുമാനം എടുത്തതിന്റെ
സമയം കൃത്യമായി അറിയുവാനാണ്
ഇത്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">അതോടൊപ്പം
തന്നെ വൊളണ്ടിയേഴ്സിന്റെ
തലച്ചോർ പ്രവർത്തനം </span>fMRI <span style="font-family: Tahoma;">വഴി
നിരീക്ഷിക്കുകയും ചെയ്തു</span>.)</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">ഈ
പരിക്ഷണങ്ങളെല്ലാം വിരൽ
ചൂണ്ടുന്നത് നമ്മുടെ ബോധപൂർവ്വമായ
തീരുമാനങ്ങൾക്കും മുൻപു
തന്നെ തലച്ചോർ അക്കാര്യത്തിനുള്ള
നീക്കം ആരംഭിക്കുന്നു എന്നാണ്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">അതായത് നമ്മുടെ
പ്രവർത്തികൾക്കും തീരുമാനങ്ങൾക്കും
മേൽ നമുക്ക് നേരിട്ട് ഒരു
നിയന്ത്രണം ഇല്ല എന്നുള്ളതാണ്
സത്യം</span>, <span style="font-family: Tahoma;">നമ്മൾ അങ്ങിനെ
വിശ്വസിക്കുന്നു എങ്കിലും</span>.
(<span style="font-family: Tahoma;">ഇതു തന്നെയല്ലേ ഞങ്ങൾ
ഇത്രനാളും പറഞ്ഞിരുന്നത്
എന്നു സർവ്വശക്തനായ ദൈവത്തിൽ
വിശ്വസിക്കുന്നവർ അവകാശപ്പെടാൻ
വരട്ടെ</span>..) <span style="font-family: Tahoma;">പിന്നെ
നമ്മുടെ പ്രവർത്തികളും
തീരുമാനങ്ങളും നിയന്ത്രിക്കുന്നത്
ആരാണ്</span>? <span style="font-family: Tahoma;">അല്ലെങ്കിൽ
എന്താണ്</span>?</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ
ജനിതക ഘടന</span>, <span style="font-family: Tahoma;">ജീവിതാനുഭവങ്ങൾ</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">അറിവ്</span>, <span style="font-family: Tahoma;">സാഹചര്യങ്ങൾ
ഇവയൊക്കെയാണ് ഈ തീരുമാനങ്ങളെ
നിർണ്ണയിക്കുന്നത് എന്നാണ്
സാം ഹാരീസ് പറയുന്നത്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">ഗോവിന്ദചാമിയുടെ അതേ
കൃത്യമായ ഒരു ജനിതക ഘടനയും
ജീവിതാനുഭവങ്ങളും സാഹചര്യങ്ങളും
എനിക്കുണ്ടാകുകയായിരുന്നുവെങ്കിൽ
അയാൾ ചെയ്തതുപോലൊരു നീചകൃത്യം
ഞാൻ ചെയ്യാതിരിക്കാൻ യാതൊരു
ന്യായവും കാണുന്നില്ല</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മൾ അത്തരം
കൃത്യങ്ങളൊന്നും ചെയ്യാതിരിക്കുന്നത്
മുൻ പറഞ്ഞ ഘടകങ്ങളുടെ നിർണ്ണയത്തിൽ
നമുക്കു ലഭിച്ച ഭാഗ്യം ഒന്നു
കൊണ്ടു മാത്രമാണ്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">അംഗീകരിക്കാൻ
ബുദ്ധിമുട്ടുണ്ട് അല്ലേ</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">പല ശാസ്ത്രസത്യങ്ങളും
തുടക്കത്തിൽ അങ്ങിനെ തന്നെ
ആയിരുന്നു</span>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">തലച്ചോറിന്റെ
പ്രവർത്തനത്തെ പൊതുവേ
ബോധപൂർവ്വവും അബോധപൂർവ്വവുമായി
നിർവചിച്ചിരുന്നു</span>. <span style="font-family: Tahoma;">ഉദാഹരണത്തിന്
ഞാൻ ഇപ്പോൾ ടൈപ്പ് ചെയ്യുന്നത്
ബോധപൂർവ്വമായ പ്രവൃത്തി</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">അതേ സമയം എന്റെ ഹൃദയം
പ്രവർത്തിക്കുന്നതും മറ്റനേകം
ശാരീരിക പ്രവർത്തനങ്ങളും
അബോധപൂർവ്വമായി നടക്കുന്നു</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">എന്റെ തലച്ചോർ പ്രവർത്തനം
നിറുത്തിയാൽ അവയൊക്കെ പ്രവർത്തന
രഹിതമാകും</span>. <span style="font-family: Tahoma;">എന്നാലിപ്പോൾ
നമ്മൾ കണ്ടു ഈ ബോധമനസ്സ് കേവലം
ഒരു ബോധ്യപ്പെടുത്തൽ കേന്ദ്രം
മാത്രമാണെന്ന്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">ഈ
ബോധമനസ്സിനും മുകളിലുള്ള
ഒരു അബോധമനസ്സ് എടുക്കുന്ന
തീരുമാനങ്ങൾ നമ്മുടെ ചിന്താ
ധാരയിൽ ഉൾപ്പെടുത്തുന്നതു
മൂലം സൃഷ്ടിക്കപ്പെടുന്ന
ഒരു അയഥാർത്ഥ സങ്കൽപ്പം
മാത്രമാണ് സ്വതന്ത്ര ഇച്ഛ</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">അബോധമനസ്സിനു രണ്ടു
പ്രവർത്തന ഘടകങ്ങളുണ്ടെന്നാണ്
ഇപ്പോൾ പൊതുവേ അംഗീകരിക്കപ്പെട്ടിട്ടുള്ളത്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">ഒന്ന് പരിണാമം വഴി
ഉരുത്തിരിഞ്ഞതും</span>, <span style="font-family: Tahoma;">മാറ്റങ്ങൾക്ക്
സാവധാനം മാത്രം വഴങ്ങുന്നതും</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">എന്നാൽ വളരെ പെട്ടെന്ന്
പ്രതികരിക്കുന്നതും</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">മറ്റേത് പിന്നീട്
മാത്രം ഉരുത്തിരിഞ്ഞതും</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">മാറ്റങ്ങൾ പെട്ടെന്ന്
ഉൾക്കൊള്ളുന്നതും എന്നാൽ
പ്രതികരണ വേഗം താരതമ്യേന
കുറഞ്ഞതും</span>. <span style="font-family: Tahoma;">മനുഷ്യൻ
ഒരു ജീവി എന്ന നിലയിൽ അതിജീവനത്തിനു
സഹായിക്കുന്നതാണ് ആദ്യഘടകം</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ വ്യക്തിത്വം
സ്വഭാവം മുതലായ കാര്യങ്ങൾ
രണ്ടാമത്തെ ഘടകം നിർണ്ണയിക്കുന്നു</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">ഈ രണ്ടു ഘടകങ്ങളുടേയും
സമ്യുക്ത പ്രവർത്തനമാണ്
നമ്മളെ നാമാക്കുന്നത്</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">സ്വതന്ത്ര
ഇച്ഛ എന്നൊന്നില്ല എന്നു
നമ്മൾ കണ്ടു</span>. <span style="font-family: Tahoma;">നമ്മളുടെ
നേരിട്ടുള്ള നിയന്ത്രണമില്ലാതെ
നമ്മുടെ തലച്ചോറിൽ രൂപപ്പെടുന്ന
പ്രവർത്തനങ്ങളെ നമ്മൾ
നമ്മുടേതായി തെറ്റിധരിക്കുന്നു</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മളൊക്കെ വെറും
</span>"<span style="font-family: Tahoma;">ബയോകെമിക്കൽ
പപ്പറ്റ്സ്</span>" <span style="font-family: Tahoma;">ആണെന്നാണ്
ഗ്രന്ഥകാരൻ പറയുന്നത്</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">പക്ഷെ നമ്മൾ അറിഞ്ഞാണെങ്കിലും
അറിയാതെയാണെങ്കിലും എല്ലാ
പ്രവർത്തികളും നമ്മുടെ
തലച്ചോറിൽ തന്നെയാണ്
രൂപപ്പെടുന്നത്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">ആയതിനാൽ
സ്വതന്ത്ര ഇച്ഛ ഒരു സത്യം
തന്നെയാണെന്ന പക്ഷക്കാരാണ്
മറ്റു ചില ചിന്തകർ</span>. <span style="font-family: Tahoma;">ഈ
വാദം ഖണ്ഡിക്കാൻ സാം ഉപയോഗിക്കുന്ന
ഒരു ഉദാഹരണം മനോഹരമാണ്</span>. “
<span style="font-family: Tahoma;">ഒരു ഇൻഡ്യൻ യോഗി</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">താൻ സൂര്യപ്രകാശം
മാത്രം ഉപയോഗിച്ചാണ്
ജീവിക്കുന്നതെന്ന് അവകാശപ്പെടുന്നു</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">അത് സത്യമാവില്ല എന്ന്
സാമാന്യ ബോധമുള്ള ആർക്കും
മനസ്സിലാക്കാവുന്നതേയുള്ളൂ</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">എന്നാൽ സൂര്യപ്രകാശം
ഉപയോഗിച്ച് സസ്യങ്ങൾ വളരുന്നു</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">അത് തിന്ന് മൃഗങ്ങൾ
വളരുന്നു</span>, <span style="font-family: Tahoma;">അതിനാൽ
ഈ സസ്യങ്ങളേയും മൃഗങ്ങളേയും
ഭക്ഷിച്ച് ജീവിക്കുന്ന ഒരാൾ
സത്യത്തിൽ സൂര്യപ്രകാശം
ഉപയോഗിച്ചാണ് ജീവിക്കുന്നത്
എന്നു വാദിക്കാമല്ലോ</span>?”
<span style="font-family: Tahoma;">സത്യമല്ലേ</span>? <span style="font-family: Tahoma;">സാം
തുടരുന്നു</span>; <span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ
മാതാപിതാക്കൾ ആരായിരിക്കണം
എന്നു നാമല്ല തീരുമാനിച്ചത്</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">അതിനാൽ തന്നെ നമ്മുടെ
ജനിതക ഘടനയും നമ്മുടെ തീരുമാനമല്ല</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">നമ്മുടെ അനുഭവങ്ങൾ</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">സാഹചര്യങ്ങൾ ഒന്നും
നമ്മുടെ മാത്രം തീരുമാനങ്ങളല്ല</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">പിന്നെ എവിടെയാണ്
നമ്മുടെ സ്വാതന്ത്ര്യം</span>?
<span style="font-family: Tahoma;">എവിടെയാണ് സ്വതന്ത്ര
ഇച്ഛ</span>?</div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: Tahoma;">സ്വതന്ത്ര
ഇച്ഛ മിഥ്യയാണ് എന്ന ഈ
ആശയമിപ്പോഴും അതിന്റെ
ശൈശവാവസ്ഥയിലാണ്</span>. <span style="font-family: Tahoma;">പക്ഷെ
അത് വ്യക്തമായി തെളിയിക്കപ്പെട്ട്
ഒരു ശാസ്ത്രസത്യമായി
അംഗീകരിക്കപ്പെട്ടാൽ അതിന്റെ
പ്രത്യാഘാതങ്ങൾ ദൂരവ്യാപകമായിരിക്കും</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">കുറ്റകൃത്യങ്ങളുടേ
ഉത്തരവാദിത്യം അത് ചെയ്യുന്നവരിൽ
ആരോപിക്കപ്പെടാൻ ആവുകയില്ല</span>,
<span style="font-family: Tahoma;">ചുരുക്കത്തിൽ നമ്മുടെ
സാമൂഹ്യവ്യവസ്ഥിതിയിൽ തന്നെ
ഒരു പൊളിച്ചെഴുത്ത് വേണ്ടിവരും</span>.
<span style="font-family: Tahoma;">നമുക്ക് കാത്തിരുന്നു
കാണാം</span>.</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
</div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-37993862599875621782012-03-30T21:00:00.000+05:302012-04-01T10:29:05.425+05:30HTC ഫോണുകളിൽ മലയാളം വായിക്കുന്നതിന്..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2fEkxh1cTTtzAgQfugC5PduU5w41HbZ-D5GhRNtjDyVV2mMGFnlsd3FnoNkdiwEGO-rRPhuKReMM2mCHf048uc5e_C4Z7gPqEmciH1XWpMXPXOB3G9lKcWmAQLkq_Lj96Cyuf/s1600/htc-flyer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="244" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2fEkxh1cTTtzAgQfugC5PduU5w41HbZ-D5GhRNtjDyVV2mMGFnlsd3FnoNkdiwEGO-rRPhuKReMM2mCHf048uc5e_C4Z7gPqEmciH1XWpMXPXOB3G9lKcWmAQLkq_Lj96Cyuf/s320/htc-flyer.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സാംസങ്ങ്
ഗാലക്സി ഫോണുകളിൽ മലയാളം
വായിക്കാൻ സജ്ജമാക്കുന്നത്
താരതമ്യേന എളുപ്പമാണെങ്കിലും
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">HTC </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫോണുകളിൽ
കാര്യം അല്പം ബുദ്ധിമുട്ടാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മലയാളം ഉപയോഗിക്കാൻ
ഉദ്ദേശിക്കുന്നുണ്ടെങ്കിൽ
പുതിയ ഫോൺ വാങ്ങുമ്പോൾ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">HTC
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒഴിവാക്കുന്നതാണ്
ബുദ്ധി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സാംസങ്ങിൽ
നിന്നു വിഭിന്നമായി ഇത്തരം
ഫോണുകളിൽ മലയാളം ലിപി
ഏർപ്പെടുത്തുവാൻ റൂട്ട്
ചെയ്യേണ്ടി വരും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റൂട്ട് ചെയ്യുന്നതു
മുതലുള്ള കാര്യങ്ങൾ വിശദീകരിക്കാനാണ്
ഈ പോസ്റ്റ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുടങ്ങുന്നതിനു
മുൻപ് രണ്ടു വാക്ക്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">;
HTC </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫോണുകൾ എങ്ങിനെ
റൂട്ട് ചെയ്യാം എന്നതിനെക്കാൾ
എങ്ങിനെ റൂട്ട് ചെയ്തു എന്നാണ്
വിദീകരിക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വ്യത്യാസം
മനസ്സിലായിക്കാണുമല്ലോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">?
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഞാൻ ഉപയോഗിച്ചത്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">HTC Flyer </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന
ടാബ്ലറ്റ് ആണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ ബ്രാൻഡിലെ
മിക്കവാറും എല്ല ഫോണുകളും
ഇപ്രകാരം റൂട്ട് ചെയ്യാൻ
പറ്റും എന്നാണ് ഇത് വികസിപ്പിച്ചവർ
പറയുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">രണ്ടാമതായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റൂട്ട് ചെയ്യുന്ന
ഫോണുകളുടെ വാറണ്ടി
നഷ്ടപ്പെടാവുന്നതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനാൽ ഇതിനു
തുനിയുന്നതിനു മുൻപ് ഒരിക്കൽ
കൂടി ആലോചിക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റൂട്ടിങ്ങിനിടെ
പിശകു പറ്റിയാൽ ഫോൺ കേടാവാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വാറണ്ടി
കിട്ടുകയുമില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിലവിൽ
എനിക്ക് ലഭിച്ച മലയാളത്തിന്റെ
ഫോണ്ട് റെൻഡറിങ്ങ് അത്ര
സുഖമുള്ളതല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗാലക്സി നോട്ടിൽ
വളരെ ഭംഗിയായി മലയാളം
കിട്ടുന്നുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പല ഫോണ്ടുകൾ
മാറി മാറി പരീക്ഷിക്കുന്നുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വലിയ വ്യത്യാസം
കാണുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">താങ്കൾക്ക് നല്ല
രീതിയിൽ ലഭിക്കുന്നുണ്ടെങ്കിൽ
ഇവിടെ വിവരം ദയവായി പങ്കു
വെയ്ക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവസാനമായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ പോസ്റ്റ്
വായിച്ച് ഫോൺ റൂട്ടു ചെയ്യുക
വഴി എന്തെങ്കിലും നാശനഷ്ടങ്ങൾ
ഉണ്ടായാൽ ഞാൻ ഒരു വിധത്തിലും
ഉത്തരവാദി ആയിരിക്കുകയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ശരിയാക്കുന്നതിന്
കൃത്യമായ മാർഗ്ഗനിർദ്ദേശ്ശങ്ങൾ
തരാൻ പറ്റും എന്ന ഉറപ്പുമില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഞാൻ റൂട്ട്
ചെയ്തപ്പോൾ ഒരു ബുദ്ധിമുട്ടും
പ്രശ്നവും ഉണ്ടായില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫ്ലയർ ഉപയോഗിക്കുന്നവർ
റൂട്ട് ചെയ്താൽ വോയിസ് കോളും
ലഭ്യമാക്കാൻ സാധിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത് ഒരു വലിയ
പ്രയോജനം ആണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റൂട്ട്
ചെയ്യാൻ തുടങ്ങുന്നതിനു
മുൻപ് കുറച്ച് തയ്യാറെടുപ്പുകൾ
ആവശ്യമുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആദ്യമായി ഫോണിന്റെ
സീരിയൽ നമ്പർ കുറിച്ചെടുക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത് ഫോണിന്റെ
പെട്ടിയിലോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബാറ്ററിയുടെ
അടിയിലോ കാണും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അല്ലെങ്കിൽ
സെറ്റിങ്ങ്സിൽ എബൗട്ട് ഫോൺ
എന്ന സ്ഥലത്ത് ഉണ്ടാവും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി ഫോൺ ഓഫ്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുടർന്ന്
വോള്യൂം ഡൗൺ ബട്ടൺ അമർത്തിപ്പിടിച്ച്
കൊണ്ട് പവർ ബട്ടൺ തുടർച്ചയായി
അമർത്തുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തെളിഞ്ഞു
വരുന്ന സ്ക്രീനിൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Hboot
Version </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന ഒരു
നമ്പർ കാണും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതും കുറിച്ചു
വെയ്ക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി
ഓപ്ഷൻ നോക്കി ഫോൺ സാധാരണ
രീതിയിൽ ബൂട്ട് ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വോള്യൂം കീകൾ
അമർത്തി മെനു മാറ്റാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സെലെക്റ്റ്
ചെയ്യാൻ പവർ ബട്ടൺ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.)</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി
കുറച്ച് ഡൗൺലോഡ് ചെയ്യാനുണ്ട്</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആദ്യമായി
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><a href="http://downloads.unrevoked.com/HTCDriver3.0.0.007.exe">HTC
Driver installer</a> </span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്തതായി
<a href="http://revolutionary.io/">റെവലൂഷണറി
പോർട്ടലിൽ </a> പോവുക</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവിടെ
ഡൗൺലോഡ് ഫോർ വിൻഡോസ് എന്ന
ഓപ്ഷൻ കൊടുക്കുക</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു
സിപ് ഫയൽ ഡൗൺലോഡ് ആവും</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതോടൊപ്പം
ആ പേജിൽ ഒരു കീ ജനറേറ്റർ
പ്രത്യക്ഷപ്പെടും</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിൽ
ഫോൺ മോഡൽ</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓപ്പറേറ്റിങ്ങ്
സിസ്റ്റം</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സീരിയൽ
നമ്പർ</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എച്ച്
ബൂട്ട് വെർഷൻ നമ്പർ എന്നിവ
കൊടുത്ത് ക്ലിക്ക് ചെയ്യുക</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു
കീ ലഭിക്കും</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത്
എഴുതിയിടുകയോ</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നോട്ട്
പാഡിൽ കോപ്പി ചെയ്ത് സൂക്ഷിക്കുകയോ
ചെയ്യുക</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൂന്നാമതായി</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
<a href="http://www.mediafire.com/?y15aamui9o92l81">superuser</a>
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന
സിപ് ഫയൽ</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇവയെല്ലാം
സൗകര്യപ്രദമായി ഒരു ഫോൾഡർ
ഉണ്ടാക്കി അതിലിടുക</span></span><span style="font-family: Rachana;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്തതായി
നിങ്ങളുടെ കമ്പ്യൂട്ടറിൽ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">HTC sync </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റാൾ
ചെയ്തിട്ടുണ്ടെങ്കിൽ അത്
അൺ ഇൻസ്റ്റാൾ ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി നമ്മൾ ഡൗൺലോഡ്
ചെയ്തു വെച്ചിരിക്കുന്ന </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">HTC
Driver installer </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റാൾ
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനു
ശേഷം യു എസ് ബി കേബിൾ വഴി ഫോൺ
കമ്പ്യൂട്ടറുമായി ബന്ധിപ്പിക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫോണിൽ ചാർജ്
ഓൺലി എന്ന ഓപ്ഷൻ സെലക്റ്റ്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി
സെറ്റിങ്ങിൽ പോയി </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">>
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആപ്ലിക്കേഷൻ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">>
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡെവലപ്മെന്റ്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">> USB Debugging ON </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നു
സെലക്റ്റ് ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്തതായി
റെവലൂഷണറി സിപ്പ് ഫയൽ അൺസിപ്പ്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിൽ
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Revolutionary.exe </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റൺ
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കമ്പ്യൂട്ടറിലെ
വിൻഡോയിൽ അപ്പോൾ കീ ആവശ്യപ്പെടും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മൾ നേരത്തെ
എടുത്തു വെച്ചിരിക്കുന്ന
കീ അവിടെ റ്റൈപ്പ് ചെയ്തു
കൊടുക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്പർ കേസും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ലോവർ കേസും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പൂജ്യവും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യും ഒക്കെ തമ്മിൽ
പിശകാതെ നോക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.)
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി ഓൺ സ്ക്രീൻ
നിർദ്ദേശങ്ങൾ അനുസരിച്ച്
മുന്നോട്ട് പോവുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവസാനം “</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">SUCCESS
– Life gave us lemons, we didn’t make lemonade!” </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നൊരു
മെസേജ് പ്രത്യക്ഷപ്പെടും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതോടെ നമ്മുടെ
ഫോൺ അൺ ലോക്ക് ചെയ്യപ്പെട്ടു
എന്നർത്ഥം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്തതായി
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="color: #555555;">clockworkmod
recovery</span> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫ്ലാഷ്
ചെയ്യണമോ എന്നു ചോദിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
y </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നു ടൈപ്പ്
ചെയ്ത് എന്റെർ ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫ്ലാഷ് ചെയ്തു
കഴിയുമ്പോൾ കമ്പ്യൂട്ടറിലെ
വിൻഡോ അപ്രത്യക്ഷം ആകും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">USB </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കേബിൾ
ഊരി വീണ്ടും കുത്തി </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡിസ്ക്
ഡ്രൈവ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന
ഓപ്ഷൻ എടുക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
Sd </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാർഡിലേക്ക്
സൂപ്പർ യൂസർ ഫയൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അൺസിപ്പ്
ചെയ്യാതെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോപ്പി
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വെറുതെ
കാർഡിലേക്ക്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു ഫോൾഡറിനുള്ളിലുമാകരുത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കേബിൾ ഊരി ഫോൺ
ഓഫ് ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മുൻപ്
ചെയ്തതു പോലെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വോള്യൂം ഡൗൺ
ബട്ടൺ അമർത്തിപ്പിടിച്ച്
കൊണ്ട് പവർ ബട്ടൺ തുടർച്ചയായി
അമർത്തി ഓൺ ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തെളിയുന്ന
സ്ക്രീനിൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റിക്കവറി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">"
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സെലക്റ്റ്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റിക്കവറി
സ്ക്രീൻ പ്രത്യക്ഷപ്പെടുമ്പോൾ
അതിൽ നിന്ന് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'<span style="color: #555555;"><span style="font-size: x-small;">Install
zip from sdcard</span></span> ' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സെലക്റ്റ്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുടർന്ന്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">superuser.zip </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സെലക്റ്റ്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റലേഷൻ
കഴിയുമ്പോൾ മെനു നോക്കി ഫോൺ
ബൂട്ട് ചെയ്യാൻ വിടുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇപ്പോൾ
നമ്മുടെ ഫോൺ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">S
off </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആയി റൂട്ട്
ചെയ്യപ്പെട്ടു കഴിഞ്ഞു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്തതായി
ആൻഡ്രോയ്ഡ് മാർക്കറ്റിൽ പോയി
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ES File Explorer </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇൻസ്റ്റാൾ
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ
ആപ്പ് തുറക്കുമ്പോൾ സൂപ്പർ
യൂസർ പെർമിഷൻ ചോദിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അനുവദിക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിന്റെ സെറ്റിങ്ങ്
തുറന്ന് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">Up to Root
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ടിക്ക് ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്പോൾ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">SD
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാർഡിൽ റൈറ്റ്
ചെയ്യുന്നതിനുള്ള അനുവാദം
ചോദിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ടിക്ക്
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനിയാണ്
മലയാളം ഫോണ്ട് സന്നിവേശിപ്പിക്കുന്നത്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മലയാളം
മാത്രമല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏതു
ഭാഷയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">). </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ
ലഭിക്കുന്ന ഫലം അത്രതന്നെ
തൃപ്തികരമല്ല എന്നു നേരത്തെ
തന്നെ പറഞ്ഞുവല്ലോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വലിയ ബുദ്ധിമുട്ടില്ലാതെ
വായിക്കാം എന്നേയുള്ളൂ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗാലക്സിയിലും
മറ്റും ഉപയോഗിക്കുന്ന </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.apk
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫോർമാറ്റ്
ഫോണ്ടുകൾ ഇതിൽ പ്രവർത്തിക്കുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനുള്ള മാർഗ്ഗം
ആർക്കെങ്കിലും അറിയുമെങ്കിൽ
ദയവായി പങ്കുവെയ്ക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.)</span></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അഞ്ജലിയോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തൂലികയോ
മറ്റേതെങ്കിലും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.ttf</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഫോണ്ടോ
തിരഞ്ഞെടുക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">DroidSansFallback
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നു റീനേം
ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുടർന്ന്
പേരുമാറ്റിയ ഈ ഫയൽ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">sd
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാർഡിലേക്ക്
കോപ്പി ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ES
File Explorer </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുറന്ന്
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">sd </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാർഡിൽ
നിന്ന് ഈ ഫയൽ കോപ്പി ചെയ്ത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">,
system > Fonts </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന
ഫോൾഡറിൽ പേസ്റ്റ് ചെയ്യുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്പോൾ അതേ പേരിൽ
മുൻപുള്ള ഫയൽ മാറ്റട്ടേ എന്നു
ചോദിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മറുപടി
നൽകുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതോടെ
നമ്മുടെ ഫോൺ മലയാളം കൈകാര്യം
ചെയ്യാൻ തുടങ്ങും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.
</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബ്രൗസറോ ഫേസ്ബുക്കോ
തുറന്ന് ഫലം അറിയുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div>
</div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-45896437142775113772011-09-17T22:55:00.001+05:302011-09-17T22:56:05.815+05:30രജോദര്ശനപാപം. 2<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0in;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: AnjaliOldLipi;"><br /></span></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<a href="http://keralatomorrow10.blogspot.com/2011/09/blog-post.html">ആദ്യഭാഗം ഇവിടെ വായിക്കുക.</a></div>
<div align="CENTER" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വാസ്തവത്തില്
സ്ത്രീകളുടെ പ്രത്യുല്പാദനക്ഷമതയുടെ
ലക്ഷണമാണ് രജോദര്ശനം
അല്ലെന്കില് ആര്ത്തവം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ആര്ത്തവാരംഭം
മുതല് ആര്ത്തവവിരാമം വരെ
നീണ്ടു നില്ക്കുന്ന കാലഘട്ടമാണ്
സ്ത്രീകളിലെ സന്താനോത്പാദനക്ഷമമായ
സമയം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പ്രാചീന
കാലം മുതല് തന്നെ നമ്മള്
ഈ സത്യം മനസ്സിലാക്കിയിരുന്നു
എന്നു വേണം കരുതാന്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ആര്ത്തവാരംഭം
മിക്കവാറും എല്ലാ ഇന്ഡ്യന്
സമൂഹങ്ങളിലും ഒരു ആഘോഷമായിരുന്നു
എന്നോര്ക്കുക</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span>
</div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ശരീരശാസ്ത്രം
ആര്ത്തവത്തെ വിശദീകരിക്കുന്നത്
എങ്ങിനെ എന്നു നോക്കാം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">സ്ത്രീകളിലെ
പ്രധാന പ്രത്യുത്പാദന അവയവങ്ങള്
ഗര്ഭപാത്രവും അണ്ഡാശയങ്ങളുമാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഗര്ഭ
പാത്രത്തിനുള് ഭിത്തിയിലെ
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">'</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എന്ഡോമെട്രിയം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">'
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എന്നു
വിളിക്കപ്പെടുന്ന പ്രത്യേക
തരം സ്ഥരമാണ് ആര്ത്തവത്തിന്റെ
പ്രധാന നിര്ണ്ണായക ഘടകം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഓരോരോ
ഹോര്മോണുകളുടെ സ്വാധീനത്തില്
അണ്ഡാശയത്തിനും എന്ഡോമെട്രിയത്തിനും
വരുന്ന മാറ്റങ്ങളാണ് ആര്ത്തവ
ചക്രത്തിന്റെ കാതല്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ആര്ത്തവ
ചക്രം വിശദീകരിക്കുന്നതിന്
സൗകര്യം പരിഗണിച്ച് സാധാരണ
ആര്ത്തവകാലം മുതലാണ് പറഞ്ഞു
തുടങ്ങുക</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span>
</div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">തലച്ചോറിലെ
ഹൈപ്പോതലാമസ് എന്ന ഭാഗത്തു
നിന്നും </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">GnRH
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എന്ന
ഒരു ഹോര്മോണ് പുറപ്പെടുന്നതാണ്
തുടക്കം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഹൈപ്പോതലാമസിനെ
തലച്ചോറിന്റെ മറ്റ് ഉപരി
ഭാഗങ്ങള് സ്വാധീനിക്കാം
എന്നുള്ളതു കൊണ്ട് </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">GnRH
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ന്റെ
പ്രസരണം വ്യത്യാസപ്പെടാം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
(</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അതുകൊണ്ടാണ്
മാനസിക ശാരീരിക സമ്മര്ദ്ദങ്ങളുള്ളപ്പോള്
മാസമുറയ്ക്ക് വ്യതിയാനങ്ങള്
വരുന്നത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.)
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഈ </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">GnRH
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">തലച്ചോറിലെ
തന്നെ മറ്റോരു ഭാഗമായ
പിറ്റ്യൂറ്ററി ഗ്രന്ഥിയില്
പ്രവര്ത്തിച്ച് അവിടെ നിന്നും
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">FSH, LH </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എന്നീ
രണ്ട് ഹോര്മോണുകള്
പുറപ്പെടുവിക്കുന്നു</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇവ രണ്ടും
അണ്ഡാശയത്തില് സ്വാധീനമുള്ളവയാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പുരുഷന്മാരില്
നിന്നും വ്യത്യസ്തമായി
സ്ത്രീകളില്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അവര്
ജനിക്കുമ്പോള് തന്നെ
ജീവിതകാലത്ത് ആവശ്യമായ
മുഴുവന് അണ്ഡവും പാതി
വളര്ച്ചയെത്തിയ അവസ്ഥയില്
ഉണ്ടാകും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഓരോ
മാസവും ഇതില് </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">10-20
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എണ്ണം
ഈ ഹോര്മോണുകളുടെ സ്വാധീനത്തില്
വികാസം പ്രാപിക്കാന് തുടങ്ങും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇവയെ
ഗ്രാഫിയന് ഫോളിക്കിള്
എന്നു പറയും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഈ
ഫോളിക്കിളുകളില് നിന്നും
ഉണ്ടാകുന്ന ഈസ്ട്രജന് എന്ന
ഹോര്മോണ് എന്ഡോമെട്രിയത്തെ
സ്വാധീനിച്ച് അതിന്റെ വളര്ച്ച
ത്വരിതപ്പെടുത്തി കൂടുതല്
കട്ടിയുള്ളതാക്കും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഈസ്ട്രജന്റെ
അളവ് വര്ദ്ധിക്കുന്നതിനനുസരിച്ച്
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">GnRH</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ന്റെ
അളവ് കുറയും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അതോടൊപ്പം
തന്നെ വികസിക്കാന് ആരംഭിച്ച
ഫോളിക്കിളുകളില് ഒന്നോ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അപൂര്വ്വമായി
രണ്ടോ ഒഴികെ ബാക്കിയെല്ലാം
ചുരുങ്ങിപ്പോവുകയും ചെയും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വളര്ച്ച
തുടരുന്ന ഈ ഫോളിക്കിള്
പക്വമാവുമ്പോള് പൊട്ടി
അണ്ഡം പുറത്തു വരുന്നു</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അണ്ഡവിസര്ജ്ജനത്തിനു
ശേഷം ബാക്കി വരുന്ന ഫോളിക്കില്
ഭാഗം കോര്പ്പസ് ല്യൂട്ടിയം
എന്ന പേരിലാണ് അറിയപ്പെടുന്നത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അപ്പോഴേക്കും
അതിന്റെ പ്രവര്ത്തനവും
കാര്യമായി മാറിയിട്ടുണ്ടാവും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഈസ്ട്രജനു
പകരമായി പ്രൊജെസ്റ്റെറോണ്
എന്നൊരു ഹോര്മോണാവും ഈ
സമയത്ത് അത് കൂടുതലായി
ഉത്പാദിപ്പിക്കുക</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പ്രൊജെസ്റ്റെറോണിന്റെ
സ്വാധീന ഫലമായി എന്ഡോമെട്രിയത്തിനും
മാറ്റങ്ങള് വരും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഈ
മാറ്റങ്ങള്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഗര്ഭധാരണം
നടന്നാല് ഭ്രൂണത്തെ
സ്വീകരിക്കാനുള്ള ഗര്ഭപാത്രത്തിന്റെ
തയ്യാറെടുപ്പാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
(</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഈസ്ട്രജെനെ
സ്ത്രീ ഹോര്മോണ് എന്നു
വിളിച്ചാല് പ്രൊജെസ്റ്റെറോണ്
അമ്മ ഹോര്മോണ് ആണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.)
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">കോര്പ്പസ്
ല്യൂട്ടിയത്തിനു </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">14
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ദിവസത്തെ
ആയുസ്സേയുള്ളൂ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അപ്പോഴേക്കും
അത് ശുഷ്കിച്ചു പോവുകയും
പ്രൊജെസ്റ്റെറോണ് ഉത്പാദനം
നിന്ന് അളവ് തീരെ കുറയുകയും
ചെയ്യും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
( </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഗര്ഭധാരണം
നടക്കുന്ന അപൂര്വ്വ
സന്ദര്ഭങ്ങളില് ഭ്രൂണത്തില്
നിന്നുമുള്ള ഒരു ഹോര്മോണിന്റെ
ബലത്തില് കോര്പ്പസ് ല്യട്ടിയം
നിലനില്ക്കുകയും പിന്നീട്
മറുപിള്ള പ്രൊജെസ്റ്റെറോണ്
ഉത്പാദനം ഏറ്റെടുക്കുന്നതു
വരെ പ്രവര്ത്തിക്കുകയും
ചെയ്യും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.)
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇങ്ങനെ
പ്രൊജെസ്റ്റെറോണിന്റെ അളവ്
വളരെ കുറയുമ്പോള് എന്ഡോമെട്രിയത്തിന്
തുടര്ന്ന് പിടിച്ചുനില്ക്കാനാവാതെ
വരികയും അത് അടരാന് തുടങ്ങുകയും
ചെയ്യുന്നു</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇപ്രകാരം
പൊഴിയുന്ന ഗര്ഭാശയ സ്ഥരവും
അതോടൊപ്പമുള്ള രക്തവുമാണ്
ആര്ത്തവം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ശരീരം
ഉപയോഗിക്കാതെ പോകുന്ന അല്പം
കലകളും രക്തവും മാത്രം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അല്ലാതെ
ഇതില് വിഷമോ അഴുക്കോ ആയ
ഒന്നുമില്ല</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ശരീരത്തിന്റെ
അഴുക്ക് പുറന്തള്ളാനുള്ള
ഒരു മാര്ഗ്ഗവുമല്ല</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
(</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പുരുഷനില്ലാത്ത
എന്ത് അഴുക്കാണ് സ്ത്രീക്കുള്ളത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">?)
</span></span>
</div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വേണമെന്കില്
ഒരു പ്രത്യുല്പാദനശ്രമപരാജയത്തിന്റെ
ബാക്കിപത്രം എന്നു പറയാം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പക്ഷെ
ഇവിടെ പരാജയമാണ് നിയമം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വിജയം
അത്യപൂര്വ്വവും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അങ്ങിനെയെന്കില്
എന്തിനാണ് ഇത് മാസം തോറും
ആവര്ത്തിക്കുന്നത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">?
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">കന്നുകാലികള്ക്ക്
വര്ഷത്തിലൊന്നോ മറ്റോ തവണയേ
അണ്ഡോല്പാദനം നടക്കാറുള്ളൂ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ആ സമയത്ത്
ഗര്ഭധാരണം നടക്കും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">മുയലുകള്ക്കാണെന്കില്
ലൈംഗിക ബന്ധത്തോട് പ്രതികരിച്ചാണ്
അത് നടക്കുക</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ചീറ്റപ്പുലികള്ക്ക്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ദിവസങ്ങളോളം
ആണ് പുലികള് ഇണചേരാന്
ഓടിച്ചിടുമ്പോഴാണ് അണ്ഡോല്പാദനം
നടക്കുക</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പിന്നെ
മനുഷ്യര്ക്ക് മാത്രം
എന്തുകൊണ്ടാണ് എല്ലാ മാസവും
ഈ പരാജയ കഥ ആവര്ത്തിക്കുന്നത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">?
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പരിണാമത്തിന്റെ
ഒരു പ്രധാന തത്വമായ </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">'</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ക്ഷമത</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">'</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">യ്ക്ക്
കടകവിരുദ്ധവുമാണിത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">!
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">സാദ്ധ്യത
രണ്ടു വിധത്തിലാവാം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.</span></span></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഒന്ന്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">മനുഷ്യരിലെ
സന്തനോത്പാദനക്ഷമത വളരെ
കുറവാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എല്ലാം
അനുകൂലമായ അവസ്ഥയിൽ പോലും
ഒരു </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">30%
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഗർഭധാരണശേഷിയേ
മനുഷ്യനിലുള്ളൂ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇതു
മറികടക്കാനുള്ള ഒരു മാർഗ്ഗമായാവാം
തുടർച്ചയായുള്ള അണ്ഡോല്പാദനം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">രണ്ടാമത്തെ
സാദ്ധ്യത</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">മാസം
തോറുമുള്ള അണ്ഡോല്പാദനം
തന്നെ കൃത്രിമമായി രൂപപ്പെട്ടതാവാം
എന്നതാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇങ്ങനെ
ഒരു സംശയം വരാനുള്ള കാരണം
ചില നരവംശശാസ്ത്രപഠനങ്ങളാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ആഫ്രിക്കയിലെ
ബുഷ് മെൻ വിഭാഗത്തിലെ </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">'</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ക്ലങ്ങ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">'
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വർഗ്ഗക്കാർ
ആധുനിക സംസ്കൃതി ലേശം
പോലുമേൽക്കാതെ തികച്ചും
അടിസ്ഥാനജൈവാവസ്ഥയിൽ
കഴിയുന്നവരാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
( Gods must be crazy </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എന്ന
ചിത്രം കണ്ടവർ ഇവരെ ഓർക്കും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.)
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇവരിൽ
മാസമുറ വളരെ അപൂർവ്വമാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">എന്നു
കരുതി അവിടെ സ്ത്രീകൾ തുടർച്ചയായി
പ്രസവിച്ചുകൊണ്ടിരിക്കുകയൊന്നുമല്ല</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ശരാശരി
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">2-3 </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">കുട്ടികളാണ്
ഒരു സ്ത്രീക്ക് ജനിക്കുന്നത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അവർ
കുട്ടികളെ </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">3-4
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വയസ്സു
വരെ മുലയൂട്ടും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഒരു
പക്ഷെ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വേട്ടയാടി
സംഭരിച്ച് നടന്ന രീതിയിൽ
നിന്ന് മാറി സ്ഥിരമായ താമസവും</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">മറ്റ്
പാരിസ്ഥിതിക സാമൂഹ്യമാറ്റങ്ങളുമാവാം
ഇന്നത്തെ രീതിയിലുള്ള
ആർത്തവചക്രത്തിലേക്ക്
സ്ത്രീകളെ എത്തിച്ചത്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അത്
പരിണാമപരമായ ഒരു മാറ്റമല്ല</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">മറിച്ച്
കൃത്രിമമായ ഒരു പ്രവർത്തന
വ്യതിയാനമാവാം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.</span></span></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ഇനി</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">ആർത്തവകാലത്ത്
നിർബന്ധ വിശ്രമം ആവശ്യമുണ്ടോ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">?
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">വിശ്രമം
നല്ലതു തന്നെ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">,
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പ്രത്യേകിച്ച്
ജോലിഭാരം അധികമുള്ള സ്ത്രീകൾക്ക്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അതിന്
ആർത്തവം ഒരു കാരണം ആവേണ്ടതില്ല</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">മറ്റു
സമയങ്ങളിൽ ചെയ്യുന്ന എല്ലാ
പ്രവർത്തികളും ആർത്തവസമയത്തും
തുടരാം</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">പക്ഷെ
ആ സമയത്ത് പല സ്ത്രീകൾക്കും
പലവിധ ബുദ്ധിമുട്ടുകളും
അനുഭവപ്പെടാറുണ്ട്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">സത്യത്തിൽ
സ്ത്രീരോഗക്ലിനിക്കുകളിലെ
പരാതികളിൽ ബഹു ഭൂരിപക്ഷവും
ആർത്തവ സംബന്ധിയാണ്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.
</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">അവയെപ്പറ്റി
പിന്നീടൊരിക്കൽ</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: small;">.</span></span></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
</div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-50264008978082741152011-07-07T17:00:00.005+05:302013-10-29T20:39:57.288+05:30മതസഹിഷ്ണുതയുടെ ശാസ്ത്രം.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
മുന് ഭാഗങ്ങള് ഇവിടെ:<a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011/06/blog-post_30.html"> 1,</a> <a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011/07/2.html">2, </a> <a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011/07/blog-post.html">3.</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
മതസഹിഷ്ണുതയുടെ ശാസ്ത്രത്തെപ്പറ്റി ചർച്ച ചെയ്യുമ്പോൾ ആദ്യം നമ്മൾ മീമുകളെ പരിചയപ്പെടണം</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
മീമുകള് (Memes)</div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: x-small;">(മെറിയം വെബ്സ്റ്റർ നിഘണ്ടു മീംസ് എന്നാണ് ഉച്ചാരണം നൽകുന്നത്.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ആവര്ത്തിച്ച് അനുകരിക്കപ്പെടുന്ന ആശയമോ, രീതിയോ, അല്ലെങ്കില് ഒരു സാംസ്കാരിക ഘടകമോ ആണ് മീം. ഉദാഹരണത്തിന്, നമ്മള് മുതിര്ന്നവരെ കാണുമ്പോള് എഴുനേല്ക്കുന്നു. അത് ഒരു ബഹുമാനപ്രകടനമായി പല കാലങ്ങളും പല തലമുറകളുമായി തുടര്ന്നു കൊണ്ടിരിക്കുന്ന ഒരു സംഗതിയാണ്. ജീവന്റെ അടിസ്ഥാന ഘടകം 'ജീനുകള്' എന്നപോലെ സംസ്കാരത്തിന്റെ അടിസ്ഥാന ഘടകം എന്ന തരത്തില് മീമുകളെ ആദ്യം നിര്വചിച്ചത് പ്രമുഖ പരിണാമശാസ്ത്രജ്ഞനായ റിച്ചഡ് ഡോക്കിന്സ് ആണ്. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ജീനുകളും മീമുകളും തമ്മില് അനവധി സാദൃശ്യങ്ങളും അതു പോലെ വൈരുദ്ധ്യങ്ങളും ഉണ്ട്. ജീനുകള് പ്രോട്ടീനുകള് നിര്മ്മിക്കാനുള്ള നിര്ദ്ദേശങ്ങളും അതിന് പ്രകാരം ജീവികളുടെ ജൈവഗുണം നിര്ണ്ണയിക്കുകയും ചെയ്യുന്നവയാണെന്നിരിക്കെ, മീമുകള് പെരുമാറ്റങ്ങള്ക്കുള്ള നിര്ദ്ദേശങ്ങളും അങ്ങിനെ മനുഷ്യരുടെ സംസ്കാരം നിര്ണ്ണയിക്കുകയും ചെയ്യുന്ന ഘടകവുമാവുന്നു. ജീനുകളുടെ വ്യതിയാനങ്ങള് ജൈവ പരിണാമത്തിന് കാരണമാകുമ്പോള് മീമുകളുടെ വ്യതിയാനം സാംസ്കാരിക പരിണാമത്തിന് കാരണമാകുന്നു. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ജീനുകളും മീമുകളും ഒരു പോലെ അതിജീവനത്തിനാണ് ശ്രമിക്കുന്നത്. ജീനുകള് സ്വയം പതിപ്പുകള് നിര്മ്മിച്ച് തുടര്ച്ച നിലനിര്ത്തുമ്പോള് മീമുകള് അനുകരിക്കപ്പെട്ടാണ് തുടര്ച്ച സാധിക്കുന്നത്. ജീനുകളെപ്പോലെ തന്നെ മീമുകളും വ്യതിയാനങ്ങള്ക്ക് (മ്യുട്ടേഷന് ) വിധേയമാണ്. വ്യതിയാനങ്ങള് ജീനുകളുടേയും മീമുകളുടേയും അതിജീവനത്തെ സ്വാധീനിക്കുന്നു. എന്നാല് ജീനുകള് കൃത്യമായ ഒരു ഡാര്വീനിയന് തത്വം പിന്തുടരുമ്പോള് മീമുകള് ലമാര്ക്കിയന് തത്വവും അനുസരിക്കുന്നു. ജീനുകളുടെ കാര്യത്തിലെന്ന പോലെ മീമുകളും വ്യത്യസ്ഥ പരിസ്ഥിതികളില് വ്യത്യസ്ഥമായ അതിജീവനശേഷിയാണ് പ്രകടിപ്പിക്കുന്നത്. നിലവിലെ പരിസ്ഥിതിയില് അനുയോജ്യമായ ജീനുകളും മീമുകളും അതിജീവിക്കും. അനുയോജ്യമല്ലാത്തവ അതിജീവനത്തിനുള്ള മത്സരത്തില് പിന്തള്ളപ്പെടുകയും നശിച്ചുപോവുകയും ചെയ്യും .</div>
<div style="text-align: justify;">
മീമുകളുടെ സാദ്ധ്യതകള് അതി വിശാലമാണ്. ഭാഷയുടെ ഉത്ഭവം മുതല് ബൃഹത്തായ വര്ത്തമാനകാല സാംസ്കാരിക വൈവിദ്ധ്യം വരെ മീമുകളുടെ പരിധിയില് വരും. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
മതങ്ങള് എന്ന മീംപ്ലക്സസ് </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
പല വിധ മീമുകളുടെ ഒരു സംഘാതമായാണ് (മീംപ്ലക്സ്) മതങ്ങളെ, മനശാസ്ത്രജ്ഞയും ഗവേഷകയുമായ ഡോ: സൂസന് ബ്ലാക് മോര് വിലയിരുത്തുന്നത്. ഈ മീമുകളുടെ അതിജീവനശേഷിയാണ് മതങ്ങളുടെ ശക്തി. എന്നു വെച്ചാല് മതസ്ഥാപകര് അത്ര ഫലവത്തായ മീമുകള് ഉള്പ്പെടുത്തിയാണ് മതങ്ങള് സ്ഥാപിച്ചത് എന്നല്ല, മറിച്ച് കാലാന്തരങ്ങളായി പരിണമിച്ച് അതിജീവന ശേഷി തെളിയിച്ച മീമുകള് മതങ്ങളില് ഒത്തു ചേര്ന്നിരിക്കുന്നു. എല്ലാ മതങ്ങളുടേയും ഉത്ഭവം വളരെ എളിയ രീതിയില്, കുറച്ച് അനുയായികളും വൈകാരികത ഉണര്ത്താന് കഴിവുള്ള ഒരു നേതാവും എന്ന രീതിയിലൊക്കെ തന്നെയാണ്. ഉള്പ്പെടുന്ന മീമുകളും കുറവായിരിക്കും. എന്നാല് മീമുകളും അതിജീവനത്തിനാണ് ശ്രമിക്കുന്നത് എന്നു നാം നേരത്തെ തന്നെ കണ്ടു. ഈ അതിജീവനം സാധിക്കുന്നത് അതിന്റെ വാഹനത്തിന്റെ (ഇവിടെ മതം അല്ലെങ്കില് മത വിശ്വാസി.) പ്രകട ഗുണങ്ങള് കൊണ്ടാണ്. അതിനാല് ക്രമേണ മീമുകള് സ്വയം പരിവര്ത്തനപ്പെടുത്തി വാഹനത്തിന്റെ പ്രകട ഗുണങ്ങള് തങ്ങള്ക്ക് അനുകൂലമായി മാറ്റുന്നു. ഇതേ ആവശ്യത്തിനായി മറ്റു മീമുകളെ കൂടെ ചേര്ക്കുകയും ചെയ്യും. ഇങ്ങനെയാണ് താരതമ്യേന ലളിതമായി തുടങ്ങുന്ന മതങ്ങളും വിശ്വാസരീതികളും കാലക്രമേണ സങ്കീർണ്ണമായ ചടങ്ങുകളിലേക്കും ആചാരങ്ങളിലേക്കും മാറുന്നത്. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
സത്യത്തില് മീമുകളെ വിശദീകരിക്കാന് ഏറ്റവും നല്ല ഒരു ഉദാഹരണമാണ് മതങ്ങള്. മതങ്ങള്ക്ക് മനുഷ്യ ജീവിതത്തില് ഇത്ര സ്വധീനം വരാന് എന്താണ് കാരണം? മനുഷ്യനെ കുഴക്കിയിരുന്ന പല അസ്തിത്വ പ്രശ്നങ്ങള്ക്കും മതങ്ങള് ഉത്തരം നല്കി. ഞാനാരാണ്? ജീവിതം എന്താണ്? മരണം, മരണ ശേഷം എന്താവും? ഇത്തരം ചോദ്യങ്ങള്. ഉത്തരങ്ങള് മിക്കവാറും ഒക്കെ അര്ത്ഥരഹിതവും അയഥാര്ത്ഥവും ആയിരുന്നു എങ്കിലും അവയേയും രക്ഷിച്ചെടുക്കാന് പുതിയ മീമുകള് കൂടെക്കൂടി. അത്തരത്തിലൊന്നാണ് വിശ്വാസം (faith) എന്ന മീം. മതങ്ങള് നല്കുന്ന ഉത്തരങ്ങള് വിശ്വസിച്ചുകൊള്ളണം, അവയെ സംശയിക്കാനോ ചോദ്യം ചെയ്യാനോ പാടില്ല എന്ന് ഈ പുതിയ മീം നിർബന്ധിച്ചു. മറ്റൊന്ന്, മതവിശ്വാസങ്ങളെ കേവലസത്യങ്ങളായി (truth) തുല്യപ്പെടുത്തുന്ന മീമുകള്. ക്രിസ്ത്യന് വിശ്വാസത്തില് ക്രിസ്ത്യന് ദൈവത്തെ ഏകസത്യമായും വിശ്വാസത്തെ സത്യവിശ്വാസമായും വിശേഷിപ്പിക്കുന്നത് ഓര്ക്കുക. സ്ഥാപനവല്ക്കരിച്ച പ്രാര്ത്ഥനകള് മറ്റൊരുതരം മീമാണ്. ദൈവം സര്വ്വവ്യാപിയാണെന്ന് മതങ്ങള് പറയുമ്പോഴും ഒരു സ്ഥാപനത്തെ കേന്ദ്രീകരിച്ചുള്ള അഭ്യര്ത്ഥനകള് (ആരാധന) മതങ്ങള് ഉപദേശിക്കുന്നു. ഇങ്ങനെ ഒരു ആരാധനാലയത്തെ കേന്ദ്രീകരിച്ച് അനുയായികള് ഒത്തുകൂടുന്നത്, മതമെന്ന മീംപ്ലക്സിന് പൊതുവായി ഒരു അതിജീവനഗുണം നല്കുന്ന മീമാണ്. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ജീനുകളും മീമുകളും തമ്മില് താരതമ്യം ചെയ്യുമ്പോള് എപ്പോഴും ഉയര്ന്നു വരുന്ന ഒരു വ്യത്യാസം അവയുടെ പുനസൃഷ്ടിയിലെ വ്യത്യാസമാണ്. ജീന് കോഡിങ്ങ് ഡിജിറ്റല് എന്നു തന്നെ പറയാവുന്ന കൃത്യതയില് ഉള്ളവയാണ്. എന്നാല് മീമുകള് അനുകരണം വഴിയാണ് മിക്കവാറും പുനസൃഷ്ടിക്കപ്പെടുന്നത്. അതിനാല് കൃത്യത കുറയും. അതു കൊണ്ടു തന്നെ അവയുടെ അതിജീവനം അപകടത്തിലാവാന് സാദ്ധ്യതയുണ്ട്. മതം അതിനും മാര്ഗ്ഗം കണ്ടെത്തി. അതിന്റെ മീമുകള് നേര്ത്തു പോകുന്നതു തടയുവാന് അവയെ രേഖപ്പെടുത്തി വെച്ചു. സംശയിക്കണ്ട, അവ തന്നെ വിശുദ്ധ ഗ്രന്ഥങ്ങള്. അവയില് തന്നെ പലതിലും, ആ ഗ്രന്ഥങ്ങളില് മാറ്റം വരുത്തുന്നത് ദൈവകോപത്തിന് വഴിവെക്കും എന്നൊരു മീം കൂടെ ഉള്പ്പെടുത്തി കാര്യങ്ങള് ഇരട്ടി ദൃഢതയില് ഉറപ്പാക്കി. അതുപോലെ നേര്ത്തു പോകലിനെ പ്രതിരോധിക്കുന്ന ഒരു തന്ത്രമാണ് മീമുകളുടെ കൃത്യമായ വിശദീകരണം. ക്രിസ്തു ശിഷ്യന്മാരെ പ്രാര്ത്ഥിക്കാന് പഠിപ്പിച്ചതായി പറയുന്നത്, മുസ്ലീങ്ങളുടെ നിസ്കാരം ഇതൊക്കെ ഉദാഹരണം. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
പ്രകൃതിനിര്ധാരണത്തില് ജീവികള് ജീനുകളൂടെ വ്യതിയാനമനുസരിച്ച് പരിസ്ഥിതി സമ്മര്ദ്ദങ്ങളെ അതിജീവിക്കുകയോ നശിച്ചുപോവുകയോ ചെയ്യുന്നതു പോലെ തന്നെ മീംപ്ലക്സുകളും ബാഹ്യസമ്മര്ദ്ദങ്ങളെ അതി ജീവിക്കാന് മീമുകളെ രൂപം മാറ്റുകയോ, പുതിയ മീമുകളെ ഉള്ക്കൊള്ളുകയോ, നിലവിലുള്ളതിനെ തിരസ്കരിക്കുകയോ ചെയ്യും. വിഭിന്ന മതങ്ങളില് നിലവിലിരുന്ന മൃഗബലി തന്നെ ഉദാഹരണം. മനുഷ്യന്റെ 'മാനുഷിക ബോധം'വികാസം പ്രാപിച്ചതോടെ ഇത്തരം ആവശ്യങ്ങള്ക്കായി മൃഗങ്ങളെ കൊല്ലുന്നത് അംഗീകരിക്കാനാവാതെ വന്നു. ആ സമ്മര്ദ്ദം മൃഗബലി എന്ന മീമിനെ ഉപേക്ഷിക്കാന് മതങ്ങളെ പ്രേരിപ്പിച്ചു. (ഈ ഉദാഹരണം തന്നെ, മാനുഷികത മതങ്ങളുടെ ഉപോത്പന്നമല്ല എന്നും വളര്ന്നു വരുന്ന മാനുഷിക മൂല്യങ്ങള്ക്ക് അനുസൃതമായി മതങ്ങള് രൂപം മാറുകയുമാണെന്ന് വ്യക്തമാക്കുന്നു.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ആത്യന്തികമായി മീമുകളുടെ വിജയം നിര്വചിക്കുന്നത് കൂടുതല് കൂടുതല് വാഹകര് ഉണ്ടാകുമ്പോഴാണ്. മത പ്രചരണത്തിന്റെ ആവശ്യകത അവിടെയാണ്. മത പ്രചരണം (അതും ഒരു മീം തന്നെ.) ഈ മീംപ്ലക്സ് കൂടുതല് പടരാന് സഹായിക്കുന്നു. വാഹക സംഘങ്ങള്ക്കുള്ളിലെ സുരക്ഷിതത്വം അത്യാവശ്യമാണ്. അതുപോലെ തന്നെ വിഭിന്ന മീംപ്ലക്സ് വാഹകരുടെ നാശവും. അതുകൊണ്ടാണ് അയല്ക്കാരനെ സ്നേഹിക്കണം എന്നു പറയുന്ന വേദപുസ്തകം തന്നെ കീഴടക്കുന്ന നാടുകളിലെ 'ശ്വസിക്കുന്ന ഒന്നിനേയും' ജീവനോടെ ബാക്കി വെയ്ക്കരുത് എന്നും അനുശാസിക്കുന്നത്. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
മുന്പറഞ്ഞ കാര്യങ്ങള് തന്നെയാണ് മത പീഢനങ്ങളുടേയും അടിസ്ഥാനം. തങ്ങളോട് മത്സരിക്കുന്ന വ്യത്യസ്ഥ മീമുകളെ പരാജയപ്പെടുത്തുവാനുള്ള ഒരു തന്ത്രമാണത്. ഇവിടെ ഒരു ലാഭ നഷ്ട സന്തുലനം (trade off)പരിഗണിക്കപ്പെടുന്നുണ്ട്. മത്സരത്തില് ജയം നേടാന് തക്ക അധികാരവും ശക്തിയുമുള്ള വിഭാഗം എതിര് വിഭാഗത്തിനെ നിര്ദാക്ഷണ്യം അമര്ച്ച ചെയ്യും. ഒരു മത്സരത്തിനു സാദ്ധ്യമേ അല്ലാത്ത വിധം ദുര്ബലമായ പാശ്ചാത്തലം ഉള്ള വിഭാഗങ്ങള് വഴങ്ങി നില്ക്കും. അവരുടെ അതിജീവനത്തിന് അല്പമെന്കിലും ഒരു സാദ്ധ്യത നല്കുന്ന കാര്യമാണത്. (ഉദാ: ഗോവന് ഇന്ക്വിസിഷന് കാലത്ത് അതിശക്തരായിരുന്ന പോര്ച്ചുഗീസുകാരോട് ഹിന്ദുക്കള് മത്സരിക്കാന് നിന്നിരുന്നെങ്കില് മിക്കവാറും തന്നെ അവര് ആ ഭൂപ്രദേശത്തു നിന്ന് ഉള്മൂലനം ചെയ്യപ്പെട്ടേനെ.) എന്നാല് രണ്ടു വിഭാഗവും പ്രബലമാവുമ്പോള് കാര്യങ്ങള് വ്യത്യസ്ഥമാവും. പൂര്ണമായും കീഴടക്കാനുള്ള വ്യഗ്രതയില് മത്സരങ്ങളും അത്യാചാരങ്ങളും തുടര്ക്കഥയാവും. പഴയ കുരിശു യുദ്ധങ്ങള് തന്നെ ഉദാഹരണം. എന്നാല് ആധുനിക കാലത്ത്, മുൻപറഞ്ഞ മാനുഷിക ബോധം ശക്തി പ്രാപിച്ചതോടെ മതങ്ങള്ക്ക് മറ്റു മതവിശ്വാസങ്ങളെ കൂടാതെ ഇപ്പറഞ്ഞ ഒരു ഘടകത്തെക്കൂടി നേരിടേണ്ടി വരുന്നു. മാത്രമല്ല മതാതിഷ്ഠിതം എന്നതു മാറി വാണിജ്യ സാമ്പത്തികാധിഷ്ടിതമായ പുതിയ ലോകക്രമം വ്യത്യസ്ഥ മതങ്ങളെ ഒരുമിച്ച് ഒരു ഭൂമിശാസ്ത്ര പരിധിയില് ജീവിക്കാനും പൊതു സമൂഹത്തിലേക്ക് സംഭാവന ചെയ്യുവാനും നിര്ബന്ധിതരാക്കുന്നു. ഇതൊക്കെ മതങ്ങളുടെ മുന്കാലത്തെ അപ്രമാദിത്വവും അധീശത്വവും എടുത്തു കളഞ്ഞു. മാറിയ സാഹചര്യങ്ങളില്, അസഹിഷ്ണുതാപരമായ സ്വഭാവങ്ങൾ സ്വന്തം നിലപാടുകളെ ദുര്ബലപ്പെടുത്താനെ ഉപകരിക്കൂ. അങ്ങിനെ പുതിയ സാഹചര്യങ്ങളിലെ സമ്മര്ദ്ദം അതിജീവിക്കാനുള്ള മീംപ്ലക്സിലെ ഒരു ലമാര്ക്കിയന് പരിണാമമാണ് ഈ പുതിയ മതസഹിഷ്ണുത. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
നമ്മള് ചര്ച്ച ചെയ്ത പുതിയ സാഹചര്യങ്ങള് അത്ര തന്നെ പ്രയോഗത്തില് വരാത്ത മുസ്ലീം രാഷ്ട്രങ്ങളിലെ കാര്യം എടുക്കൂ. അവിടെയാരും മത സഹിഷ്ണുതയെപ്പറ്റി സംസാരിക്കുന്നില്ലല്ലോ? അതു പോലെ തന്നെ മത മൗലിക വാദികളുടെ കാര്യമെടുക്കൂ. ലോകമെമ്പാടും അത്തരക്കാര് പാര്ശ്വവല്ക്കരിക്കപ്പെട്ടിരിക്കുകയാണ്. അവരുടെ നിലനില്പ്പ് അപകടത്തിലും. (നല്ല കാര്യം തന്നെ)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
നമ്മൾ ഇവിടെ പരിഗണിക്കേണ്ടുന്ന ഒരു കാര്യം കൂടിയുണ്ട്. വ്യത്യസ്ഥ മതങ്ങൾ വ്യത്യസ്ഥ മീംപ്ലക്സുകൾ ആണെന്ന് നാം കണ്ടു. എന്നാൽ ഇവയെല്ലാം പൊതുവായി പങ്കുവെയ്ക്കുന്ന ചില മീമുകൾ ഉണ്ട്. സർവ്വശക്തനായ ദൈവം, മരണാനന്തര ജീവിതം, ആചാരാനുഷ്ടാനങ്ങൾ തുടങ്ങിയവ. ഇങ്ങനെ ഒരു പിന്നാമ്പുറബന്ധം ഉള്ളതു കൊണ്ടു തന്നെയാണ് മതങ്ങൾക്ക് അടിസ്ഥാനപരമായി ഒരു വെല്ലുവിളി ഉണ്ടാകുമ്പോൾ അവയെല്ലാം ഒറ്റക്കെട്ടാകുന്നത്. (പഴയ മതമില്ലാത്ത ജീവൻ സംഭവം ഓർക്കുക.) സഹിഷ്ണുത എന്ന് ഉറക്കെ പ്രഖ്യാപിക്കുന്ന മതനേതാക്കൾ ആരും തന്നെ ആ സഹിഷ്ണുതയുടെ പരിധിയിൽ യുക്തിവാദത്തേയോ നിരീശ്വരവാദത്തേയോ കമ്യൂണിസത്തേയോ ഉൾപ്പെടുത്താത്തതും.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ചുരുക്കത്തിൽ മതസഹിഷ്ണുത എന്നത് മതങ്ങളുടെ ഒരു ഗുണവിശേഷമല്ല, മറിച്ച് അവയുടെ അതിജീവനതന്ത്രത്തിന്റെ ഒരു ഭാഗം മാത്രമാണ്.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
അവലംബം:</div>
<div style="text-align: justify;">
ഗോഡ് ഡെലൂഷൻ, റിച്ചഡ് ഡോക്കിൻസ്.</div>
<div style="text-align: justify;">
ദ് മീം മെഷീൻ, സൂസൻ ബ്ലാക്ക്മോർ. </div>
<div style="text-align: justify;">
സ്ട്രഗിൾസ് ഫോർ എക്സിസ്റ്റൻസ്, ജോൺ ഹാർട്ടങ്ങ്.</div>
<div style="text-align: justify;">
ദ് ബിലീവിങ്ങ് ബ്രയിൻ, മൈക്കിൾ ഷെർമർ.<br />
</div>
</div>
ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-22773186592433625472011-07-02T19:00:00.001+05:302011-07-03T09:23:51.205+05:30മതസഹിഷ്ണുത: കൃസ്ത്യന് രീതി.പോസ്റ്റിന്റെ ആദ്യഭാഗം <a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011_06_01_archive.html">ഇവിടെ</a>. രണ്ടാം ഭാഗം <a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011/07/2.html?spref=fb">ഇവിടെ. </a><br />
<br />
<br />
<br />
"ഇതുവരെ ഈ വിഗ്രഹങ്ങളെ ആരാധിച്ചിരുന്ന അതേ ആളുകള് തന്നെ അവയെ തള്ളിയിട്ട് തകര്ക്കുന്നത് കാണുമ്പോഴുണ്ടാകുന്ന സന്തോഷം എങ്ങിനെ പറഞ്ഞറിയിക്കണമെന്ന് എനിക്കറിയില്ല. “<br />
<br />
വി. ഫ്രാന്സിസ് സേവ്യര്.<br />
<br />
1498 ല് വാസ്കോ ഡി ഗാമ കോഴിക്കോട്ട് കപ്പലിറങ്ങിയതോടെ ഭാരതത്തില് പുതിയ പോര്ച്ചുഗീസ് യുഗം ആരംഭിച്ചു. പോര്ച്ചുഗീസ് സാന്നിദ്ധ്യം കേരള ചരിത്രത്തെ അത്യന്തം പ്രതിലോമകരമായി ബാധിച്ചുവെന്കിലും, അവരുടെ ശക്തികേന്ദ്രമായി മാറിയത് ഗോവയായിരുന്നു. ഏഷ്യയിലെ വാണിജ്യത്തിനും കൃസ്തുമത പ്രചരണത്തിനുമുള്ള കുത്തകാവകാശം ഒരുത്തരവു വഴി മാര്പാപ്പയില് നിന്നും പോര്ച്ചുഗീസുകാര് കരസ്ഥമാക്കിയിരുന്നു. ജസ്യൂട്ട് പാതിരിമാരും തുടര്ന്ന് ഫ്രാന്സിസ്കന് പാതിരിമാരും പോര്ച്ചുഗീസ് സ്വാധീന മേഖലകളില് മതപരിവര്ത്തനം തുടങ്ങി. പരിവര്ത്തിതരാകുന്ന നിര്ധനര്ക്ക് ഭക്ഷണത്തിനുള്ള അരിയും മറ്റും സര്ക്കാരില് നിന്നും സഹായമായി നല്കി വന്നു. ഭേദപ്പെട്ട സാമൂഹ്യ നിലവാരത്തിലുള്ള പരിവര്ത്തിതര്ക്ക് സര്ക്കാര് ജോലികളും മറ്റു സ്ഥാനമാനങ്ങളും നല്കപ്പെട്ടു. ആയതിനാല് ആദ്യകാലങ്ങളില് വളരെയധികം പേര് കൃസ്തുമതത്തിലേക്ക് പരിവര്ത്തനം ചെയ്യപ്പെട്ടു. <br />
<br />
പിന്നീട് വിശുദ്ധനാക്കപ്പെട്ട ഫ്രാന്സിസ് സേവ്യര് ആയിരുന്നു പരിവര്ത്തന പ്രവര്ത്തനങ്ങളിലെ പ്രമുഖന്. “സാത്താന്റെ" ഉപാസകരായ തദ്ദേശീയരെ സത്യവിശ്വാസത്തിലേക്ക് മാറ്റുന്നതിനോടൊപ്പം തന്നെ അവരുടെ ആരാധനാലയങ്ങളും പൂജാബിംബങ്ങളും തച്ചുടക്കുന്നതിലും അദ്ദേഹം ആനന്ദം കണ്ടെത്തി. ഹിന്ദു ദൈവങ്ങളെ പരാമര്ശിക്കുമ്പോഴൊക്കെ അത്യന്തം നിന്ദാപരമായ വാക്കുകളാണ് ഫ്രാന്സിസ് സേവ്യര് ഉപയോഗിച്ചിരുന്നത്. ആ ബിംബങ്ങളെപ്പോലെ തന്നെ കറുത്തതും വൃത്തികെട്ടതും.... എന്ന രീതിയില്. ആരാധന സ്ഥലങ്ങളും ബിംബങ്ങളും തകര്ക്കുന്നതിനായി കുട്ടികളുടെ സംഘങ്ങളേയും അദ്ദേഹം നിലനിര്ത്തിയിരുന്നു. (കുറച്ചു മാസങ്ങള്ക്ക് മുമ്പ് യാദൃശ്ചികമായി 1956 ല് പ്രസിദ്ധീകരിച്ച ഒരു പുസ്തകം കാണാനിടയായി. പഴമയുടെ കൗതുകം കൊണ്ട് കുറച്ചു വായിച്ചു. അതില് "ശൗര്യാര് പുണ്യാളന്" ക്ഷേത്രങ്ങളും വിഗ്രഹങ്ങളും തകര്ക്കുന്നത് ചിത്ര സഹിതം വളരെ ആരാധനാഭാവത്തില് വര്ണ്ണിച്ചിരുന്നു. ഈ പോസ്റ്റിനെപ്പറ്റി ആലോചിച്ചപ്പോള് ആ പുസ്തകം അന്വേഷിച്ചെന്കിലും കണ്ടെത്താനായില്ല.)<br />
<br />
ദ്രവ്യലാഭത്തിനായി പരിവര്ത്തനം ചെയ്യപ്പെട്ടവര് തങ്ങളുടെ പൂര്വ്വവിശ്വാസങ്ങളൊന്നും ഉപേക്ഷിച്ചില്ല. മിക്കവാറും പേര് പഴയ വിശ്വാസങ്ങളും ആരാധനാരീതികളും തുടര്ന്നു. ഇത് പാതിരിമാരെ ക്ഷുഭിതരാക്കി. യൂറോപ്പിലെ പോലെ ഇവിടേയും ഇന്ക്വിസിഷന് തുടങ്ങണമെന്ന് ആവശ്യപ്പെട്ട് ഫ്രാന്സിസ് സേവ്യര് 1545 ല് പോര്ച്ചുഗല് രാജാവിന് കത്തയച്ചു. <br />
<br />
നിര്ബന്ധിത പരിവര്ത്തനവും വലിയ തോതില് നടന്നു. ഹിന്ദുക്കള് കുടിവെള്ളമെടുക്കുന്ന കിണറുകളില് വിശുദ്ധ അപ്പം ഇടും, അതറിയാതെ അവര് വെള്ളം കുടിക്കുമ്പോള് അവരുടെ ജ്ഞാനസ്നാനം കഴിഞ്ഞതായി പ്രഖ്യാപിക്കും. സെന്റ്: പോളിന്റെ തിരുനാളിന് കൂടുതല് പരിവര്ത്തിതരെ ആവശ്യമായതിനാല് അതിനു രണ്ടു ദിവസം മുമ്പ് പാതിരി, ഭൃത്യരുമായി ഹിന്ദുക്കള് താമസിക്കുന്ന പ്രദേശങ്ങളില് ചെല്ലും. ഭൃത്യര് വീടുകളില് കടന്ന് ആളുകളെ പിടിച്ചിറക്കി, വായില് പശുമാംസം തേയ്ക്കും. അതോടെ ഹിന്ദുമതത്തില് നിന്നും ബഹിഷ്കൃതരാവുന്ന അവര്ക്ക് കൃസ്ത്യാനിയാവുക എന്നതു മാത്രമാവും ആശ്രയം. <br />
<br />
<b>ഗോവന് ഇന്ക്വിസിഷന്</b> <br />
<br />
ഫ്രാന്സിസ് സേവ്യറിന്റെ ആഗ്രഹപ്രകാരംതന്നെ ഇന്ക്വിസിഷന് ആരംഭിച്ചെന്കിലും അതിനു സാക്ഷിയാവാന് അദ്ദേഹത്തിനു സാധിച്ചില്ല. അദ്ദേഹത്തിന്റെ മരണത്തിന് 8 വര്ഷത്തിനു ശേഷം 1560 ല് ആണ് ഗോവയില് ഇന്ക്വിസിഷന് ആരംഭിക്കുന്നത്. തുടര്ന്ന് 1812 വരെ 252 വര്ഷം നീണ്ടുനിന്ന ഈ ഭീകരത യൂറോപ്യന് ഇന്ക്വിസിഷനെപ്പോലും കാലദൈര്ഘ്യം കൊണ്ട് വെല്ലും. 1812 ല് ഇന്ക്വിസിഷന് നിര്ത്തലാക്കിയതോടെ അതു സംബന്ധിച്ച രേഖകള് എല്ലാം തന്നെ നശിപ്പിച്ചു കളഞ്ഞു. ആയതിനാല് അതിനിരയായവരെപ്പറ്റി കൃത്യമായ കണക്കുകളില്ല. ലഭ്യമായ കണക്കുകള് വെച്ചു പോലും പതിനാറായിരത്തിലധികം പേര് കുറ്റവിചാരണയ്ക്ക് വിധേയരായി. ഇതില് ഹിന്ദുക്കള് മാത്രമല്ല, മുസ്ലീങ്ങളും ജൂതന്മാരും മറ്റു കൃസ്ത്യന് വിഭാഗങ്ങളും വിദേശികളും ഉള്പ്പെടും. കൃസ്ത്യാനിയായതിനു ശേഷം മറ്റാചാരങ്ങള് തുടരുന്നവരെ ശിക്ഷിക്കലായിരുന്നു പ്രധാന ഉദ്ദേശം എന്കിലും മറ്റു മതങ്ങളെ തകര്ക്കുക അവരുടെ സ്വത്തുക്കള് തട്ടിയെടുക്കുക എന്നിവയും ലക്ഷ്യമിട്ടു. <br />
<br />
കുറ്റം ആരോപിക്കപ്പെടുന്നവരെ ഇന്ക്വിസിഷന് നടത്തിപ്പുകാരുടെ കൊട്ടാരത്തിനോട് ചേര്ന്നു തന്നെയുള്ള തടവറയില് അടയ്ക്കും. ചോദ്യം ചെയ്യലിന്റെ ഭാഗമായി അതിക്രൂരമായ പീഢനങ്ങളാണ് ഇരകള് അനുഭവിക്കേണ്ടിവരുന്നത്. കൈ പുറകിലേക്ക് കെട്ടി കപ്പി വഴി ഉയര്ത്തുകയും താഴ്തുകയും ചെയ്യുക, തീയ്ക്ക് മുകളില് കെട്ടിതൂക്കിയിടുക കമ്പിപ്പാരകളില് കിടത്തി നടുവൊടിയുന്നതുവരെ നിര്ത്താതെ വെള്ളം കുടിപ്പിക്കുക തുടങ്ങിയവയായിരുന്നു പതിവ് നടപടികള്. ചിലരെ ബന്ധുക്കളുടെ സാക്ഷ്യത്തില് അംഗഛേദം നടത്തിയിരുന്നു. കൈകാലുകള് മുഴുവന് മുറിച്ചു മാറ്റുന്നതുവരെ ഇര മരിക്കുകയോ ബോധം നശിക്കുകയോ ചെയ്യാതെ വിദദ്ധമായാണ് ഇത് ചെയ്തിരുന്നത്. ഇന്ക്വിസിഷന് മേലാളന്മാരുടെ അത്താഴശേഷ വിനോദപരിപാടി എന്ന നിലയില് സ്ത്രീ തടവുകാരെ പലപ്പോഴും അവരുടെ സാക്ഷ്യത്തിലാണ് പീഢിപ്പിച്ചിരുന്നത്. <br />
<br />
ധാരാളം പേര് ഇന്ക്വിസിഷന് കോടതിയില് എത്തുന്നതിനു മുമ്പ് തന്നെ കൊല്ലപ്പെടും. അവരുടെ മൃതദേഹം മറവു ചെയ്തതിനു ശേഷം വിചാരണ സമയമാവുമ്പോള് അസ്ഥി കുഴിച്ചെടുത്ത് ഹാജരാക്കി പരേതനെ വിചാരണ ചെയ്യും. കുറ്റവാളിയെന്നു വിധിച്ചാല് ആ അസ്ഥി അഗ്നിക്കിരയാക്കും. ഇനി ഏതെന്കിലും നിര്ഭാഗ്യവാന് ജീവനോടെ തന്നെ വധശിക്ഷ ലഭിച്ചാല് കോടതി കനിയും. അയാള്ക്ക് വേണ്ടി വാദിക്കാന് കോടതി ആളെ ഏര്പ്പാടാക്കും. അപ്രകാരം ഏര്പ്പാടാക്കുന്ന ആള്, കുറ്റവാളിയോട് കരുണ കാട്ടണമെന്നും രക്തം ചിന്താതെ മരിക്കാന് അനുവദിക്കണമെന്നും കോടതിയോട് അപേക്ഷിക്കും. അപ്പോള് കോടതി കനിഞ്ഞ്, രക്തം ചിന്താതെ ജീവനോടെ കത്തിച്ചു കൊല്ലാന് ഉത്തരവാകും. <br />
<br />
ഒരാള് കുറ്റവാളിയാണെന്ന് വിധിച്ചാല്, അയാള് കുറ്റം ചെയ്യുമ്പോള് (ദൈവദൂഷണം പറയുക, കേള്ക്കുക മുതലായവ തന്നെ ഗുരുതര കുറ്റങ്ങള്) ആരൊക്കെ കൂടെ ഉണ്ടായിരുന്നു എന്നു പറയാന് കോടതി നിര്ബന്ധിക്കും. ആരും ഇല്ലെന്കില് പോലും പലപ്പോഴും ഗത്യന്തരമില്ലാതെ ഇര ബന്ധുക്കളുടേയോ പരിചയക്കാരുടേയോ പേരു പറയും. തുടര്ന്ന് പുതിയ ഇരകളെ പിടികൂടി പീഢനവും വിചാരണയും തുടരും. <br />
<br />
ഇവ കൂടാതെ ഇന്ക്വിസിഷന് ഓഫീസ് പല വിധ നിയമങ്ങളും ഏര്പ്പെടുത്തി. പോര്ച്ചുഗീസ് ഭരണപരിധിയില് ഉള്ള സ്ഥലങ്ങളില് പുതിയ ക്ഷേത്രങ്ങള് നിര്മ്മിക്കുകയോ പഴയവ കേടുപാടുകള് തീര്ക്കുകയോ ചെയ്യാന് പാടില്ല. ഏകാദശി, മരണാനന്തര കര്മ്മങ്ങള് മുതലായ അനുഷ്ടാനങ്ങള് പാടില്ല. ഹിന്ദു വിവാഹത്തിന് ദക്ഷിണ, സ്വീകരണം, സദ്യ, മംഗല്യസൂത്രം മുതലായവ പാടില്ല. വിവാഹ തലേന്ന് ധാന്യങ്ങള് പൊടിക്കുക, കറിക്കൂട്ടുകള് ഉണ്ടാക്കുക എന്നിവ പാടില്ല. വീടുകളില് തുളസി വളര്ത്തുന്നത് നിരോധിച്ചു. ബ്രാഹ്മണര് കുടുമ വെയ്ക്കുന്നതും പൂണൂല് ധരിക്കുന്നതും ശിക്ഷാര്ഹമാക്കി. കൃസ്ത്യാനികളല്ലാത്ത പുരുഷന്മാര് മുണ്ട് ധരിക്കുന്നതും സ്ത്രീകള് മേല്വസ്ത്രം ധരിക്കുന്നതും വിലക്കി. ഹിന്ദുക്കള് പട്ടണത്തിലൂടെ കുതിരപ്പുറത്തോ പല്ലക്കിലോ സഞ്ചരിക്കുന്നത് വിലക്കി. കൃസ്ത്യാനികള് ഹിന്ദുക്കള്ക്ക് ജോലി നല്കുന്നതും ഹിന്ദുക്കള്ക്ക് കീഴില് കൃസ്ത്യാനികള് ജോലി ചെയ്യുന്നതും നിരോധിച്ചു. അതുപോലെ ഹിന്ദുക്കള് ഇടയ്ക്കിടെ പള്ളികളില് പ്രാര്ത്ഥനയ്ക്കും സുവിശേഷം കേള്ക്കലിനും പന്കുകൊള്ളണമെന്നും നിഷ്കര്ഷിച്ചു. <br />
<br />
<br />
ഈ മൂന്നു ഭാഗങ്ങളിലായി പരാമര്ശിച്ച സംഭവങ്ങളൊന്നും ഏതെന്കിലും മതവിഭാഗത്തെ പുകഴ്ത്താനോ ഇകഴ്ത്താനോ ഉദ്ദേശിച്ചല്ല. മറിച്ച്, സഹിഷ്ണുത എന്നത് ഒരു മതത്തിന്റെയും അടിസ്ഥാന ഗുണമല്ല എന്ന് ഉദാഹരിക്കാനാണ്. 'ആരെന്കിലും' ചെയ്ത കുറ്റങ്ങള് മതത്തിന്റെ പേരില് ചാര്ത്തണോ എന്ന ചോദ്യം സാധുവല്ല. കാരണം മതത്തിന്റെ പേരില് ചെയ്യുന്നതു തന്നെയാണ് മതത്തിന്റെ ചെയ്തികള്. മതത്തിന്റെ പേരില് അത്യാചാരങ്ങള് ചെയ്യുന്നവര് 'ശരിയായ അര്ത്ഥങ്ങള്' മനസ്സിലാക്കാത്തവരല്ല, മറിച്ച് 'പട്ടിയെ വ്യാഖ്യാനിച്ച് ആടാക്കാന്' മിനക്കെടാതെ സത്യസന്ധമായി നേരെ ചിന്തിക്കുന്ന മതഭക്തര് മാത്രമാണ്. <br />
<br />
പക്ഷെ വര്ത്തമാന കാലത്ത് മത സഹിഷ്ണുത എന്നത് ഒരു സത്യം തന്നെയാണ്. മുന്കാലങ്ങളെ അപേക്ഷിച്ച് എല്ലാ മതങ്ങളും ഏറിയും കുറഞ്ഞും സഹിഷ്ണുത പ്രകടിപ്പിക്കുന്നുണ്ട്. പണ്ടില്ലാതിരുന്ന ഈ ഗുണം എങ്ങിനെയുണ്ടായി?<br />
<br />
അടുത്ത ഭാഗം : മതസഹിഷ്ണുതയുടെ ശാസ്ത്രം.ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-87726356194996123122011-07-02T14:06:00.000+05:302011-07-02T14:06:20.329+05:30മതസഹിഷ്ണുത 2. ഭാരതത്തിലെ ഇസ്ലാം ചരിത്രം.ആദ്യ ഭാഗം ഇവിടെ: <a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011/06/blog-post_30.html">മതസഹിഷ്ണുതയുടെ ചരിത്രവും ശാസ്ത്രവും.</a><br />
<br />
<br />
ഏഴാം നൂറ്റാണ്ടു മുതല് തന്നെ ഇന്ഡ്യന് ഉപഭൂഗണ്ഡത്തില് മുസ്ലീം ലോകത്തു നിന്നുള്ള ആക്രമണം ആരംഭിച്ചുവെന്കിലും 1193 -ല് മുഹമ്മദ് ഗോറി, പൃഥിരാജ് ചൗഹാനെ പരാജയപ്പെടുത്തുന്നതോടെയാണ് സുസ്ഥിരമായ ഒരു ഇസ്ലാമിക ഭരണം ഭാരതത്തില് തുടങ്ങുന്നത്. തുടര്ന്നുള്ള മുസ്ലിം ഭരണകാലത്തും ഇത്തരത്തിലുള്ള ആക്രമണങ്ങള് തുടര്ന്നിരുന്നു, 1739 -ല് നാദിര് ഷായുടെ ആക്രമണം വരെ. എന്നാല് ഇസ്ലാമിക ഭരണത്തിനും ആക്രമണങ്ങള്ക്കും കീഴില് ഏറ്റവും ദുരിതങ്ങള് അനുഭവിച്ചത് ഹിന്ദുക്കള് ആയിരുന്നു. <br />
<br />
എന്നാൽ മുഗൾ കാലഘട്ടം മുതല് ചരിത്രം കുറച്ചുകൂടി വ്യക്തമാണ്. തന്റെ തൈമൂര് ജെന്കിസ്ഖാന് പാരമ്പര്യത്തിന് ചേര്ന്നവിധം ആദി മുഗളനായ ബാബര് യുദ്ധത്തില് തോറ്റ രജപുത്ര പോരാളികളുടെ ശിരസ്സുകൊണ്ട് സ്തൂപങ്ങള് തീര്ത്തിരുന്നു.1527 -ല് രണസംഘയെ പരാജയപ്പെടുത്തിയപ്പോഴും പിന്നീട് ചന്ദേരി കോട്ട കീഴടക്കിയപ്പോഴും ബാബര് ഇത് ആവര്ത്തിച്ചു. <br />
<br />
പ്രൊ: കെ. എസ്. ലാല് തന്റെ 'മദ്ധ്യകാല ഭാരതത്തിലെ മുസ്ലിം ജനസംഖ്യാ വളര്ച്ച' എന്ന പുസ്തകത്തില് കൃസ്തുവര്ഷം 1000-നും 1525-നും (മുഗള് ഭരണം തുടങ്ങുന്നതു വരെ) ഇടയ്ക്ക് ഏകദേശം 80 ദശലക്ഷം ഹിന്ദുക്കള്ക്ക് തങ്ങളുടെ വിശ്വാസത്തിന്റെ പേരില് ജീവന് നഷ്ടപ്പെടുകയുണ്ടായി എന്നു പറയുന്നു. (ഈ സംഖ്യ ഊതിപ്പെരുപ്പിച്ചതാണെന്ന് ആക്ഷേപമുണ്ട്. എന്കിലും പ്രൊ: ലാലിന്റെ നിഗമനങ്ങള് പൂര്ണ്ണമായും തെറ്റാണെന്ന് എതിര്ഭാഗവും പറയുന്നില്ല.)<br />
<br />
<br />
മുഗള് ചക്രവര്ത്തിമാരുടെ ഇടയിലെ പ്രജാതല്പരനും മതസഹിഷ്ണുവുമായി അറിയപ്പെടുന്ന അക്ബര് ചക്രവര്ത്തിയുടെ കാര്യമെടുക്കാം. അക്ബര് ഒരു കൗമാരക്കാരനായിരിക്കുന്ന സമയത്താണ് ഹിന്ദു രാജാവായ ഹേമുവിനെതിരെ രണ്ടാം പാനിപ്പട്ട് (1556) യുദ്ധം നടക്കുന്നത്. മുഖ്യമന്ത്രിയായിരുന്ന ബൈറാം ഖാനായിരുന്നു അക്ബറിന്റെ രക്ഷിതാവും ഗുരുവും. യുദ്ധത്തില് ഗുരുതരമായി പരുക്കേറ്റ ഹേമുവിനെ പടയാളികള് അക്ബറിന്റെ മുന്നിലെത്തിച്ചു. 'കാഫിറുകളെ നശിപ്പിക്കുന്നവന്' എന്നര്ത്ഥം വരുന്ന 'ഘാസി' പദവി ലഭിക്കാന് അക്ബര് അബോധാവസ്ഥയിലായിരുന്ന ഹേമുവിനെ ഗളശ്ചേദം ചെയ്തു. തുടര്ന്ന് ബൈറാം ഖാന്റെ നിര്ദ്ദേശാനുസരണം പതിനായിരക്കണക്കിനു വരുന്ന രജപുത്ര പോരാളികളെ വധിക്കുകയും അവരുടെ തലയുപയോഗിച്ച് കീര്ത്തിസ്തംഭം നിര്മ്മിക്കുകയും ചെയ്തു. ഹേമുവിന്റെ പിതാവ് ഇസ്ലാമിലേക്ക് മതം മാറാന് വിസമ്മതിച്ചപ്പോള് അദ്ദേഹത്തേയും വധിച്ചു. <br />
<br />
ഇതേ ക്രൂരത പിന്നീട് 1568 -ല് ചിത്തോര് കോട്ട കീഴടക്കിയപ്പോഴും അക്ബര് ആവര്ത്തിച്ചു. കോട്ടയിലുണ്ടായിരുന്ന 30,000 സാധാരണ ജനങ്ങളെ വധിക്കാന് അക്ബര് ഉത്തരവു നല്കി. <br />
<br />
എന്നാല് മറ്റു മുസ്ലിം ഭരണാധികാരികളെ അപേക്ഷിച്ച്, മുതിര്ന്ന അക്ബര് ഹിന്ദുക്കളോട് താരതമ്യേന മൃദുനിലപാടാണ് സ്വീകരിച്ചിരുന്നത്. ആരാധനാവകാശത്തിന് അമുസ്ലീംങ്ങള്ക്ക് ഏര്പ്പെടുത്തിയിരുന്ന അധികനികുതി അദ്ദേഹം നിര്ത്തലാക്കി. അതുപോലെ മറ്റു ചക്രവര്ത്തിമാരില് നിന്നും വിഭിന്നമായി തന്റെ സദസ്സിലും സര്ക്കാരിലും അമുസ്ലീംങ്ങള്ക്ക് സാമാന്യം പ്രാതിനിധ്യം നല്കുകയുമുണ്ടായി. എന്നാലിതൊക്കെ ഒരു മുസ്ലീം ഭരണാധികാരിയുടെ സഹിഷ്ണുത എന്നതിനേക്കാള്, അദ്ദേഹത്തിന് ഇസ്ലാമിലുള്ള തീവ്രവിശ്വാസം നഷ്ടമായതിന്റെ ഫലമായാണെന്നു വേണം കരുതാന്. അദ്ദേഹത്തിന്റെ ഇസ്ലാമിക വിശ്വാസം കുറഞ്ഞു എന്നു കരുതാന് പ്രധാനമായും രണ്ട് കാരണങ്ങളുണ്ട്. ഒന്ന്: അദ്ദേഹം സ്വന്തമായി ഒരു മതം സ്ഥാപിച്ചു. (ദില് ഇലാഹി) ഇതിന് എന്തൊക്കെ ന്യായീകരണങ്ങള് ഉന്നയിച്ചാലും ഒരു ഇസ്ലാം വിശ്വാസി പുതിയ വിശ്വാസം സ്വീകരിക്കുന്നത് അനിസ്ലാമികമായേ കരുതാനാവൂ. രണ്ട്: ഭാര്യമാരുടെ കാര്യത്തില് മത നേതൃത്വവുമായുണ്ടായ ഇടച്ചിലുകള്. അക്ബറിന് സാന്കേതികമായുള്ള ഭാര്യാപദത്തില് 300 ഉം അതു കൂടാതെ അന്തപ്പുരത്തില് അയ്യായിരത്തോളവും സ്ത്രീകള് ഉണ്ടായിരുന്നു. ശരി-അത്ത് നിയമപ്രകാരം അത് അംഗീകരിക്കാന് തയ്യാറാകാതിരുന്ന സുന്നി വിഭാഗക്കാരനായ കാസിയെ പുറത്താക്കി പകരം ഒരു ഷിയ പുരോഹിതനെ നിയമിച്ചു. <br />
<br />
അക്ബറിനു ശേഷം വന്ന മുഗള് ചക്രവര്ത്തിമാരൊക്കെ, ഹിന്ദു വിവേചനം തുടരുകയാണ് ചെയ്തത്. ആരാധനാ സ്വാതന്ത്ര്യത്തിന് നികുതി പുനസ്ഥാപിച്ചു. സര്ക്കാര് സ്ഥാനങ്ങളില് നിന്ന് അമുസ്ലീംങ്ങളെ പൂര്ണ്ണമായും ഒഴിവാക്കി. സാധാരണ നികുതികള് മുസ്ലീമുകള്ക്ക് ഒഴിവാക്കി നല്കിയപ്പോള് ഹിന്ദുക്കള്ക്ക് അധികനികുതികള് ചുമത്തി. ഹിന്ദുക്കളായ കുറ്റവാളികള്ക്ക് ഇസ്ലാം സ്വീകരിച്ചാല് കുറ്റവിമോചനം, അതുപോലെ മതം മാറിയാല് കരം പിരിക്കാനുള്ള അധികാരം മുതലായ ആനുകൂല്യങ്ങള് പ്രഖ്യാപിക്കപ്പെട്ടു. <br />
<br />
ഉത്തര ഭാരതത്തില് മുസ്ലിം ഭരണകൂട ഭീകരത അസ്തമിച്ചു തുടങ്ങിയപ്പോള് ദക്ഷിണഭാരതത്തില് അതു തുടങ്ങുന്നതേ ഉണ്ടായിരുന്നുള്ളൂ. 1782 മുതല് 1799 വരെ പതിനാറര വര്ഷമേ ഭരണത്തില് ഉണ്ടായിരുന്നുള്ളൂ എന്കിലും മൈസൂറിലെ ഭരണാധികാരിയായിരുന്ന ടിപ്പു സുല്ത്താന് അനുവര്ത്തിച്ചിരുന്ന മത പീഢനം എല്ലാ ക്രൂരതകളേയും അതിലംഘിക്കുന്നതാണ്. സമകാലികരായ ഹൈദ്രാബാദിലെ നൈസാമിനെപ്പോലെ തന്നെ ഹിന്ദുക്കള്ക്കുള്ള അധിക നികുതികളും അവരെ ഔദ്യോഗികസ്ഥാനങ്ങളില് നിന്ന് ഒഴിവാക്കലും വിവേചനത്തിന്റെ ചെറിയ വശങ്ങള് മാത്രം. തന്റെ ആക്രമണ ഭരണപ്രദേശങ്ങളിലെ ക്ഷേത്രങ്ങള് നശിപ്പിക്കുകയും കൊള്ളയടിക്കുകയും ടിപ്പുവിന്റെ പതിവായിരുന്നു. ടിപ്പുവിന്റെ ഭരണത്തിന് കീഴില് ശ്രീരംഗപട്ടണത്ത് രണ്ടേ രണ്ടു ക്ഷേത്രങ്ങളിലേ ദിവസപൂജയുണ്ടായിരുന്നുള്ളൂ. അത്ഭുതകരമെന്നു പറയട്ടെ, ടിപ്പുവിന്റെ പ്രധാനമന്ത്രി പൂര്ണ്ണയ്യ എന്നൊരു ബ്രഹ്മണനായിരുന്നു. പൂര്ണ്ണയ്യയുടെ സ്വാധീനം മൂലമുണ്ടായ ജ്യോതിഷവിശ്വാസമാണ് ഈ രണ്ടു ക്ഷേത്രങ്ങളെ നിലനിര്ത്താനും സാമ്പത്തിക സഹായം നല്കാനും (ടിപ്പുവിന്റെ മതസഹിഷ്ണുതയ്ക്ക് പലരും ഉയര്ത്തിക്കാട്ടുന്ന ഉദാഹരണം.) ടിപ്പുവിനെ പ്രേരിപ്പിച്ചത്. <br />
<br />
പടയോട്ടം എന്ന് അറിയപ്പെടുന്ന ടിപ്പുവിന്റെ കേരളാധിനിവേശം കേരള ചരിത്രത്തിലെ ഏറ്റവും ഭീകരമായ കാലഘട്ടമാണ്. പിതാവ് ഹൈദര് അലിയുടെ ആക്രമണങ്ങളുടെ തുടര്ച്ചയായാണ് ടിപ്പുവിന്റെ പടയോട്ടം. അക്രമണ വഴിയിലുള്ള എല്ലാ ക്ഷേത്രങ്ങളും കൃസ്ത്യന് പള്ളികളും തകര്ക്കപ്പെടുകയും കൊള്ളയടിക്കപ്പെടുകയും ചെയ്തു. ഉത്തര കേരളത്തിലെ പ്രസിദ്ധമായ എല്ലാ ക്ഷേത്രങ്ങളും തന്നെ ടിപ്പുവിന്റെ ആക്രമണത്തിനു ഇരയായതാണ്. പാലയൂര് പള്ളിയും മമ്മിയൂര് ക്ഷേത്രവും തകര്ത്ത് ടിപ്പുവിന്റെ പട ഗുരുവായൂര് ക്ഷേത്രം വരെ എത്തിയെന്കിലും ഹൈദരാലിയുടെ അനുചരനും തദ്ദേശവാസിയുമായ ഒരു ഹൈദ്രോസ് കുട്ടിയുടെ ഇടപെടല് മൂലം ആക്രമണം ഒഴിവാക്കാപ്പെട്ടു. (എന്കിലും രക്ഷയെക്കരുതി ഗുരുവായൂരെ വിഗ്രഹം അമ്പലപ്പുഴയ്ക്ക് ഒളിച്ചു കടത്തുകയും നാളുകളോളം അവിടെ സൂക്ഷിക്കുകയും ചെയ്തെന്ന് പറയുന്നു.)<br />
<br />
ഹിന്ദു പുരുഷന്മാരെ നിര്ബന്ധിതമായി സുന്നത്തിന് വിധേയമാക്കുക ടിപ്പുവിന്റെ ഒരു രീതിയായിരുന്നു. ഇസ്ലാം മതം സ്വീകരിക്കുക അല്ലെന്കില് മരിക്കുക, ഇതായിരുന്നു പടയോട്ടക്കാലത്ത് അമുസ്ലീംങ്ങള്ക്ക് തിരഞ്ഞെടുക്കുവാനുണ്ടായിരുന്നത്. ബ്രഹ്മണ ഭൂരിപക്ഷ പ്രദേശമായിരുന്ന കോഴിക്കോട് മാത്രം ഏതാണ്ട് 2000 കുടുംബങ്ങള് സ്ത്രീകളും കുട്ടികളും ഉള്പ്പടെ കൂട്ടക്കൊല ചെയ്യപ്പെട്ടു. മംഗലാപുരം ഭാഗത്ത് കൃസ്ത്യാനികളായിരുന്നു പ്രധാന ഇരകള്.<br />
<br />
പശുക്കളെ കശാപ്പ് ചെയ്യുക, പ്രത്യേകിച്ച് ക്ഷേത്രങ്ങളില് വെച്ച് കശാപ്പ് ചെയ്ത് ആ രക്തം കൊണ്ട് വിഗ്രഹങ്ങളില് അഭിഷേകം നടത്തുക, കുടല് വിഗ്രഹങ്ങളില് ചാര്ത്തുക മുതലായവയും ടിപ്പുവിന്റെയും സൈനികരുടേയും ഇഷ്ട വിനോദങ്ങളായിരുന്നു. ഹിന്ദുക്കളെ നിര്ബന്ധമായി ഗോമാംസം ഭക്ഷിപ്പിച്ചു. മതപീഢനം ഭയന്ന് പല ഹിന്ദു കുടുംബങ്ങളും സര്വ്വതും ഉപേക്ഷിച്ച് മറുനാടുകളിലേക്ക് പലായനം ചെയ്തു. അങ്ങിനെ ഉപേക്ഷിക്കപ്പെട്ട വസ്തുവകകള് തദ്ദേശീയരായ മുസ്ലീമുകള് കൈവശപ്പെടുത്തി. ടിപ്പുവിന്റെ പടയോട്ടത്തിനു ശേഷം ഇങ്ങിനെ നഷ്ടപ്പെട്ട സ്വത്തുക്കള്ക്ക് ഹിന്ദുക്കള് പുനരവകാശം ഉന്നയിച്ചത് (മിക്കവാറും നിയമപരമായി തന്നെ) പലപ്പോഴും മതസ്പര്ദ്ധയക്കും ലഹളകള്ക്കും കാരണമായി. ഇപ്രകാരം, മലബാര് ഭാഗത്ത് 1921 ലെ മാപ്പിള ലഹള വരെയുള്ള കാലത്തിനോടിടയ്ക്ക് നാല്പതോളം ചെറുതും വലുതുമായ വര്ഗ്ഗീയ ലഹളകള് പൊട്ടിപ്പുറപ്പെട്ടു. <br />
<br />
<br />
അടുത്ത ഭാഗം : മത സഹിഷ്ണുത, കൃസ്ത്യന് രീതി.ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-4809807917204575462011-06-30T19:26:00.002+05:302011-07-01T14:06:56.741+05:30മതസഹിഷ്ണുതയുടെ ചരിത്രവും ശാസ്ത്രവും.തങ്ങളുടെ മതം സഹിഷ്ണതയുടെ മതമാണെന്ന് ഒട്ടു മിക്ക മതമേധാവികളും നേതാക്കളും ദിനം പ്രതി ആണയിടുന്നുണ്ട്. എന്നാല് ഇങ്ങനെ ആണയിടല് ആവശ്യമായി വരുന്നത് എന്ത് കൊണ്ടാണ്? വാസ്തവത്തില് മതങ്ങളുടെ അന്തസത്തയില് ഇതര മതങ്ങളോടുള്ള സഹിഷ്ണുത വ്യക്തമാക്കുന്നുണ്ടോ?<br />
<br />
ഒരാള്ക്ക് ഇഷ്ടപ്പെടാത്തതോ യോജിക്കാന് കഴിയാത്തതോ ആയ കാര്യങ്ങളെ അല്ലെന്കില് ആശയങ്ങളെ അംഗീകരിക്കാനുള്ള അയാളുടെ കഴിവിനെയാണ് സഹിഷ്ണുത എന്ന് നിഘണ്ടു നിര്വചിക്കുന്നത്. സഹിഷ്ണുത പ്രകടിപ്പിക്കുന്ന ആള്, അദ്ദേഹത്തിന്റെ അനുകൂല നിലപാടു മൂലം എതിര് ഭാഗത്തിന് ഗുണം ചെയ്യാനും മറിച്ചെന്കില് ദോഷം വരുത്താനും തക്കതായുള്ള ഒരു സാമൂഹിക, അധികാര സ്ഥാനം കൈയ്യാളുന്നവനുമായിരിക്കണം. അതായത് ഒരു അടിമ തന്റെ യജമാനന്റെ ആശയങ്ങളെ അംഗീകരിക്കുന്നത് സഹിഷ്ണുതയായി കരുതാനാവില്ല. എന്നാല് മറിച്ച് ആണുതാനും. സഹിഷ്ണുതയെ ഇപ്രകാരം വിശദീകരിക്കുമ്പോള് മിക്കവാറും മത തത്വങ്ങള്ക്ക് എതിരായിത്തീരുന്നു അത്. തങ്ങളുടെ വിശ്വാസ സംഹിത മാത്രമാണ് ശരി, അതിനെ പിന്തുടരാത്തവര് ദൈവത്തിന്റെ കോപത്തിനിരയായവരും, ദൈവത്തിന്റേയും അതുകൊണ്ടു തന്നെ തങ്ങളുടേയും ശത്രുക്കളുമാണ് എന്നാണ് എല്ലാ മതങ്ങളും തന്നെ (പ്രത്യേകിച്ച് ദൈവം നേരിട്ട്, അല്ലെന്കില് സ്വന്തം ദൂതന് വഴി വചനം എത്തിച്ച മതങ്ങള്) പഠിപ്പിക്കുന്നത്. വ്യക്തമാക്കാന് എത്ര വേണമെന്കിലും ഉദാഹരിക്കാം. പക്ഷെ മത ഗ്രന്ഥങ്ങളെ ഉദ്ധരിക്കേണ്ട എന്നാണ് എന്റെ തീരുമാനം. അതിനു പകരം മതങ്ങളുടെ നാള്വഴികളില് അതിന്റെ നേതാക്കളും അനുയായികളും എത്രമാത്രം സഹിഷ്ണുത മറ്റു മതങ്ങളോട് കാണിച്ചിരുന്നു എന്ന് അന്വേഷിക്കുന്നത് വസ്തുതകള് വെളിവാക്കും. <br />
<br />
ആദ്യമായി ഇന്ഡ്യയിലെ ഏറ്റവും പ്രാചീനവും ഭൂരിപക്ഷവുമായ ഹിന്ദുമതം എടുക്കാം. ഇന്ന് ഹിന്ദുക്കള് പ്രകടിപ്പിക്കുന്ന മതസഹിഷ്ണുത താരതമ്യേന പുതിയ ഒരു ഗുണമാണെന്നും പ്രാചീന കാലത്ത് കാര്യങ്ങള് ഇങ്ങനെ ആയിരുന്നില്ല എന്നുമാണ് <a href="http://www.hinduwebsite.com/history/secularism.asp">ഒരു പ്രോ-ഹിന്ദു വെബ് സൈററ്</a> തന്നെ സമ്മതിക്കുന്നത്. വേദ കാലഘട്ടങ്ങളില് തന്നെ ഇത് പ്രകടമാണ്. തങ്ങളുടെ സമൂഹത്തിനു പുറത്തുള്ളവരായ ദസ്യുക്കളെപ്പറ്റി വളരെ നിന്ദ്യവും ആക്ഷേപകരവുമായ പരാമര്ശങ്ങളാണ് വേദകാല സാഹിത്യം നല്കുന്നത്. ഹിന്ദുമതത്തില് തന്നെ വ്യത്യസ്ഥ ആശയങ്ങളുമായി ജന്മം കൊണ്ട അജീവക, ലോകായുത പ്രസ്ഥാനങ്ങള് ഉള്മൂലനം ചെയ്യപ്പെട്ടു. ഇതേ ഗതി നേരിടേണ്ടി വന്ന മറ്റൊരു പ്രസ്ഥാനമാണ് താന്ത്രിക മതം. (പ്രസ്ഥാനങ്ങളുടെ ഗുണദോഷ നിര്ണ്ണയമല്ല നമ്മള് ചെയ്യുന്നത്, മറിച്ച് നമ്മുടെ പരിഗണന ഇവിടെ സഹിഷ്ണുതയുടെ ചരിത്രം മാത്രമാണ്.)<br />
<br />
ആദ്യ കാലഘട്ടങ്ങളില് ബുദ്ധമതത്തിനും വളരെ എതിര്പ്പ് നേരിടേണ്ടീ വന്നു. എന്നാല് മൗര്യ കാലഘട്ടത്തോടെ കാര്യങ്ങള്ക്ക് ചെറിയ വ്യത്യാസം വന്നു. മൗര്യ രാജാക്കന്മാര് താഴ്നജാതി ഹിന്ദുക്കളായിരുന്നു. അവര്ക്ക് ബ്രാഹ്മണമതത്തോട് വലിയ ആഭിമുഖ്യം ഉണ്ടായിരുന്നില്ല. അശോക ചക്രവര് ത്തി ബുദ്ധമതം സ്വീകരിച്ചത് പ്രസിദ്ധമാണല്ലോ? എന്നാല് അശോകന്റെ കാലത്തിനു ശേഷം ബുദ്ധമതം ക്ഷയിക്കുകയും ബ്രാഹ്മണ്യം വീണ്ടും ശക്തി പ്രാപിക്കുകയും ചെയ്തു. <br />
<br />
ഇതേ സമയത്തു തന്നെ ഹിന്ദു മതത്തിനുള്ളില് തന്നെയും ചേരി തിരിവ് വ്യാപകമായി. വൈഷ്ണവരും ശൈവരും പരസ്പരം പോരടിച്ചു. വൈഷ്ണവരായിരുന്ന ഗുപ്തരാജാക്കന്മാരുടെ കാലത്ത് ബൗദ്ധരും ശൈവരും ഒരു പോലെ പീഢിപ്പിക്കപ്പെട്ടു. ബുദ്ധമതക്കാരുടെ ഗയയിലെ ക്ഷേത്രവും ബോധിവൃക്ഷവുമൊക്കെ അഗ്നിക്കിരയാക്കപ്പെട്ടു. <br />
<br />
ദക്ഷിണ ഭാരതത്തിലും കാര്യങ്ങള് വ്യത്യസ്തമായിരുന്നില്ല. വൈഷ്ണവ ശൈവ ചേരിപ്പോരില് ഒഴുകിയ രക്തത്തിനു കണക്കില്ല. 7ആം നൂറ്റാണ്ടില് മധുരയിലെ ഭരണാധികാരിയായിരുന്ന മാരവര്മ്മന് അരികേസരി (കൂന് പാണ്ഡ്യന്), ശൈവ സന്യാസിയായിരുന്ന തിരു ജ്ഞാനസംബന്ധരുടെ അഭീഷ്ടപ്രകാരം 8000 ജൈന ഭിക്ഷുക്കളെ വധിച്ചതായി പറയപ്പെടുന്നു. മധുര മീനാക്ഷി ക്ഷേത്രത്തിലെ ചില ചുവര് ചിത്രങ്ങളില് ഈ സംഭവം രേഖപ്പെടുത്തിയിരിക്കുന്നു. അവിടത്തെ ചില ആഘോഷങ്ങള് ജൈനരെ ഉള്മൂലനം ചെയ്തതതിനോടനുബന്ധിച്ച് ഏര്പ്പാടാക്കിയത് ആണെന്നാണ് കരുതുന്നത്. (ജൈനഭിക്ഷുക്കളുടെ കൂട്ടക്കൊല സംഭവത്തിന് വ്യക്തത പോരാ. ഒരു പക്ഷെ ഈ സംഭവം നടന്നിട്ടില്ല എന്കില് പോലും, അത്തരത്തിലുള്ള അവകാശവാദങ്ങളും അതു സംബന്ധിച്ച ആഘോഷങ്ങളും ഹിന്ദുമതത്തിന്റെ സഹിഷ്ണുതയെ ചോദ്യം ചെയ്യുന്നതാണ്. ഏതായാലും മധുര ഭാഗത്ത് ഒരു പ്രബല വിഭാഗമായിരുന്ന ജൈനരുടെ സംഖ്യയില് 7ആം നൂറ്റാണ്ടിനു ശേഷം കാര്യമായ ഇടിവുണ്ടായി.)<br />
<br />
സമാനമായ ഒന്നാണ് കേരളത്തിലെ കൊടുങ്ങലൂര് ഭരണി ആഘോഷം. ബുദ്ധമതക്കാരെ പുറത്താക്കിയതിന്റെ ഒരു ഓര്മ്മ പുതുക്കലാണത് എന്നു കരുതുന്നുന്നു. കേരളത്തില് നിരവധി ബുദ്ധക്ഷേത്രങ്ങള് ഹിന്ദുക്ഷേത്രങ്ങളായി മാറ്റിയിട്ടുണ്ട്. മരുന്ന് ചികിത്സ മുതലായവയുമായി ബന്ധപ്പെട്ട ക്ഷേത്രങ്ങള് എല്ലാം തന്നെ പഴയ ബുദ്ധക്ഷേത്രങ്ങള് ആയിരുന്നു എന്നു കരുതുന്നു. തകഴി ക്ഷേത്രം, ചേര്ത്തലയ്ക്കടുത്ത തിരുവിഴ ക്ഷേത്രം തുടങ്ങിയവ ഉദാഹരണം. ബുദ്ധമതവിശ്വാസികളായിരുന്ന വൈദ്യശാസ്ത വിദദ്ധര് പിന്നീട് ഹിന്ദുമതത്തിലേക്ക് പരിവര്ത്തനം ചെയ്യാന് നിര്ബന്ധിതരായി. അവരാണ് അഷ്ടവൈദ്യന്മാരായി പിന്നീട് പ്രസിദ്ധരായതെന്ന് ചരിത്രം. <br />
<br />
കേരളത്തിലും ഒരിക്കല് പ്രബലമായിരുന്ന ബുദ്ധ ജൈന മതങ്ങള് ബ്രാഹ്മണ്യത്തിന്റെ ഉയര്ച്ചയോടെ തകര്ക്കപ്പെടുകയായിരുന്നു. ഭരണ കേന്ദ്രങ്ങളില് സ്വാധീനം നേടിയെടുത്ത ബ്രഹ്മണര് ആ ശക്തിയും എതിര് കക്ഷി പീഡനത്തിന് ഉപയോഗിച്ചു. ബുദ്ധ ജൈന വിഭാഗങ്ങളുടെ ആരാധനാലയങ്ങള് മാത്രമല്ല, അതീവ സംപുഷ്ടമായിരുന്ന സാഹിത്യകൃതികളും ഉള്മൂലനം ചെയ്യപ്പെട്ടു. <br />
<br />
ഹിന്ദുമതത്തിന്റെ അസഹിഷ്ണതയുടെ ഒരു പ്രത്യക്ഷ ദൃഷ്ടാന്തമാണ് ജാതി വ്യവസ്ഥ. സത്യത്തില് കേരളത്തിലെ കാര്യമെടുത്താല്, വ്യത്യസ്ത ജാതി രൂപപ്പെടുന്നതു തന്നെ, ഏതേതു കാലങ്ങളില് ഭിന്ന മതസ്ഥതര് ഹിന്ദു മതത്തിലേക്ക് വന്നു എന്നതിലാണ്. ആദ്യകാല പരിവര്ത്തിതര് സവര്ണ്ണവിഭാഗത്തില് ചേര്ക്കപ്പെട്ടു. താന്തങ്ങളുടെ മതവിശ്വാസങ്ങളില് മുറുകിപ്പിടിച്ച് പരിവര്ത്തനത്തിനു വിമുഖരായി നിന്നവരും അവസാനം ഹിന്ദുമതത്തില് ചേരാന് നിര്ബന്ധിതരായി. അങ്ങിനെ അവസാന കാലങ്ങളില് ഹിന്ദു മതത്തില് ചേര്ന്നവര് അവര്ണ്ണരായി തഴയപ്പെട്ടു. <br />
<br />
യൂറോപ്യന് ഭരണത്തിന്റെ ആരംഭത്തോടെ അധികാര കേന്ദ്രങ്ങള്ക്ക് മാറ്റം വരികയും, സവര്ണ്ണ ഹിന്ദുക്കള് പുതിയ ഭരണകര്ത്താക്കളുടെ മതത്തോട് സഹിഷ്ണുത പ്രകടിപ്പിക്കാനുള്ള നിര്വചനപരമായ യോഗ്യതയില് നിന്ന് താഴെപ്പോവുകയും ചെയ്തു. എന്കിലും അവരെയൊക്കെ മ്ലേശ്ചരായി തന്നെയാണ് മനസ്സില് കരുതിയിരുന്നത്. അപ്പോഴും അധ:കൃതരോടും ഗോത്രവാസികളോടും വിവേചനപരമായ നിലപാടുകള് തന്നെയാണ് ഹിന്ദുമതം സ്വീകരിച്ചിരുന്നത്. <br />
<br />
വിവരങ്ങള്ക്ക് കടപ്പാട്: കേരളത്തിന്റെ സാംസ്കാരിക ചരിത്രം. പി.കെ. ഗോപാലകൃഷ്ണന്.<br />
<br />
അടുത്ത ഭാഗം: മതസഹിഷ്ണുത, ഭാരതത്തിലെ ഇസ്ലാം ചരിത്രം.ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-3019689015853131042011-06-12T08:39:00.000+05:302011-06-12T08:39:44.258+05:30ഹവ്വായുടെ മകൾ സൽവ്വ!ആദാമിന്റെ മകൻ അബു എന്ന ചലച്ചിത്രം കാണുവാൻ സാധിച്ചിട്ടില്ല. എന്നാൽ പ്രൈമറി ക്ലാസ്സുകളിൽ പഠിച്ച, മനുഷ്യസ്നേഹത്തിന്റേയും അനുകമ്പയുടേയും പര്യായമായ ആദാമിന്റെ മകൻ അബുവിനെ മറന്നിട്ടില്ല. എന്നാലിപ്പോൾ അബുവിനെ വെല്ലുന്ന മനുഷ്യ സ്നേഹവുമായി പുതിയൊരു 'ദൈവപുത്രി' അവതാരം ചെയ്തിരിക്കുന്നു.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMidnizH4WC1t8xG5OGu-gW-j23jZ3P557T7zkKBraKEbb5li0vXjfiI6aEFbj-tgWYM-h-8Z7Om4NkAjS0qmQLafPCxWZSDkIDsnlTKp3jn_LDIfppeaDBSWoOZ-jxTDgkKxu/s1600/Salwa.JPG" imageanchor="1" style="margin-left:1em; margin-right:1em"><img border="0" height="320" width="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMidnizH4WC1t8xG5OGu-gW-j23jZ3P557T7zkKBraKEbb5li0vXjfiI6aEFbj-tgWYM-h-8Z7Om4NkAjS0qmQLafPCxWZSDkIDsnlTKp3jn_LDIfppeaDBSWoOZ-jxTDgkKxu/s320/Salwa.JPG" /></a></div> ഫോട്ടോ: കടപ്പാട് msn<br />
<br />
സൽവ അൽ മുടൈരി എന്നാണ് അവതാരത്തിന്റെ പേരു. കുവൈറ്റിലെ ഒരു രാഷ്ട്രീയക്കാരിയണ്. ഒരിക്കൽ പാർളിമെന്റിലേക്ക് മത്സരിക്കുകയൊക്കെ ചെയ്തിട്ടുണ്ട്. തന്റെ നാട്ടിലെ, അന്തസ്സും ദൈവഭയവും ഉള്ള സർവ്വോപരി നല്ല 'ശൊങ്കന്മാരുമായ" പുരുഷന്മാരുടെ വിഷമതകൾ കണ്ടാണ് ആയമ്മയുടെ ഹൃദയം അലിഞ്ഞിരിക്കുന്നത്. പോരാഞ്ഞിട്ട് ചുറ്റുപാടും സകലമാന പെണുങ്ങളും അവരുടെ സൗന്ദര്യവും കാണിച്ച് ഈ പാവങ്ങളെ വഴി തെറ്റിക്കാൻ ഇറങ്ങിയിട്ടും ഉണ്ട്. <br />
<br />
യുദ്ധങ്ങളിൽ തോറ്റ രാജ്യങ്ങളിൽ നിന്ന് സ്ത്രീകളെ പിടിച്ചുകൊണ്ട് വന്ന് അടിമകളാക്കി ഈ പാവങ്ങൾക്ക് കൊടുക്കുക എന്നതാണ് സൽവയുടെ പരിഹാരം. പരാജിത രാജ്യങ്ങളിലെ സ്ത്രീകൾ പട്ടിണി കിടന്ന് ചാവാതിരിക്കട്ടെ എന്നൊരു അനുകമ്പ കൂടി ഇതിലുണ്ട്. മാത്രവുമല്ല, കൂടെ പട്ടിണി കിടക്കുന്ന തദ്ദേശീയരായ പുരുഷന്മാരിൽ നിന്ന് എന്തെങ്കിലും ഉപകാരം അവർക്കുണ്ടാകുമോ?<br />
<br />
മാത്രമല്ല, ഈ വ്യാപരം സുഗമമാക്കാൻ സർക്കാർ തലത്തിൽ വകുപ്പും ആപ്പീസും ഒക്കെ തുടങ്ങുകയും വേണം.<br />
<br />
പള്ള നിറയെ കോയിബിരിയാണിയും അടിച്ചിരുന്നപ്പോൾ ആയമ്മയ്ക്ക് വെറുതെ തോന്നിയത് ഒന്നുമല്ല ഈ ആശയങ്ങൾ. അടുത്തിടെ സൗദിക്ക് പോയപ്പോൾ അവിടുത്തെ മൂത്താപ്പമാരോട് ചോദിച്ച് ഇത് തികച്ചും ഇസ്ലാമികമാണെന്ന് ഉറപ്പു വരുത്തിയതാണ്. “ ഇതിൽ ലജ്ജിക്കാനൊന്നുമില്ല, ഇത് ഹറാമുമല്ല ശരിയത്ത് നിയമത്തിൻ കീഴിൽ വരുന്നതുമാണ്.” പിന്നെന്താ?<br />
<br />
ഇനിയിപ്പം അവിടുത്തെ വിഷമം അനുഭവിക്കുന്ന സ്ത്രീകൾക്കു വേണ്ടിയും ഇങ്ങനെ എന്തെങ്കിലും സംവിധാനം ഏർപ്പെടുത്തുമോ എന്നേ അറിയാനുള്ളു!<br />
<br />
msn വാർത്ത <a href="http://news.in.msn.com/international/article.aspx?cp-documentid=5197887">ഇവിടെ</a>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-46253263927862374612011-06-04T19:00:00.003+05:302011-06-05T09:30:43.708+05:30പരിണാമത്തിലെ ഭക്ഷണവും ഭക്ഷണത്തിന്റെ പരിണാമവും.<a href="http://orumalayaliblogan.blogspot.com/2011/06/blog-post.html">കുറച്ചു ഭക്ഷണ കാര്യങ്ങള്. ആദ്യ ഭാഗം ഇവിടെ വായിക്കുക</a><br /><br />അടിസ്ഥാനപരമായി മനുഷ്യന് ഏതുതരം ഭക്ഷണമാണ് യോജിക്കുക എന്നറിയുന്നതിന് നല്ലൊരു മാർഗ്ഗമായിരിക്കും പരിണാമവഴിയിലൂടെ പുറകോട്ട് ഒന്നു നടന്നു നോക്കുന്നത്. നമ്മള് ഇപ്പോള് കഴിക്കുന്നതില് ഭൂരിപക്ഷം ഭക്ഷണസാധനങ്ങളും മനുഷ്യന് കൃഷി ചെയ്യാന് തുടങ്ങിയതിനു ശേഷം സ്വായത്തമാക്കിയവയാണ്. അതായത് നമ്മുടെ നിലവിലുള്ള ഭക്ഷണകൃമം രൂപപ്പെട്ടത് ഏതാണ്ട് 12000 വര്ഷം മുന്പ് കൃഷി ആരംഭിച്ചതോടെ പെട്ടെന്നുണ്ടായ (കുറച്ച് നൂറോ ആയിരമോ വര്ഷം )ഒരു മാറ്റത്തിലായിരുന്നു. ഇന്നത്തെ പ്രധാന ഭക്ഷണസാധനമായ ധാന്യങ്ങള് അതിനു മുന്പ് മനുഷ്യന് ഉപയോഗിച്ചിരുന്നില്ലേ? ഇല്ല എന്നു പറയാനാവില്ല. കാരണം, ഒരു ദിവസം പെട്ടെന്ന് മനുഷ്യര് ധാന്യങ്ങള് കൃഷി ചെയ്യാനും ഉപയോഗിക്കാനും തുടങ്ങി എന്നു കരുതുന്നതില് യുക്തിയില്ല. എന്നാല് ധാന്യങ്ങള് തീർച്ചയായും ഒരു പ്രധാന ഭക്ഷണസാധനമായിരുന്നില്ല. കാരണം ധാന്യങ്ങള് ഉപയോഗപ്പെടുത്തുന്നത് മറ്റ് പഴങ്ങളോ പച്ചക്കറികളോ ഉപയോഗപ്പെടുത്തുന്നതു പോലല്ല. അതിന് ധാരാളം സാന്കേതികവിദ്യകള് ആവശ്യമായുണ്ട്.<br /> <br /> മനുഷ്യന് കൃഷി ആരംഭിക്കുന്ന സമയത്ത് അല്ലെന്കില് അതിനു മുന്പ് ലഭ്യമായിരുന്ന വന്യ ഇനം ധാന്യങ്ങള് ഇന്നത്തെ ധാന്യങ്ങളെ അപേക്ഷിച്ച് വളരെ ചെറിയവയായിരുന്നു. ഇന്നു പോലും കൃഷി എന്ന സംഘടിത വിളവെടുപ്പു വ്യവസ്ഥയിലല്ലാതെ ധാന്യശേഖരണം ഏതാണ്ട് അസാദ്ധ്യമാണെന്ന് നമുക്ക് ചിന്തിക്കാവുന്നതേ ഉള്ളൂ. അപ്പോള് അന്നത്തെ ധാന്യങ്ങളുടെ പരിമിതി കൂടി ചിന്തിക്കുമ്പോള് കൃഷിക്കു മുന്പുള്ള 'ഹണ്ടര് ഗാതറര്' വ്യവസ്തയില് ധാന്യങ്ങള് ഭക്ഷണത്തിന്റെ ഒരു മുഖ്യ ഇനമാവാന് തരമില്ല. <br /><br /><br />രണ്ടാമതായി, ധാന്യങ്ങള് വലിയ തോതില് ഉപയോഗപ്പെടുത്താന് കൊയ്യുക, കുത്തുക, പൊടിക്കുക എന്നീ സാന്കേതികവിദ്യകളും അതിനുള്ള സാമഗ്രികളും ആവശ്യമുണ്ട്. ഇവയൊക്കെയും കൃഷി തുടങ്ങിയ ഏതാണ്ട് അതേ കാലഘട്ടത്തില് തന്നെയാണ് രൂപപ്പെട്ടത് എന്നു കരുതുന്നു. (എന്നാല് ധാന്യങ്ങള് പൊടിക്കാന് ഉപയോഗിച്ചതായിരിക്കും എന്നു കരുതപ്പെടുന്ന ചില പ്രാചീനശിലായുഗ ശേഷിപ്പുകള് ലഭിച്ചിട്ടുണ്ട് എന്നതു മറക്കുന്നില്ല.)<br /><br />ഈ കാര്യങ്ങള് എല്ലാം പരിഗണിക്കുമ്പോള്, ന്യായമായും നമുക്ക് എത്താവുന്ന നിഗമനം ഇന്നത്തെ പ്രധാന ഭക്ഷണമായ ധാന്യങ്ങള്, മനുഷ്യ ഭക്ഷണ ശൃംഗലയില് കൃത്രിമമായി ചേര്ക്കപ്പെട്ട ഒന്നാണെന്നാണ്. ധാന്യങ്ങളുടെ താരതമ്യേന ഉയര്ന്ന ഉത്പാദന ക്ഷമത, ആവർത്തന കൃഷിക്കുള്ള സൗകര്യം, അപ്പോഴേക്കും രൂപപ്പെട്ട സാന്കേതിക വിദ്യകള്, മുതലായവയൊക്കെ ചേര്ന്ന്പ്പോള് മനുഷ്യന് ധാന്യഭക്ഷണം സ്വീകരിക്കുകയായിരുന്നു എന്നു കരുതാം. ഈ സ്വീകരണം സാമൂഹ്യപരമായ കാരണങ്ങളാലായിരുന്നു, ജൈവപരമായിരുന്നില്ല. <br /><br />ഇന്നത്തെ രിതിയിലുള്ള ഭക്ഷണകൃമം ഒരു 12000 വര്ഷത്തിനുള്ളില് രൂപപ്പെട്ടതാണെന്ന് നാം ഊഹിക്കുന്നു. എന്നാല് പരിണാമ പ്രക്രിയയില് 12000 വര്ഷം ഒരു വലിയ കാലയളവല്ല. അര്ത്ഥവത്തായ എന്തെന്കിലും ജനിതക പരിണാമത്തിന് ഈ കാലയളവ് പോര. അപ്പോള് നാം കരുതുന്നതു പോലെ ധാന്യ സമൃദ്ധമായ ഭക്ഷണ രീതി ജൈവപരമായി നമ്മുടെ ശരീരത്തിന് ചേര്ന്നതാവാന് വഴിയില്ല. അതു കൊണ്ട് തന്നെ അത് ആരോഗ്യപരവുമാകാന് വഴിയില്ല. <br /><br />എന്നാല് ഇവിടേയും ശാസ്ത്ര ലോകത്ത് നിന്ന് വ്യത്യസ്ത അഭിപ്രായങ്ങള് ഉണ്ട്. ഈ കാലയളവ് തന്നെ പരിണാമ മാറ്റങ്ങള്ക്ക് മതിയായ സമയപരിധിയാണെന്ന് ചിലര് വാദിക്കുന്നു. അന്നജങ്ങള് ദഹിപ്പിക്കാനുള്ള അമിലേസ് എന്ന എന്സൈം പ്രാചീന കാലങ്ങളെ അപേക്ഷിച്ച് ഇപ്പോള് ഉമിനീരില് കൂടുതലായി കണ്ടു വരുന്നത് അവര് ഉദാഹരിക്കുന്നു.(need citation) അതുപോലെ തന്നെ ജീന് മോഡുലേഷന് എന്ന പ്രതിഭാസം മൂലവും അനുകൂലമായ വ്യതിയാനങ്ങള് വരാവുന്നതാണ്. പരിസ്ഥിതിക്കനുസൃതമായി ജീനുകളുടെ ക്രിയാത്മകതയ്ക്ക് വ്യതിയാനം വരുന്നതിനാണ് ജീന് മോഡുലേഷന് എന്നു പറയുന്നത്. ഇവിടെ ഒരു മ്യുട്ടേഷന്റെ ആവശ്യമില്ല. അതായത്, ധാന്യം മുഖ്യമായുള്ള ഭക്ഷണ രീതി വരുന്നതിനു മുമ്പ്, ചെറിയ തോതില് ഭക്ഷിച്ചിരുന്ന അന്നജങ്ങള് ദഹിപ്പിക്കാന് വേണ്ടി ആര്ജ്ജിച്ചിരുന്ന ജീനുകള് അന്നജം മുഖ്യ ഭക്ഷണമായപ്പോള് കൂടുതല് കാര്യക്ഷമമായി പ്രവര്ത്തിക്കാന് തുടങ്ങി. മേല്പ്പറഞ്ഞ വാദങ്ങള് ശരിയെന്കില് അന്നജം മുഖ്യഭക്ഷണമാവുന്നതില് ജൈവപരമായി കുഴപ്പമില്ല. <br /><br />ഇനി നമുക്ക് അല്പം കൂടി പുറകോട്ട് ചിന്തിക്കാം. കൃഷി തുടങ്ങുന്നതിനു മുന്പ് മനുഷ്യന് എന്തായിരുന്നു ഭക്ഷിച്ചിരുന്നത്? പ്രകൃതിയില് നിന്നും സംഭരിക്കുന്ന വിഭവങ്ങള്. സസ്യ സ്രോതസ്സുകളില് നിന്നും പഴങ്ങള് , കിഴങ്ങുകള്, മറ്റു പച്ചക്കറികള് മുതലായവ. പിന്നെ വേട്ടയാടി പിടിച്ച മൃഗങ്ങള്. സസ്യ ഭക്ഷണങ്ങളുടെ ഒരു പ്രധാന പ്രശ്നം എന്താണെന്നാല്, ആ കാലത്ത് മനുഷ്യന് ഭക്ഷ്യയോഗ്യമായ പഴങ്ങളോ പച്ചക്കറികളോ അധികം ഉണ്ടായിരുന്നില്ല എന്നതു തന്നെയാണ്. മാംസളവും രുചികരവുമായ സസ്യഭാഗങ്ങള് ഉത്പാദിപ്പിക്കുന്നത് ചെടിയെ സംബന്ധിച്ച് ഒട്ടും 'ഇക്കണോമിക്കല്' അല്ല. അതുകൊണ്ട് തന്നെ സ്വാഭാവിക പരിണാമത്തില് അതിനു സാധുതയുമില്ല. (ചെടിക്ക് തന്നെ പിന്നീട് ഉപയോഗിക്കാന് പാകത്തില് സംഭരിക്കുന്ന കിഴങ്ങുകളെ ഒഴിവാക്കുന്നു.) അതായത് ഇന്നു കാണുന്ന ഫലങ്ങളില് ഒന്നും തന്നെ അന്ന് ഉണ്ടായിരുന്നില്ല എന്നു ചുരുക്കം. ഇന്നത്തെ ഒട്ടുമിക്ക ഫലവൃക്ഷങ്ങളും പച്ചക്കറികളും മനുഷ്യന് ആയിരക്കണക്കിനു വര്ഷ്ങ്ങളിലെ 'സെലക്റ്റീവ് ബ്രീഡിങ്ങ്' വഴി സൃഷ്ടിച്ചെടുത്തതാണ്. <br /><br />സസ്യഭുക്കുകളായ മൃഗങ്ങളുടെ കാര്യമെടുക്കുക. അവ ഒന്നും തന്നെ മനുഷ്യര് ഉപയോഗിക്കുന്ന സസ്യഭാഗങ്ങളില് പൂര്ണ്ണമായും ആശ്രയിക്കുന്നവയല്ല. എന്നാല് അവ മുഖ്യമായും ഉപയോഗിക്കുന്ന സസ്യഭാഗങ്ങള് (പുല്ല്, ഇല, കമ്പുകള് മുതലായവ) മനുഷ്യന് ദഹിപ്പിക്കാന് സാധിക്കുന്നവയുമല്ല. പരിണാമപരമായി മനുഷ്യന് പൂര്ണ്ണസസ്യഭുക്കായിരുന്നുവെന്കില് ഇങ്ങനെ ഒരു വ്യത്യാസം വരാന് പാടില്ലല്ലോ?<br /><br />എന്കില് പിന്നെ, മനുഷ്യന് പ്രധാനമായും മാംസഭുക്കായിരുന്നോ? അവിടേയും പ്രശ്നമുണ്ട്. മറ്റു മൃഗങ്ങളെ വേട്ടയാടാന് വേണ്ട കരുത്ത്, വേഗത, ക്ഷതമേല്പ്പിക്കാന് പോന്ന തരത്തിലുള്ള ശരീരഭാഗങ്ങള് ഇവയൊന്നും മനുഷ്യനില്ല. വേട്ടയാടലില് മനുഷ്യന് ഈ പരിമിതികളെ അതിജീവിക്കുന്നത് സാന്കേതികവിദ്യ കൊണ്ടാണ്. വിവിധ തരം ആയുധങ്ങളും കെണികളും മനുഷ്യന് ഉപയോഗിക്കുന്നു. <br /><br />പ്രാചീന ശിലയുഗ ശേഷിപ്പുകള് അത്തരം ചില ആയുധങ്ങളുടേയും ലളിതമായ കെണികളുടേയും സൂചനകള് നല്കുന്നുവെന്കിലും അവയൊന്നും അത്ര ഫലപ്രദമായിരുന്നു എന്നു കരുതാന് വയ്യ. അമ്പും വില്ലും ഏകദേശം 8000 വര്ഷങ്ങള്ക്ക് മുന്പ് കണ്ടു പിടിക്കപ്പെട്ടു എന്നു കരുതുന്നു. വേട്ടയാടലിനെ സംബന്ധിച്ച് അതുവരെയുള്ളതില് ഏറ്റവും ഫലപ്രദമായ ആയുധമായി അമ്പും വില്ലും. ഈ ആയുധത്തിന്റെ ഏറ്റവും പ്രധാന ഗുണം വേട്ടക്കാരന് വേട്ടയാടപ്പെടുന്ന മൃഗത്തില് നിന്ന് അകലെ മാറി നില്ക്കാന് സഹായകരമായി എന്നതാണ്. നാളതു വരെയുള്ള ആയുധങ്ങള് ആ ഒരു മെച്ചം നല്കിയിരുന്നില്ല. അതുകൊണ്ടൂതന്നെ, വലിയ മൃഗങ്ങളെ വേട്ടയാടുന്നത് വളരെ അപകടകരമായിരുന്ന പ്രവൃത്തിയായിരുന്നു. വേട്ടക്കാരന് പലപ്പോഴും ഇരയായിത്തീര്ന്നു്. അങ്ങിനെ അമ്പിന്റെയും വില്ലിന്റെയും ആവിര്ഭാവത്തോടെ വേട്ടയാടലും അങ്ങിനെ മാംസഭോജനവും കാര്യക്ഷമമായി. <br /><br />പക്ഷെ കാലഘട്ടം പരിഗണിക്കുമ്പോള് സസ്യഭോജനത്തെപ്പറ്റി പറഞ്ഞ കാര്യങ്ങള് ഇവിടേയും ബാധകമാവുന്നു. <br /><br />അപ്പോള് കൃഷിയ്ക്കും വേട്ടയ്ക്കുള്ള കാര്യക്ഷമമായ സാന്കേതികവിദ്യകള്ക്കും മുന്പ് മനുഷ്യന്റെ ഭക്ഷണമെന്തായിരുന്നു? <br /><br />ഏറ്റവും ലളിതമായ ഉത്തരം വരുന്നത്, ജീവശാസ്ത്രപരമായി മനുഷ്യന് ഏറ്റവും അടുത്തു നില്ക്കുന്ന ജീവിയായ ചിമ്പാൻസിയിൽ നിന്നാണ്. കാട്ടിലെ തനതായ ആവാസവ്യവസ്ഥയില് ചിമ്പാന്സികളുടെ ഭക്ഷണം, ലഭ്യമായ ചെറിയ പഴങ്ങള്, പിടിക്കാനെളുപ്പമുള്ള ജീവികള് (ഷഡ്പദങ്ങള്, മറ്റു ജന്തുക്കളുടെ കുഞ്ഞുങ്ങള്, പക്ഷിക്കുഞ്ഞുങ്ങള്) മുട്ടകള് മുതലായവയാണ്. അവയൊക്കെ തന്നെയാവണം പ്രാചീന മനുഷ്യരുടേയും ഭക്ഷണം. പരിണാമവഴിയില് ഇത്തരം ഭക്ഷണങ്ങള്ക്ക് അനുകൂലമായാവണം നമ്മുടെ ശരീരഘടന രൂപപ്പെട്ടത്. (പ്രകൃതി ജീവനക്കാര് ഇനി പാറ്റയേയും വിട്ടിലിനേയും ഒക്കെ തിന്നു തുടങ്ങട്ടെ!)<br /><br />മനുഷ്യന്റെയും ചിമ്പാന്സിയുടേയും ഭക്ഷണരസതന്ത്രത്തിലെ ഒരു പ്രധാന വ്യത്യാസം ഡോകോസ ഹെക്സാ ഇനോയിക് ആസിഡ് (DHA) എന്ന വസ്തുവിന്റെ ഉപയോഗത്തിലാണ്. (സംശയിക്കേണ്ട, ഹോർലിക്ക്സും മറ്റും പരസ്യം ചെയ്യുന്ന അതേ DHA ) തലച്ചോറിലെ കോശങ്ങളുടെ ഒരു അത്യാവശ്യഘടകമാണ് ഇത്. ചിമ്പാന്സിയെ അപേക്ഷിച്ച് മനുഷ്യന് വളരെ അധികം DHA ഉപയോഗിക്കുന്നു. ചിമ്പാന്സിയെ അപേക്ഷിച്ച് മനുഷ്യന്റെ തലച്ചോറിന്റെ വലിപ്പത്തിലും പ്രവര്ത്തനത്തിലുമുള്ള മികവാണ് ഇതിനു കാരണം. DHA യുടെ പ്രധാന ഭക്ഷണ ഉറവിടം കടല് മത്സ്യങ്ങളാണ്. അത്തരം മത്സ്യങ്ങള് ഭക്ഷണത്തില് വരാത്ത ജീവികള്ക്കും സസ്യഭുക്കുകളായ ജീവികള്ക്കും ആല്ഫ ലിനോലെനിക് ആസിഡ് (ALA) എന്ന സസ്യജന്യമായ മറ്റൊരു വസ്തുവില് നിന്നും DHA ഉത്പാദിപ്പിക്കുവാനുള്ള കഴിവുണ്ട്. എന്നാല് മനുഷ്യന് ഇങ്ങനെ സ്വയം DHA നിർമ്മിക്കാനുള്ള കഴിവ് തുലോം പരിമിതമാണ്. മനുഷ്യന് കാര്യമായി കടല് മീന് തിന്നാന് തുടങ്ങിയത് മീന് പിടിക്കാനുള്ള കൊളുത്തും വലയും ഒക്കെ കണ്ടു പിടിച്ചതിനു ശേഷമാണ്. അതായത് കൃഷി ചെയ്യാനും ക്രമമായി വേട്ടയാടാനും തുടങ്ങിയ ഏതാണ്ട് അതേ കാലത്ത് തന്നെ. അതുകൊണ്ട് തന്നെ, മീനില് നിന്നും സുലഭമായി DHAകിട്ടുന്നതു കൊണ്ടാവില്ല DHA സ്വയമേ നിര്മ്മി്ക്കാനുള്ള കഴിവ് മനുഷ്യന് പരിണാമ വഴിയില് കിട്ടാതെ പോയത്. പിന്നെ എവിടെ നിന്നാവണം മനുഷ്യന് സുലഭമായി DHA കിട്ടിയിരുന്നത്? (ഇപ്പോള് മീന് കഴിക്കാത്തവരുമായി ഈ സാഹചര്യം താരതമ്യപ്പെടുത്തരുത്. സ്വയമെ DHAഉത്പാദിപ്പിക്കാത്ത സാഹചര്യത്തില്, പുറമേ നിന്ന് സുസ്ഥിരമായ ലഭ്യത ഉണ്ടെന്കില് മാത്രമേ അത് ഉപയോഗപ്പെടുത്തുന്ന ഒരു ജൈവപ്രക്രിയ രൂപപ്പെടൂ.)<br /><br />ഒരു സാദ്ധ്യത, മറ്റു മൃഗങ്ങള് കൊന്ന് തിന്ന ജന്തുക്കളുടെ അവശിഷ്ടങ്ങള് മനുഷ്യന് തിന്നിരുന്നു എന്നതിലാവാം. അങ്ങിനെ ഒരു ശീലം ആദിമ മനുഷ്യന് ഉണ്ടായിരുന്നെന്കില് മിക്കവാറും നഷ്ടപ്പെടാതെ കിട്ടിയിരുന്ന ഒരു അവശിഷ്ടമുണ്ട് . സാധാരണ മാംസഭുക്കുകളായ മൃഗങ്ങള്ക്ക്യ അപ്രാപ്യമായ ഒന്ന്, അതുകൊണ്ട് തന്നെ എപ്പോഴും ഉപേക്ഷിക്കുന്ന ഒന്ന്. തലയോട് എന്ന കവചത്തിനുള്ളില് സംരക്ഷിച്ചിരിക്കുന്ന തലച്ചോര്! DHA യുടെ ഏറ്റവും നല്ല ഉറവിടം. ഹിംസ്ര ജന്തുക്കളില് നിന്ന് വിഭിന്നമായി, സൂഷ്മപ്രവര്ത്തികള്ക്ക് ഉപയുക്തമാം വിധം പരിണമിച്ച കൈകള് കൊണ്ട് മനുഷ്യന് തലയോട് പൊളിക്കാനും തലച്ചോര് എടുക്കാനും സാധിച്ചു. <br /><br />ഒരു പക്ഷെ ഈ 'വൃത്തി കെട്ട' ശീലമായിരിക്കുമോ പൂർവ്വികരായ മനുഷ്യക്കുരങ്ങുകളില് നിന്നും മനുഷ്യനിലേക്കുള്ള യാത്രയ്ക്ക് തുടക്കമിട്ടത്? <br /><br />നമ്മള് അന്വേഷിച്ച് തുടങ്ങിയത് മനുഷ്യന് യോജിച്ച ഭക്ഷണം ഏതാണെന്നാണ്. കഞ്ഞിയും പയറുമാണോ അതോ 'ബീഫ് ഫ്രൈയും ഡബിള് ഓംലറ്റു'മാണോ ആരോഗ്യ ഭക്ഷണം? ഇപ്പോഴും ഒന്നും പറയാറായിട്ടില്ല!ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-8139009387122543172011-06-02T13:29:00.000+05:302011-06-02T13:29:21.437+05:30കുറച്ച് ഭക്ഷണ കാര്യങ്ങൾഗാരി തൗബ്സ് പഠിച്ചത് അപ്ളൈഡ് ഫിസിക്സും ഏറോസ്പേസ് എഞ്ചിനീയറിംഗുമാണ്. പിന്നെ അല്പം പത്രപ്രവര്ത്തനവും. പക്ഷെ ഇന്ന് അമേരിക്കയിലെ ഏതൊരു പോഷകശാസ്ത്രജ്ഞനെക്കാളും ആ രംഗത്ത് പ്രസിദ്ധിയാര്ജ്ജിച്ചിരിക്കുന്നു തൗബ്സ്. അദ്ദേഹം ഈയിടെ പ്രസിദ്ധീകരിച്ച "WHY WE GET FAT and what to do about it?” എന്ന പുസ്തകമാണ് കാരണം. പൊതു ധാരണയ്ക്ക് വിപരീതമായി, കാര്ബോഹൈഡ്രേറ്റുകള് (അന്നജം) ആണ് ദുര്മേദസ്സിനും അമിത രക്തസമ്മര്ദ്ദം, ഹൃദ്രോഗം മുതലായവയ്ക്കും കാരണം എന്ന് തൗബ്സ് വാദിക്കുന്നു. അന്നജം കുറച്ച്, അധികമായി കൊഴുപ്പും മാംസ്യവും ചേര്ന്ന ഭക്ഷണം, പ്രത്യേകിച്ച് മാംസഭക്ഷണമാണ് ആരോഗ്യത്തിന് നല്ലതെന്ന് അദ്ദേഹം ഉപദേശിക്കുന്നു. കാലാകാലമായി, ഈവക പ്രസ്നങ്ങള്ക്ക് എല്ലാം കാരണം കൊഴുപ്പുകള് ആണെന്നാണ് വൈദ്യശാസ്ത്രം കരുതുന്നത്. ആരോഗ്യജീവനത്തിന് എല്ലാവരും ഉപദേശിക്കുന്നതും ആഹാരത്തില് നിന്നും കൊഴുപ്പ് കുറയ്ക്കാനോ ഒഴിവാക്കാനോ ആണ്. (താന്കളുടെ ഡോക്ടറും കഴിഞ്ഞ തവണ അതു തന്നെയല്ലേ പറഞ്ഞത്?) അതുകൊണ്ടു തന്നെ ബഹു ഭൂരിപക്ഷം വരുന്ന മുഖ്യധാരാ ശാസ്ത്രജ്ഞര് അദ്ദേഹത്തോട് യോജിക്കുന്നില്ല. മുന്പറഞ്ഞ പ്രശ്നങ്ങളുടെ കാരണം കൊഴുപ്പുകള് തന്നെയാണ് എന്ന് അവര് തുടര്ന്നും വിശ്വസിക്കുന്നു. പക്ഷെ തൗബ്സിനെ പിന്തുണയ്ക്കുന്നവരും കുറവല്ല. അവര്ക്കും വ്യക്തമായ കാരണങ്ങള് നിരത്തുവാനുണ്ട്.<br />
<br />
അടുത്തിടെ ഒരു ഈജിപ്ഷ്യന് മമ്മിയില് നടത്തിയ പഠനമാണ്, ശാസ്ത്രലേഖികയായ കാരെന് ഷ്രോക്ക്, ഗാരി തൗബ്സിനെ പിന്തുണയ്ക്കാന് ഉയര്ത്തിക്കാട്ടുന്നത്. ഈ മമ്മിയുടെ ഇമേജിങ് പഠനങ്ങളില് അവര്ക്ക് വളരെ ഗുരുതരമായ ഹൃദ്രോഗ ബാധയുണ്ടായിരുന്നതായി കണ്ടൂ. അവരുടെ ഹൃദയ ധമനികള് നല്ല തോതില് തടസ്സപ്പെട്ടിരിക്കുകയായിരുന്നു. ഇന്നാണെന്കില് അവര്ക്ക് തീര്ച്ചയായും ഒരു ബൈപാസ്സ് ഉപദേശിക്കപ്പെട്ടേനെ! പൗരാണിക ഈജിപ്ഷ്യന് ഭക്ഷണ രീതികളെപ്പറ്റി നമുക്ക് ധാരണയുണ്ട്. ധാന്യങ്ങളൂം, പച്ചക്കറികളും, വളരെക്കുറച്ച് മാത്രം മാംസവും കൊഴുപ്പും ഉപയോഗിക്കുന്നവരായിരുന്നു അവര്. നമ്മുടെ ഇന്നത്തെ സന്കല്പപ്രകാരം ആരോഗ്യഭോജനം. അങ്ങിനെയാണെന്കില് സ്വാഭാവികമായും മമ്മിയുടെ ഹൃദയധമനികള് ഇപ്രകാരം ആവാന് വഴിയില്ല. ഒരു പക്ഷെ അവരുടെ അന്നജം കൂടിയ ഭക്ഷണ രീതിയാണോ അവരെ ഹൃദ്രോഗിയാക്കിയത്? തൗബ്സിന്റെ ആശയപ്രകാരം അതിനു തന്നെയാണ് സാധ്യത!<br />
<br />
ഗാരി തൗബ്സിന്റെ അവകാശവാദങ്ങള് പ്രധമദൃഷ്ട്യാ അടിസ്ഥാനരഹിതമെന്നു തോന്നാമെന്കിലും മുന്പ് പറഞ്ഞതുപോലുള്ള വസ്തുതകള് പരിഗണിക്കുമ്പോള് കുറച്ചുകൂടി ആഴത്തില് ചിന്തിക്കേണ്ടതാണ്.<br />
<br />
ഏതാണ് മനുഷ്യന് ആരോഗ്യകരമായ ഭക്ഷണം? പ്രകൃതി ഏതു ഭക്ഷണമാണ് മനുഷ്യന് യോജിച്ചതായി ഏര് പ്പെടുത്തിയിരിക്കുന്നത്? മനുഷ്യന്റെ ബയോകെമിസ്റ്റ്രി ഏതുതരം ഭക്ഷണത്തിലാണ് കാര്യക്ഷമമാകുക? ഏറ്റവും കാര്യക്ഷമമായി ഉപയോഗപ്പെടുത്തുന്ന ഭക്ഷണമാവണം പ്രകൃതി മനുഷ്യന് പറഞ്ഞിരിക്കുന്ന ഭക്ഷണം. എന്നാല് മനുഷ്യന്റെ ബയോകെമിസ്റ്റ്രി ഇനിയും പൂര്ണ്ണമായി വെളിവായിട്ടില്ലാത്ത സ്ഥിതിക്ക് ഓരോ തരം ഭക്ഷണത്തോടും ശരീരം പ്രതികരിക്കുന്നത് വിലയിരുത്തിയാല് നമുക്ക് ഇതു സംബന്ധിച്ച് ഒരു ധാരണ കിട്ടിയേക്കും. ആരോഗ്യത്തിന് ഗുണകരമായ സൂചകങ്ങള് തരുന്നത് ശരിയായ ഭക്ഷണവും, അങ്ങിനെ അല്ലാത്തത്, മനുഷ്യന് പറഞ്ഞിട്ടില്ലാത്തതും. <br />
<br />
നാളുകളായി ശാസ്ത്രലോകവും,പ്രകൃതിജീവനക്കാരും പല മതവിശ്വാസങ്ങളും അന്നജപ്രധാനമായ സസ്യാഹാരമാണ് ആരോഗ്യഭക്ഷണം എന്ന നിലപാടിലാണ്. എന്നാല് ഗാരി തൗബ്സിനെയും കാരെന് ഷ്രോക്കിനെയേയും പോലുള്ളവര് ഇതിനു കടകവിരുദ്ധമായ നിലപാടുകള് ആണ് സ്വീകരിച്ചിരിക്കുന്നത്. (ഇവര് രണ്ടു പേരും വ്യവസ്ഥാപിത ശാസ്ത്രജ്ഞരല്ല എന്നതും പറയട്ടെ,) മുഖ്യഭക്ഷണമായി അന്നജത്തെ നമ്മളെല്ലാം അടിസ്ഥാനപരമായി അംഗീകരിച്ചിരിക്കുന്നതിനാല് തല്ക്കാലം നമുക്ക് മറുഭാഗത്തിന്റെ കുറച്ച് അനുകൂല തെളിവുകള് പരിഗണിക്കാം. <br />
<br />
അന്നജം കുറച്ച് അല്ലെന്കില് ഒഴിവാക്കിയുള്ള ഭക്ഷണ ക്രമം വളരെ പുതിയ ഒരു സന്കല്പമല്ല. പത്തൊൻപതാം നൂറ്റാണ്ടില് വില്യം ബാന്റിങ് എന്നൊരാള് ഈ രീതിയിലുള്ള ഒരു ഭക്ഷണക്രമം പ്രചരിപ്പിച്ചിരുന്നു. ബാന്റിങ് ഡോക്ടറോ ശാസ്ത്രജ്ഞനോ ഒന്നുമായിരുന്നില്ല. മഹാതടിയനായിരുന്ന ബാന്റിങ്, തടി കുറയ്ക്കാന് പല ശ്രമങ്ങള് നടത്തിയിട്ടും വിജയിച്ചില്ല. അവസാനം തന്റെ ഡോക്ടറുടെ ഉപദേശവും സ്വന്തം കണ്ടൂപിടുത്തവും ചേര്ത്ത് പരീക്ഷിച്ചു നോക്കിയ ഒരു ഭക്ഷണക്രമം ഫലവത്തായി. ഭക്ഷണത്തില് നിന്നും അന്നജം പരമാവധി കുറയ്ക്കുക എന്നതായിരുന്നു അതിന്റെ കാതല്. തന്റെ അനുഭവം ബാന്റിങ്ങ് ഒരു കൈപ്പുസ്തകമായി പ്രസിദ്ധീകരിച്ചു, അത് വളരെ പ്രചാരം നേടുകയും ചെയ്തു. ബാന്റിങ്ങിന്റെ കൈപ്പുസ്തകം .ഉപയോഗപ്പെടുത്തി വളരെയധികം പേര് ഗുണം നേടി. എന്നാലന്ന് താരതമ്യ പഠനങ്ങള് ഒന്നുമില്ലാതിരുന്നതിനാല് കൂടുതല് ശാസ്ത്രീയ വിവരങ്ങള് നമുക്ക് ലഭ്യമല്ല. <br />
<br />
ആറ്റ്കിന്സ് ഭക്ഷണക്രമം.<br />
<br />
തൂക്കം കുറയ്ക്കുവാനുള്ള ഭക്ഷണക്രമങ്ങളില് വളരെ പ്രചാരം നേടിയ ഒന്നാണ് ഡോ: റോബർട്ട് ആറ്റ്കിന്സ് അവതരിപ്പിച്ച രീതി. ദൈനം ദിന അന്നജ ഉപഭോഗം 30 ഗ്രാമോ അതില് കുറവോ ആക്കുക എന്നതാണ് ഈ രീതിയുടെ ശുപാര്ശ. കൊഴുപ്പിനും മാംസ്യത്തിനും പരിധിയില്ല. മുട്ട, മത്സ്യം, മാംസം ഇവ എത്ര വേണമെന്കിലും ഉപയോഗിക്കാം. ഇലപച്ചക്കറികള് അത്യാവശ്യം ഉപയോഗിക്കാം. ധാന്യങ്ങള് പാടില്ല. പയറുവര്ഗ്ഗങ്ങള് മാംസ്യത്തിന്റെ നല്ല ശ്രോതസ്സാണെന്കിലും അവയില് ധാരാളം അന്നജം ഉള്ളതുകൊണ്ട് ഒഴിവാക്കണം. ധാരാളം വെള്ളം കുടിക്കണം പക്ഷെ ജൂസ്, കോളാ മുതലായവ പാടില്ല. <br />
<br />
ആറ് ഏഴ് വര്ഷങ്ങള്ക്ക് മുന്പ് , ഒരു സുഹൃത്തിനൊപ്പം ഞാനും ആറ്റ്കിന്സ് പരീക്ഷിച്ചിരുന്നു. ഒരു ദിവസം ഹോട്ടലില് ചെന്ന് ബീഫ് ഫ്രൈയും ഓരോ ഡബിള് ഓംലറ്റും മാത്രം ഓര്ഡര് ചെയ്തപ്പോള് വെയറ്റര്ക്കുണ്ടായ ഹാസ്യഭാവം കുറേ നാളേക്ക് ചിരിക്കാനുള്ള വകയായിരുന്നു. ഏതായാലും ആദ്യ ആഴ്ച തന്നെ ഞാന് പരിപാടി നിര്ത്തി, പിറ്റേ ആഴ്ച സുഹൃത്തും. ചിക്കനും ബീഫും മുട്ടയും മാത്രം തിന്ന് എത്രനാള് ജീവിക്കും നമ്മള് മലയാളികള്, അതും ഒരു വറ്റ് ചോറുണ്ണാതെ?<br />
<br />
പക്ഷെ വിദേശത്ത് വിജയകരമായി ആറ്റ്കിന്സ് പരീക്ഷിക്കുന്ന വളരെയധികം ആളുകളുണ്ട്. അവരുടെ ഫലങ്ങള് സാമാന്യ വിജ്ഞാനത്തിനും അതിന്റെ മുന്വിധികള്ക്കും നിരക്കുന്നതല്ല. മാംസാഹാരവും കൊഴുപ്പും ഒഴിവാക്കി തടി കുറയ്ക്കാന് ശ്രമിക്കുന്നവരേക്കാള് നല്ല ഫലമാണ് ആറ്റ്കിന്സ് ഭക്ഷണക്രമം പാലിക്കുന്നവര്ക്ക് ലഭിക്കുന്നത്. ആറുമാസത്തെ ഫലം എടുക്കുമ്പോള് ഇറച്ചിയും മുട്ടയും മാത്രം തിന്നുന്ന ആറ്റ്കിന്സ് പ്രേമികളാണ് പച്ചിലയും വെള്ളരിക്കായും തിന്ന് തടി കുറയ്ക്കാന് ശ്രമിക്കുന്നവരേക്കാള് കൂടുതല് മെലിയുന്നത്! (ഒരു വര്ഷത്തെ ഫലം എടുക്കുമ്പോള് ഇത് ഏതാണ്ട് ഒപ്പത്തിനൊപ്പം വരും.) അത്ഭുതം അവിടേയും തീരുന്നില്ല. 'ചീത്ത' കൊളസ്റ്റ്രോളിന്റെ ഭാഗമായ ട്രൈഗ്ളിസറൈഡുകള് അളവില് കുറഞ്ഞും, നല്ല കൊളസ്റ്റ്രോള് ആയ HDLഅളവില് കൂടിയും ആറ്റ്കിന്സ് വിഭാഗത്തില് കണ്ടു! സാമാന്യ വിജ്ഞാനം വെച്ച് പ്രതീക്ഷിക്കുന്നതിന്റെ നേരെ വിപരീതം. അതായത് ആരോഗ്യ സൂചകങ്ങള് മാംസഭക്ഷണത്തിന് അനുകൂലമാണ്. <br />
<br />
എന്നാല് ശാസ്ത്രലോകം ഈ ഫലങ്ങളെ കണ്ണടച്ച് വിശ്വസിക്കുന്നില്ല. കൊളസ്റ്റ്രോളിന്റെ കാര്യത്തിലും തൂക്കം കുറയുന്ന കാര്യത്തിലും ഉള്ള ആദ്യ ആറു മാസത്തിലെ ഗുണകരമായ മേല്കൈ ഒരു വര്ഷമാകുമ്പോള് നിലനില്ക്കുന്നില്ല. അപ്പോള് അത് മറ്റു ഭക്ഷണക്രമങ്ങള്ക്കും തുല്യമായ രീതിയിലാണ്. മോശമാകുന്നുമില്ല. പക്ഷെ ഇവിടെ ശ്രദ്ധിക്കാനുള്ള ഒരു കാര്യം, മറ്റു പഥ്യക്കാര് കര്ശ്ശനമായ ഭക്ഷണനിയന്ത്രണത്തിലാണ്, എന്നാല് ആറ്റ്കിന്സുകാര് അന്നജം മാത്രമേ ഒഴിവാക്കുന്നുള്ളൂ, അല്ലാതെ മറ്റൊരു അളവ് നിയന്ത്രണവുമില്ല. <br />
<br />
ആറ്റ്കിന്സ് ഭക്ഷണക്കാര് വാസ്തവത്തില് കുറഞ്ഞ അളവ് ഭക്ഷണമേ കഴിക്കുന്നുള്ളൂ എന്നും അതു കൊണ്ടാണ് ഇപ്പറഞ്ഞ ഫലങ്ങള് കിട്ടുന്നത് എന്നുമാണ് ചിലരുടെ പക്ഷം. ഈ ഭക്ഷണക്രമം പാലിക്കുമ്പോള് രക്തത്തില് ഉയരുന്ന കീറ്റോണ് ഘടകങ്ങള് ഭക്ഷണത്തോടുള്ള താല്പര്യം കുറയ്ക്കും. അതുമാത്രമല്ല, പ്രോട്ടീനുകള് കുറച്ചുമാത്രം കഴിക്കുമ്പോള് തന്നെ തൃപ്തി തോന്നിപ്പിക്കും. പിന്നെ ആറ്റ്കിന്സ് രീതിയില് കഴിക്കാനുള്ള ഭക്ഷണത്തിന്റെ വൈവിധ്യം വളരെ കുറവുമാണ്, അതും മടുപ്പിക്കുന്ന ഒരു ഘടകമാണ് - ഞങ്ങളുടെ അനുഭവം ! ഇതൊക്കെക്കൊണ്ട് കഴിക്കുന്ന അളവ് കുറയാന് സാധ്യതയുണ്ട്. ശരി തന്നെ, പക്ഷെ കുറഞ്ഞ അളവ് ആണെന്കില് തന്നെ, കലോറി മൂല്യം പരിഗണിക്കുമ്പോള് ഈ വാദത്തിന് സാധുതയുണ്ടെന്ന് തോന്നുന്നില്ല. <br />
<br />
ഫ്രെഞ്ച് പാരഡോക്സ്. (വിരോധാഭാസം)<br />
<br />
വൈദ്യശാസ്ത്രരംഗത്ത് ഫ്രെഞ്ച് പാരഡോക്സ് എന്നു പറയുന്ന ഒരു സംഗതിയുണ്ട്. മറ്റ് വികസിത പാശ്ചാത്യരാജ്യങ്ങളുമായി താരതമ്യം ചെയ്യുമ്പോള് ഫ്രാന്സിലെ ഹൃദയധമനിരോഗങ്ങളുടെ നിരക്ക് വളരെ കുറവാണ്. എന്നാല് മറ്റു രാജ്യങ്ങളേക്കാള് മാംസ ഉപഭോഗം ഫ്രാന്സില് കൂടുതലാണു താനും. കൊഴുപ്പിന്റെ ഉപഭോഗവും ഫ്രാന്സില് അധികമാണ്. അമേരിക്കക്കാരന് ഒരു ദിവസം ശരാശരി 157 ഗ്രാം കൊഴുപ്പ് ഭക്ഷിക്കുമ്പോള് ഫ്രാന്സില് അത് 171 ഗ്രാമാണ്. അതില് തന്നെ 108 ഗ്രാമും മൃഗക്കൊഴുപ്പാണ്. ഫ്രെഞ്ചുകാരന് അമേരിക്കക്കാരനേക്കാള് നാലിരട്ടി വെണ്ണയും മൂന്നിരട്ടി പന്നിയിറച്ചിയും ഭക്ഷിക്കുന്നു. എന്നിട്ടും അവര്ക്ക് മെച്ചപ്പെട്ട ആരോഗ്യസ്ഥിതിയുണ്ടെന്നുള്ളതാണ് ഈ വിരോധാഭാസം. ഫ്രെഞ്ചുകാര് അധികതോതില് വൈന് ഉപയോഗിക്കുന്നത് ഒരു കാരണമായി ആദ്യമൊക്കെ കരുതി. എന്നാല് ഫ്രെഞ്ചുകാരെക്കാള് കൂടുതല് വൈന് ഉപയോഗിക്കുന്ന സ്ഥലങ്ങളില് ഈ പ്രതിഭാസം കാണുകയുണ്ടായില്ല. തുടര്ന്നു നടത്തിയ ഗവേഷണങ്ങളടെ നിഗമനങ്ങള് വൈനിന്റെ പന്കിനെ സംശയിക്കുന്ന തരത്തിലായിരുന്നു. പത്തൊന്പതാം നൂറ്റാണ്ടില് ഫ്രാന്സില് നടപ്പിലാക്കിയിരുന്ന പോഷകാഹാര പരിപാടിയുടെ ദീര്ഘകാല ഗുണമായി ഇതിനെ കാണുന്ന ശാസ്ത്രജ്ഞന്മാരുമുണ്ട്. അതും സാദ്ധ്യത എന്ന നിലയിലാണ് പരിഗണിക്കപ്പെടുന്നത്. <br />
<br />
ഇനി ഫ്രെഞ്ചുകാരുടെ മാംസപ്രാധാന്യമുള്ള ഭക്ഷണരീതി തന്നെയാണോ ഈ ആരോഗ്യരഹസ്യത്തിനു പിന്നില്? ആറ്റ്കിന്സ് ഭക്ഷണത്തിന്റെ ശാരീരിക പ്രതികരണങ്ങള് പരിഗണിക്കുമ്പോള് അതിന് സാദ്ധ്യതയേറെയാണ്. <br />
<br />
<br />
അടുത്ത ഭാഗം: മനുഷ്യന്റെ പരിണാമവും ഭക്ഷണവും.ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-82709071895099483172011-05-10T20:31:00.000+05:302011-05-10T20:31:09.455+05:30അങ്ങിനെ ഹോമിയോ 'ഫോമി'ലായി ??<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><title></title> <style type="text/css">
<!--
@page { margin: 2cm }
P { margin-bottom: 0.21cm }
H1 { margin-bottom: 0.21cm }
H1.western { font-family: "DejaVu Sans", sans-serif; font-size: 16pt }
H1.cjk { font-family: "DejaVu Sans"; font-size: 16pt }
H1.ctl { font-family: "DejaVu Sans"; font-size: 16pt }
-->
</style> <br />
<div align="CENTER" style="margin-top: 0.42cm; page-break-after: avoid;"></div><div align="CENTER" style="font-style: normal; margin-top: 0.42cm; page-break-after: avoid;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Rachana; font-size: medium;"><br />
</span></div><title></title> <style type="text/css">
<!--
@page { margin: 2cm }
P { margin-bottom: 0.21cm }
H1 { margin-bottom: 0.21cm }
H1.western { font-family: "DejaVu Sans", sans-serif; font-size: 16pt }
H1.cjk { font-family: "DejaVu Sans"; font-size: 16pt }
H1.ctl { font-family: "DejaVu Sans"; font-size: 16pt }
-->
</style> <br />
<div align="CENTER" style="margin-top: 0.42cm; page-break-after: avoid;"></div><h1 class="western"></h1><span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മലയാള മനോരമ മെയ് </span>8 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലെ ഞായറാഴ്ച പത്രത്തില്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഗവ</span>: <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോ മെഡിക്കല് കോളേജുകളിലെ മുന് പ്രിന്സിപ്പാള് ആയിരുന്ന ഡോ</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അബ്ദുള് ലത്തീഫ് എഴുതിയ ലേഖനമാണ് ഈ കുറിപ്പിന് ആധാരം</span>. (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചിത്രം കാണുക</span>.)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-VVF-FCQLYus/TclRCZfJZcI/AAAAAAAABQo/JiMNQ3ucqLk/s1600/P1040336.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://3.bp.blogspot.com/-VVF-FCQLYus/TclRCZfJZcI/AAAAAAAABQo/JiMNQ3ucqLk/s400/P1040336.JPG" width="210" /></a></div><br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വളരെ നേര്പ്പിച്ച മരുന്നുകളാണ് ഹോമിയോയില് ഉപയോഗിക്കുന്നത്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോ സന്കല്പ പ്രകാരം ഉള്ള നേര്പ്പിക്കലിനു ശേഷം മൂലവസ്തു ഒന്നും തന്നെ മരുന്നില് ബാക്കി ഉണ്ടാവില്ല എന്നും</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ആയതിനാല് തന്നെ ഹോമിയോ മരുന്നുകള് ഫലപ്രദമല്ല എന്നുമുള്ള </span>'<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോ വിരുദ്ധ</span>'<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">രുടെ ആരോപണങ്ങള്ക്ക് മറുപടിയായി ശാസ്ത്ര ലോകത്തുനിന്നു തന്നെ തെളിവുകള് എത്തി എന്നാണ് ഡോ</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലത്തീഫ് വാദിക്കാന് ശ്രമിക്കുന്നത്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോയിലെ നേര്പ്പിക്കലിന് അദ്ദേഹം തന്നെ നല്കുന്ന വിശദീകരണം ശ്രദ്ധിക്കുക</span>. “30 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി എന്ന പൊട്ടന്സി </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ആവര്ത്തനം </span>)1060 (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒന്നിനു ശേഷം </span>60 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൂജ്യം</span>)<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്ന ക്രമത്തിലേക്കും </span>200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി എന്ന പൊട്ടന്സി </span>1040 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്ന ക്രമത്തിലേക്കും നേര്പ്പിക്കല് നടത്തിയതാണ്</span>.”<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്നാല് ഐ</span>.<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഐ</span>.<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ടി യിലെ ശാസ്ത്രജ്ഞന്മാരുടെ ഗവേഷണത്തില് ഇപ്പറഞ്ഞ പൊട്ടന്സികളിലും മരുന്നില് മൂലവസ്തുവിന്റെ സാന്നിധ്യമുണ്ടായിരുന്നു എന്നു തെളിഞ്ഞിരിക്കുന്നു</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതു കൊണ്ടു തന്നെ ഇനി ഹോമിയോയെപ്പറ്റിയുള്ള ആരോപണങ്ങളൊന്നും നില നില്ക്കുന്നതല്ല എന്നദ്ദേഹം വാദിക്കുന്നു</span>. <br />
<b><span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലേഖനത്തില് അദ്ദേഹം തന്നെ പറഞ്ഞിരിക്കുന്ന ഗവേഷണ വിവരങ്ങള് നമുക്കൊന്നു വിലയിരുത്താം</span>. </b><br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പരീക്ഷണത്തിനു വേണ്ടി ഉപയോഗിച്ച മരുന്നു സാമ്പിളുകള് വിപണിയില് സാധാരണ ലഭിക്കുന്ന ബ്രാന്ഡുകള് തന്നെയായിരുന്നു</span>.6 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി</span>, 30 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി</span>, 200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി പൊട്ടന്സികളിലുള്ള സ്വര്ണം</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചെമ്പ്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നാകം</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വെള്ളി</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പ്ളാറ്റിനം എന്നിവയാണ്</span>. <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ട്രാന്സ്മിഷന് ഇലക്ട്രോണ് മൈക്രോസ്കോപി മുതല് പ്ളാസ്മ – ആറ്റമിക് എമിഷന് സ്പെക്ട്റോസ്കോപി വരെയുള്ള സന്കേതങ്ങള് ഉപയോഗിച്ചതായി ഡോ</span>: <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലത്തീഫ് പറയുന്നു</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നല്ലത്</span>. (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സത്യത്തില് ഈ ഉപകരണങ്ങളെല്ലാം നമ്മുടെ ശാസ്ത്രജ്ഞന്മാരുടെ സൗകര്യത്തില് ഉണ്ട് എന്ന അറിവില് എനിക്ക് വളരെ സന്തോഷം തോന്നുന്നു</span>.)<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പരീക്ഷണങ്ങള്ക്കൊടുവില് കിട്ടിയ ഫലങ്ങള് ഇങ്ങനെയാണ്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സ്വര്ണം </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഓറം മെറ്റ് </span>) 6 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി യില് </span>81.4 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൈകോ ഗ്രാമും</span>, 30 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സിയില് </span>64.8 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൈകോ ഗ്രാമും</span>, 200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സിയില് </span>104.6 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൈകോ ഗ്രാമും ഒരു മില്ലി ലിറ്ററില് കണ്ടെത്താനായി</span>. (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഏകദേശം സമാനമായ ഒരു ഫലം ചെമ്പും നല്കി</span>.)<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അപ്പോഴിനി മരുന്നില് മരുന്നില്ല എന്ന പരാതിയില്ലല്ലോ</span>? '<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വിരുദ്ധന്മാരും</span>' <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">തോല്വി സമ്മതിച്ച് ഹോമിയോ കഴിച്ചു തുടങ്ങിക്കോളൂ</span>! <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പക്ഷെ അതിനു മുന്പ് ചില സംശയങ്ങള്</span>. (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അവിശ്വാസികള്ക്കും മന്ദബുദ്ധികള്ക്കും സംശയങ്ങള് മാറില്ലല്ലോ</span>?) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സംശയങ്ങള് ചര്ച്ച ചെയ്യുന്നതിനു മുന്പ് ഈ പൈക്കോ ഗ്രാം എത്രയുണ്ട് എന്ന് നമുക്ക് ഒന്നു ചിന്തിക്കാം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലേഖനത്തില് തന്നെയുണ്ട്</span>. 1 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൈക്കോ ഗ്രാം </span>= 10-12 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഗ്രാം അതായത് ഒന്നിന്റെ ഇപ്പുറത്ത് പന്ത്രണ്ട് പൂജ്യമിട്ടാല് കിട്ടുന്ന സംഖ്യ</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത് ഒരു ഗ്രാം എന്നു പറയുന്നത് ഒരു ലക്ഷം കോടി പൈക്കോ ഗ്രാം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നമുക്ക് ചിന്തിക്കാനുള്ള സൗകര്യത്തിന്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മരുന്നിന്റെ ഡൈലുവന്റ് വെള്ളം ആണെന്നു എടുക്കാം</span>. ( <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോ പക്ഷക്കാര് പ്രതിഷേധിക്കല്ലേ</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മരുന്നിന്റെ ഗുണത്തിന് ഒരു കുറവും വരില്ല</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അങ്ങിനെ ചിന്തിക്കുന്നു എന്നേയുള്ളൂ</span>. 1 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മില്ലീ ലിറ്റര് </span>= 1 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഗ്രാം എന്നു കിട്ടാനുള്ള സൗകര്യത്തിനാണ്</span>.)<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അപ്പോള് </span>200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി യിലുള്ള സ്വര്ണം</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒരു ലക്ഷം കോടി പൈക്കൊ ഗ്രാം വെള്ളത്തില് </span>104.6 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൈക്കോ ഗ്രാം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത് ഏകദേശം ആയിരം കോടി പൈക്കോ ഗ്രം വെള്ളത്തില് ഒരു പൈക്കോ ഗ്രാം സ്വര്ണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അളവ് സംബന്ധിച്ച് ഒരു ധാരണ ഇനിയും കിട്ടിയില്ലെന്കില് ഒരു ഉദാഹരണം പറയാം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">കേരളത്തിന്റെ വിസ്തീര്ണം </span>38,863 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചതുരസ്ര കിലോ മീറ്റര്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത് </span>3886.3 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">കോടി ചതുരസ്ര മീറ്റര്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഡോ</span>: <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലത്തീഫിന്റെ ലേഖനം അടിച്ചു വന്ന മനോരമ പത്രത്തിന്റെ ഒരു ഷീറ്റ് </span>0.385 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചതുരസ്ര മീറ്റര്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത് കേരളത്തില് അവിടവിടായി </span>10 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഷീറ്റ് മനോരമ പത്രം വിരിച്ചിട്ടാല് </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">കഷ്ടം</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒരു ജില്ലക്ക് ഒരു ഷീറ്റ് തികച്ചു കിട്ടില്ല</span>.)<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതിന്റെ വ്യാപ്തിയും കേരളത്തിന്റെ മൊത്തം വ്യാപ്തിയും തമ്മിലുള്ള അനുപാതം വരും </span>200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി യിലുള്ള മൂലവസ്തുവും കാരിയറും തമ്മിലുള്ള അനുപാതം</span>. <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പക്ഷെ ഇവിടെ നമ്മള് ഒരു പരിഗണന നല്കണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അനുപാതം കുറയും തോറും ആണ് ശക്തി കൂടുന്നത് എന്നാണ് ഹോമിയോ മതം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ആകട്ടെ</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പത്തു ഷീറ്റിനു പകരം ഒരു ഷീറ്റേ ഉള്ളുവെന്കില് പത്തിരട്ടി ശക്തി</span>! <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സമ്മതിച്ചു</span>. <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പക്ഷെ</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മുന് പ്രിന്സിപ്പാള് കാണാതെ പോയ അല്ലെന്കില് മനസ്സിലാകാതെ പോയ ഒരു കാര്യം ഇവിടെയുണ്ട്</span>. <br />
200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി എന്ന പൊട്ടന്സിയില് </span>1040 (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒന്നിനു ശേഷം </span>40 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൂജ്യം</span>) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്ന ക്രമത്തിലേക്ക് നേര്പ്പിച്ച മരുന്ന് </span>104.6 pcgm/ml <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വന്നപ്പോള് </span>30 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സിയിലുള്ള </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നേര്പ്പിക്കല് </span>1060, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒന്നിനു ശേഷം </span>60 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പൂജ്യം എന്ന ക്രമത്തിലേക്ക്</span>) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മരുന്ന് എങ്ങിനെയാണ് </span>64.8 pcgm/ml <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വരുന്നത്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നേര്പ്പിക്കലിനെ സംബന്ധിച്ചും മരുന്നിന്റെ പൊട്ടന്സിയെ സം ബന്ധിച്ചും ഹോമിയോക്കാരുടെ വാദങ്ങള് ശരിയായിരുന്നു എന്കില് </span>30 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സി യിലുള്ള മരുന്നിന്റെ അളവ് </span>200 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സിയിലുള്ള മരുന്നിന്റെ ഏകദേശം ലക്ഷം കോടി കോടിയില് ഒരംശം ആവണമായിരുന്നു</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പക്ഷെ ഇവിടെ പകുതിയിലും അധികം ആണത്</span>. <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അപ്പോള് പ്രിന്സിപ്പാള് പഠിച്ചതും</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വിദ്യാര്ത്ഥികളെ പഠിപ്പിച്ചതും സത്യമാണെന്ന് അദ്ദേഹത്തിന് ഉറച്ച വിശ്വാസം ഉണ്ടായിരുന്നെന്കില് ഈ ഗവേഷണ ഫലം കണ്ടപ്പോള് ആവേശം കൊള്ളുന്നതിനു പകരം പരിശോധനയ്ക്ക് ഉപയോഗിച്ച മരുന്നു നിര്മ്മിച്ചവരെ വിളിച്ച്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നിങ്ങള് നിര്മ്മിക്കുന്ന മരുന്ന് കൃത്യമായ രീതിയിലുള്ളതല്ല എന്നു പറയുകയായിരുന്നു വേണ്ടിയിരുന്നത്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ആ മരുന്ന് ഗുണനിലവാരമില്ലാത്തതിനാല് അതിന്റെ ഉല്പ്പാദനം നിര്ത്താനും ആവശ്യപ്പെടാമായിരുന്നു</span>. <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സംശയങ്ങള് തീര്ന്നിട്ടില്ല</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഈ അത്യന്താധുനിക സന്കേതങ്ങള് ഉപയോഗിച്ച് പഠനങ്ങള് നടത്തിയപ്പോള് </span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഓറം മെറ്റില് </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സ്വര്ണ്ണ മരുന്ന്</span>) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എത്ര മാത്രം ചെമ്പ് ഉണ്ടായിരുന്നു എന്നു പരിശോധിച്ചോ</span>? <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അല്ലെന്കില് നാകം</span>? <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതുമല്ലെന്കില് വെള്ളി</span>? <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത് കേരളത്തില് പലയിടത്തായി വിരിച്ചിട്ട </span>10 <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മനോരമ ഷീറ്റ് അല്ലാതെ മാതൃഭൂമിയുടേയോ ദേശാഭിമാനിയുടേയോ ഷീറ്റുകള് ഉണ്ടായിരുന്നുവോ എന്ന്</span>?<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒരു മില്ലി ലിറ്റര് കാരിയറില് അതിന്റെ ആയിരം കോടിയില് ഒരംശം മാത്രം വരുന്ന മൂലവസ്തുവല്ലാതെ മറ്റൊരു വസ്തുവുമില്ല എന്ന് ഉറപ്പിച്ചിട്ടുണ്ടോ</span>? <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അല്ലെന്കില് ശരിയാകില്ലല്ലോ</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">കാരണം ഓറം മെറ്റ് എന്നു പറഞ്ഞു വില്ക്കുന്ന സ്വര്ണ്ണ മരുന്നില് ഏതാനും പൈകോ ഗ്രാം വെള്ളി കലര്ന്നിട്ടുണ്ടെന്കില് </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത് ഒരു നാലഞ്ച് ഷീറ്റ് മാതൃഭൂമി</span>) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അത് സ്വര്ണ്ണ മരുന്നിന്റെ ഗുണമാണോ വെള്ളി മരുന്നിന്റെ ഗുണമാണോ നല്കുക</span>?<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">യാതൊരു വിധ മാലിന്യ കണങ്ങളുമില്ലാതെയാണ് മരുന്നു തയ്യാറാക്കുന്നതെന്കില് സമ്മതിക്കണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നൂറ്റാണ്ടുകള്ക്കു മുമ്പ് </span>(<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹനിമാന്റെ കാലത്ത്</span>)<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">വികസിപ്പിച്ചെടുത്ത ആ സന്കേതങ്ങള് ഇലക്ട്രോണിക് മേഖലയ്ക്ക് പറഞ്ഞു കൊടുത്തിരുന്നെന്കില്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചിപ്പ് നിര്മ്മാണത്തിലും മറ്റും മാലിന്യങ്ങള് ഒഴിവാക്കാനുള്ള മാര്ഗ്ഗങ്ങള് കണ്ടെത്താനായുള്ള ഗവേഷണത്തിനും മറ്റുമായി അവര് ചിലവിടുന്ന എത്ര ശതകോടികള് ലാഭിക്കാമായിരുന്നു</span>!<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അടുത്ത സംശയം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഈ മരുന്നുകളിലെ സ്വര്ണ്ണത്തിന്റെയും വെള്ളിയുടേയും അളവുകള് നോക്കിയപ്പോള് ഒപ്പം മറ്റേതെന്കിലും വസ്തുവിലുള്ള ഇവയുടെ അളവ് നോക്കിയോ</span>? (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഗവേഷണങ്ങള്ക്ക് ഒരു കണ്ട്രോള് സ്റ്റഡി വേണം എന്നുള്ളത് ഗവേഷകര്ക്ക് ആരും പറഞ്ഞു കൊടുക്കണ്ടല്ലോ</span>?) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഉദാഹരണത്തിന് ഈ മരുന്നുകളുടെ കാരിയര് ആയി ഉപയോഗിക്കുന്ന വസ്തുവിലെ</span>? <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അല്ലെന്കില് ഐ</span>.<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഐ</span>.<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">റ്റി ലാബിലെ ടാപ്പ് വെള്ളത്തിലെ</span>? <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചുരുക്കത്തില് ഡോ</span><span style="font-family: Rachana;">: </span><span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലത്തീഫ് അവകാശപ്പെടുന്നതു പോലെ</span><span style="font-family: Rachana;">, </span><span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോയ്ക്ക് ശാസ്ത്രലോകത്തിന്റെ അംഗീകാരം ലഭിക്കണമെന്കില് പ്രധാനമായും രണ്ടു കാര്യം ശരിയാകണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഒന്ന്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ജീവശാസ്ത്ര പ്രകാരം ജൈവപ്രതികരണങ്ങള് നടത്താന് ഹോമിയോ മരുന്നുകള് പര്യാപ്തമാവണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അത് എങ്ങിനെ സാധിക്കുന്നുവെന്ന് തെളിയണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതായത്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഈ പൈകോഗ്രാം കണക്കിനുള്ള സ്വര്ണ്ണവും വെള്ളിയുമൊക്കെ എന്തു മാറ്റമാണ്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതെങ്ങിനെയാണ് ജീവകോശങ്ങളിലും സ്ഥൂലശരീരത്തിലും ഉണ്ടാക്കുന്നത് എന്ന് തെളിയിക്കണം</span>: <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്തെന്കിലും ഉണ്ടോ എന്നത് വേറെ കാര്യം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്നാല് ഹോമിയോ </span>'<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ശാസ്ത്രജ്ഞന്മാര്</span>' <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതിനു വേണ്ടി യാതൊരു ശ്രമവും നടത്തുന്നില്ല എന്നു മാത്രമല്ല</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഞങ്ങളുടെ ശാസ്ത്രം വേറെയാണ് എന്നു പറഞ്ഞ് തടി തപ്പുകയാണ് സ്ഥിരം പതിവ്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അതുകൊണ്ട് തന്നെ ആ വിഷയത്തെപ്പറ്റി അധികം പറഞ്ഞിട്ട് കാര്യമുണ്ട് എന്ന് തോന്നുന്നില്ല</span>. <br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">രണ്ടാമതായി</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോയുടെ ശക്തി എന്നു അവകാശപ്പെടുന്ന പൊട്ടന്സി</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നേര്പ്പിക്കല് മുതലായവയുടെ സത്യാവസ്ത വ്യക്തമാവണം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സത്യത്തില് ഐ</span>.<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഐ</span>.<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">റ്റി യിലെ ഈ ഗവേഷണഫലങ്ങള് ഹോമിയോക്കാരുടെ അവകാശവാദങ്ങളെ പാടേ അട്ടിമറിക്കുന്നതാണ്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോയ്ക്ക് അനുകൂലമായി എന്തെന്കിലും നിഗമനത്തില് എത്തണമെന്കില് താഴെപ്പറയുന്ന കാര്യങ്ങളെന്കിലും ശരിയാവണം</span>.<br />
1, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">പരിശോധിച്ച മരുന്നുകളില് അന്വേഷണ വിധേയമാക്കിയ മൂലവസ്തുവിന്റെ അളവിനു താരതമ്യം ചെയ്യാവുന്ന അളവില് മറ്റ് യാതൊരു വസ്തുവും ഉണ്ടാകാന് പാടില്ല</span>. (<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മറ്റൊരു വസ്തു ഉണ്ടെന്കില് ഹോമിയോ തത്വം പ്രകാരം ഏതു വസ്തുവാണ് ഫലം നല്കുന്നത് എന്ന് എങ്ങിനെ പറയും</span>?) <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്നാല് ഡോ</span>: <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലത്തീഫിന്റെ ലേഖനത്തില് അങ്ങിനെയൊരു പരാമര്ശവും ഇല്ല</span>.<br />
2, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മരുന്നിലെ അന്വേഷണ വിധേയമാക്കിയ വസ്തുവിന്റെ അളവ്</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചികിത്സക്ക് ഉപയോഗിക്കാത്ത</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഫലം നല്കാത്ത</span>, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">എന്നാല് സാമ്യതയുള്ള വസ്തുക്കളില് എത്രമാത്രമുണ്ട് എന്ന് പരിശോധിച്ചിട്ടില്ല</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഇങ്ങനെ ഒരു കണ്ട്രോള് പഠനം ഇല്ലാത്ത ഒരു ഗവേഷണവും ശാസ്ത്രബോധമുള്ള ആരും അംഗീകരിക്കില്ല</span>. <br />
3, <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ഹോമിയോക്കാര് അഭിമാനിക്കുന്ന പോലുള്ള ഒരു നേര്പ്പിക്കല് പ്രക്രിയ അവരുടെ മരുന്നുകളില് നടക്കുന്നില്ല എന്നതാണ് ഈ ഗവേഷണം നല്കുന്ന നേരിട്ടുള്ള വിവരം</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">അത് മനസ്സിലാക്കാന് അതി ബുദ്ധിയൊന്നും വേണ്ട</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">സാമാന്യ ബോധവും അത്യാവശ്യം കണക്കു കൂട്ടാനുള്ള അറിവും മതി</span>. <br />
<br />
<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ചുരുക്കത്തില് ശാസ്ത്ര വാചകക്കസര്ത്തുകള് ഉപയോഗിച്ച് സാമാന്യ ജനത്തിനെ പറ്റിക്കുന്ന വ്യാജന്മാരുടെ സ്ഥിരം ശൈലി തന്നെയാണ് ഡോ</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ലത്തീഫും ഇവിടെ പയറ്റുന്നത്</span>. <span style="font-family: 'DejaVu Sans';">മന്ത്രത്തിലേയും തകിടിലേയും </span>'<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">ബൈബ്രേഷ</span>'<span style="font-family: 'DejaVu Sans';">നെപ്പറ്റി വാചാലനാകുന്ന നാടന് സിദ്ധനില് നിന്നും വളരെയൊന്നും വ്യത്യസ്തനല്ല മുന് മെഡിക്കല് കോളേജ് പ്രിന്സിപ്പാള് എന്ന് ഖേദപൂര്വ്വം പറയേണ്ടിയിരിക്കുന്നു</span>. <br />
<br />
<br />
</div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com20tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-86396051042774507452011-04-07T19:24:00.002+05:302011-04-07T19:31:44.345+05:30ഇന്ഡ്യയുടെ പോരാട്ടം, ഗാന്ധിജിയോട്.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAM7swKZMy3PaQfgFdCnK-HxLtdXH-eZucH2FyhLE9layjy-QIdWMpF818CDAQqKQNtpAwSQle1ddjeliBrTz6Us5L5KXGvHG2h1veOgSCs8YZkvN5tOxQrazNIbcwr5ohpNOM/s1600/cover.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAM7swKZMy3PaQfgFdCnK-HxLtdXH-eZucH2FyhLE9layjy-QIdWMpF818CDAQqKQNtpAwSQle1ddjeliBrTz6Us5L5KXGvHG2h1veOgSCs8YZkvN5tOxQrazNIbcwr5ohpNOM/s1600/cover.jpg" /></a></div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">"</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഞാന് പറയട്ടെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കറുത്തവരും വെളുത്തവരും തമ്മിലൊരു സാമൂഹ്യ രാഷ്ട്രീയ സമത്വത്തിനെ ഞാന് അന്നും ഇന്നും അനുകൂലിക്കുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതു പോലെ തന്നെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നീഗ്രോകളില് നിന്നും ജൂറി അംഗങ്ങളേയോ വോട്ടര്മാരേയോ ഓഫീസ് അധികാരികളേയോ സൃഷ്ടിക്കുന്നതിനോടോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അല്ലെന്കില് വെള്ളക്കാരുമായി വിവാഹ ബന്ധത്തില് ഏര്പ്പെടുന്നതിനോടോ ഞാന് അനുകൂലമല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വെളുത്തവരും കറുത്തവരും തമ്മില് സാമൂഹ്യ രാഷ്ട്രീയ സമത്വത്തില് ജീവിക്കുന്നതിനു വിഘാതമാവും വിധം ഈ വര്ഗ്ഗങ്ങള് തമ്മില് ശാരീരിക വൈജാത്യങ്ങളുമുണ്ടെന്നു ഞാന് കരുതുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാര്യങ്ങള് ഇങ്ങനെയായിരിക്കെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവര് ഒരുമിച്ചു ഒരു സാമൂഹ്യക്രമത്തില് കഴിയേണ്ടി വരുമ്പോള് അവിടെ ഒരു മേലാളനും കീഴാളനും ഉണ്ടാവാതെ തരമില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്വാഭാവികമായും മറ്റാരേയും പോലെ തന്നെ അവിടെ മേലാളസ്ഥാനം വെള്ളക്കാരനാണെന്നു ഞാന് പറയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.”</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മുകളില് പറഞ്ഞ വാക്കുകള് വായിച്ചപ്പോള് ഏതോ വര്ണ്ണവെറി ബാധിച്ച സായിപ്പിന്റെ ജല്പ്പനങ്ങളാണെന്ന് നിങ്ങള്ക്ക് തോന്നിയോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്കില് തെറ്റി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കറുത്ത വര്ഗ്ഗക്കാരുടെ ഏറ്റവും വലിയ തോഴന് എബ്രഹാം ലിന്കണ് പറഞ്ഞതാണിത് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തന്റെ എതിര് സ്ഥാനാര്ത്ഥി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്റ്റീഫന് അര്നോള്ഡ് ഡഗ്ളസുമായി </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">1858 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇല് നടന്ന സംവാദത്തില് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">- </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റഫ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">: </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിക്കിപീഡിയ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത് സന്ദര്ഭത്തില് നിന്ന് അടര്ത്തിയെടുത്തത് ഒന്നുമല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാലത്തിനു മുന്പേ നടന്ന പുരോഗമന വാദികളുടെ ചിന്തകള് പോലും കുറേയൊക്കെ അവരുടെ കാലഘട്ടത്തില് പ്രബലമായിരുന്ന സാമൂഹ്യ ചിന്തകളില് ബന്ധിതമായിരുന്നു എന്നു കാണിക്കാനാണ് ഞാനിത് ഉദ്ധരിച്ചത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സമൂഹ മനസാക്ഷി കാലം ചെല്ലും തോറും മാറിക്കൊണ്ടിരിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓരോ കാലഘട്ടത്തിലും നിലവിലുള്ള സാമൂഹ്യവ്യവസ്ഥയില് നിന്നും അതീവ വ്യത്യസ്ഥമായ ഒരു നിലപാട് എവിടെ നിന്നെന്കിലും പ്രതീക്ഷിക്കുക ബുദ്ധിമുട്ടാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിലപാടുകള് സാവധാനമാണ് മാറിവരുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പടവുകള് കയറുന്നതു പോലെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സമൂഹത്തിനെ ഓരോ പടവുകള് പിടിച്ചു കയറ്റുന്നവരാണ് മഹത്തുക്കള്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അല്ലാതെ ഒറ്റച്ചാട്ടത്തിന് ഒരു ജനതയെ അത്യുന്നതങ്ങളില് എത്തിച്ചത് ആരാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആരും തന്നെയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മുകളില് നിന്നു താഴേക്ക് നോക്കുമ്പോള് താഴെ നിന്നവരുടെ നിലപാടുകള് അപഹാസ്യമായി തോന്നാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവര്ക്ക് പക്ഷെ ചവിട്ടി നില്ക്കാന് ആ പടികളേ ഉണ്ടായിരുന്നുള്ളൂ എന്നതു മറന്നു കൂടാ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവരാണ് അടുത്ത പടിയിലേക്ക് സമൂഹത്തെ ഉയര്ത്തിയതെന്നും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇപ്പോള് ഇതൊക്കെ ഓര്ക്കാന് കാര്യം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗാന്ധിജി വംശ വെറിയനായിരുന്നു എന്നും സ്വവര്ഗ്ഗനുരാഗിയായിരുന്നുവെന്നും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആക്ഷേപിക്കുന്ന</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ജോസഫ് ലെലിവെല്ഡിന്റെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">"</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗ്രേറ്റ് സോള്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">: </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മഹാത്മാഗാന്ധി ആന്ഡ് ഹിസ് സ്ട്രഗിള് വിത്ത് ഇന്ഡ്യ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">" </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന പുസ്തകം ഇളക്കി വിട്ട കോലാഹലങ്ങളാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗ്രന്ഥകാരന് പക്ഷെ ഈ ആരോപണങ്ങളെ നിരാകരിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിശ്വസനീയമായ തെളിവുകള് വെച്ച് ഗാന്ധിജിയുടെ ജീവചരിത്രത്തെ സമീപിക്കുക മാത്രമാണ് താന് ചെയ്തത് എന്നദ്ദേഹം പറയുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മാത്രമല്ല ഗാന്ധിജിയോടുള്ള നിസ്സീമമായ ബഹുമാനം അദ്ദേഹം ആവര്ത്തിക്കുകയും ചെയ്യുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ദക്ഷിണാഫ്രിക്കന് അധികാരികള്ക്കെഴുതിയ ഒരു കത്തില് തങ്ങളെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാഫിറുകള്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്ക് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കറുത്ത വര്ഗ്ഗക്കാര്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തുല്യം പരിഗണിക്കുന്നതിലുള്ള പ്രതിഷേധം അദ്ദേഹം സൂചിപ്പിച്ചിരിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹത്തിന്റെ ആ അഭിപ്രായം മുന്പ് പറഞ്ഞ ഉദാഹരണത്തിന്റെയും വിശദീകരണത്തിന്റേയും വെളിച്ചത്തില് പരിഗണിക്കുമ്പോള് ഒട്ടും തന്നെ അസ്വഭാവികമോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത്യപരാധമോ അല്ല എന്നു നമുക്ക് മനസ്സിലാക്കാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അക്കാലത്ത് ദക്ഷിണാഫ്രിക്കയില് നിലനിന്നു പോന്ന തികച്ചും പ്രാകൃതമായ സാമൂഹ്യ വ്യവസ്ഥിതികള് ഗാന്ധിജിയുടെ വാക്കുകളെ സ്വാധീനിച്ചെന്കില് അതില് അത്ഭുതമൊന്നുമില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മാത്രമല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തന്റെ നിലപാടുകള് അദ്ദേഹം രൂപപ്പെടുത്തുന്നതിനു മുന്പുള്ള ഒരു കാലമാണത് എന്നും ഓര്ക്കണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ദക്ഷിണാഫ്രിക്കന് കാലഘട്ടത്തിനു മുന്പ് അദ്ദേഹത്തെപ്പറ്റിയുള്ള പരാമര്ശാര്ഹമായ ഏക സംഭവം അദ്ദേഹം സ്വര്ണ്ണം മോഷ്ടിച്ചതും പിന്നീട് പിതാവിന്റെ അടുത്ത് അത് ഏറ്റുപറഞ്ഞ് പശ്ചാത്തപിച്ചതുമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ സംഭവം പോലും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹത്തിന്റെ സാധാരണത്വമാണ് വെളിവാക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹം പുത്രകാമേഷ്ടിയുടേയോ ദിവ്യഗര്ഭത്തിന്റേയോ ഉല്പന്നമായിരുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സാധാരണക്കാരായ മാതാപിതാക്കള്ക്ക് ജനിച്ച സാധാരണക്കാരനായ ഒരു പുത്രന്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിസാധാരണനായി ജനിച്ച് അത്യസാധാരണനായി വളര്ന്നുവെന്നതാണ് ഗാന്ധിജിയുടെ മഹത്വം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ യാത്രയുടെ ആദ്യഘട്ടത്തില് പിഴവുകള് പറ്റിയിട്ടുണ്ടെന്കില് അദ്ദേഹം അത് തിരുത്തുകയും ഉറച്ചനിലപാടുകളില് സമത്വത്തെ ഉയര്ത്തിപ്പിടിക്കുകയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ലോകത്തെ പഠിപ്പിക്കുകയും ചെയ്തു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇവിടെ അദ്ദേഹം വംശീയ വാദി ആകുന്നത് എങ്ങിനെയാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">?</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCT0TiMjZwOpSkKSmN7Rii7XsVDm2jLPRk_ODXPNaCVk5phM3yKS9oSWQsZA4SJNzA_bazgaZEJHShhwo5F3umxhyphenhyphen1Z6Hkwaaar8luzxPL78FNZEDa4WGEzQAZmm8hLeDRXWA5/s1600/Gandhi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCT0TiMjZwOpSkKSmN7Rii7XsVDm2jLPRk_ODXPNaCVk5phM3yKS9oSWQsZA4SJNzA_bazgaZEJHShhwo5F3umxhyphenhyphen1Z6Hkwaaar8luzxPL78FNZEDa4WGEzQAZmm8hLeDRXWA5/s400/Gandhi.jpg" width="270" /></a></div><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div style="margin-bottom: 0in;"> (ഗാന്ധിജിയും കലെന്ബാഷും. ചിത്രം കടപ്പാട്: വിക്കി) </div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">രണ്ടാമത്തെ ആരോപണം അദ്ദേഹം സ്വവര്ഗ്ഗാനുരാഗി ആയിരുന്നു എന്ന് പുസ്തകത്തില് പരാമര്ശിക്കുന്നു എന്നതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ദക്ഷിണാഫ്രിക്കന് കാലത്തെ സുഹൃത്തായിരുന്ന ഹെര്മന് കാലെന്ബാഷുമായി അദ്ദേഹത്തിന് കേവലസൗഹൃദത്തില് കവിഞ്ഞ ബന്ധമുണ്ടായിരുന്നു എന്നാണ് സൂചന</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാലന്ബാഷിനയച്ച കത്തില് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">"</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എത്ര പൂര്ണ്ണമായാണ് താന്കള് എന്റെ ശരീരം സ്വന്തമാക്കിയത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">" </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">"</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ അടിമത്തം ആരോടോ ഉള്ള പകതീര്ക്കലാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">" </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നുമൊക്കെ ഗാന്ധിജി എഴുതിയിരിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ കത്തുകള് പരാമര്ശിച്ചു എന്നതല്ലാതെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗാന്ധിജിയുടെ ലൈംഗിക നിലപാടുകളെപറ്റി പുസ്തകത്തില് പറയുന്നില്ല എന്നും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാല് അദ്ദേഹം ബ്രഹ്മചര്യത്തിന്റെ മഹത്വത്തില് വിശ്വസിച്ചിരുന്നു എന്നും പുസ്തകകാരന് പറയുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗാന്ധിജി സത്യത്തില് സ്വവര്ഗ്ഗനുരാഗി ആയിരുന്നോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എനിക്കറിയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു പക്ഷെ ആയിരുന്നുവെന്കില് തന്നെ എന്ത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരാളുടെ ലൈംഗികത അയാളുടെ സ്വകാര്യതയാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വേറൊരാള്ക്ക് ശല്യമാകുന്നില്ലെന്കില് മറ്റുള്ളവര് അതേപ്പറ്റി വേവലാതിപ്പെടുന്നത് എന്തിനാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത്തരത്തിലുള്ള ഒരു ആരോപണവും ഗാന്ധിജിയുടെ പേരിലില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്വവര്ഗ്ഗനുരാഗം ഇത്രമാത്രം നിന്ദ്യമാകുന്നത് ചില സിമറ്റിക് ഞരമ്പ് രോഗികളുടെ വിശ്വാസപ്രകാരം മാത്രമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. {</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഹിന്ദു മതം സത്യത്തില് അതിനെ മതിക്കുന്നുണ്ടെന്നു തോന്നുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അയ്യപ്പന്റെ ജനനകഥ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. :-)} </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മറ്റൊരു വാദം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത് പ്രകൃതി വിരുദ്ധം ആണെന്നുള്ളതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രത്യുല്പാദനമോ അല്ലെന്കില് ജീനുകളുടെ ഒഴുക്കോ ആണ് പ്രകൃതിപരം എന്ന് വാദിച്ചാല് സ്വവര്ഗ്ഗാനുരാഗം പോലെ തന്നെ പ്രകൃതിവിരുദ്ധമാണ് ബ്രഹ്മചര്യവും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിലൊന്ന് ഉത്കൃഷ്ടവും മറ്റൊന്ന് അധമവും ആകുന്നത് എങ്ങിനെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അബ്രഹാം ലിന്കണും ജോര്ജ്ജ് വാഷിങ്ടണും സ്വവര്ഗ്ഗാനുരാഗ ബന്ധങ്ങള് ഉണ്ടായിരുന്നു എന്നു പറയപ്പെടുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു അമേരിക്കന് ജനസഭയും ഇത് മൂടിവെയ്ക്കാന് നിയമമുണ്ടാക്കിയതായി അറിയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൈക്കലാഞ്ജലോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റാഫേല്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡാവിഞ്ചി മുതലായവരുടെ പ്രതിഭയെ അവരുടെ ലൈംഗിക താല്പര്യങ്ങള് നിറം കെടുത്തിയിട്ടില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിന്റെ പേരില് ആരും അവരെ ഇകഴ്ത്തിക്കാണുന്നുമില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചുരുക്കത്തില് പുസ്തകത്തെ സംബന്ധിച്ചുള്ള ഇപ്പോഴത്തെ കോലാഹലങ്ങള്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മാനസികവളര്ച്ചയെത്താത്ത ഒരു ജനതയുടെ കാപട്യനാടകങ്ങളാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div></div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-19550622701194483712011-02-26T20:53:00.002+05:302011-04-07T19:25:44.239+05:30മള്ളിയൂര് മാഹാത്മ്യം.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div style="margin-bottom: 0in;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: AnjaliOldLipi;"><br />
</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചരിത്രകാരനും അദ്ധ്യാപകനും നാളുകളോളം അമേരിക്കന് കോണ്ഗ്രസ് ലൈബ്രേറിയനുമായിരുന്ന ഡാനിയേല് ബൂഴ്സ്റ്റൈന് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">( Daniel Joseph Boorstin), </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മഹാന്മാരും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(heros) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രശസ്തരും </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(celebrity) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തമ്മിലുള്ള വ്യത്യാസം വിവരിക്കുന്നുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. 19</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആം നൂറ്റാണ്ടില് ആരംഭിച്ച മാദ്ധ്യമവിപ്ലവത്തോടെ പ്രശസ്തി നിര്മ്മിച്ചെടുക്കാവുന്ന ഒരു കാര്യമായിത്തീര്ന്നു എന്നദ്ദേഹം നിരീക്ഷിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മുടെ ചരിത്രം പരിശോധിച്ചാലും വ്യക്തമാകുന്ന ഒരു കാര്യമാണത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു നൂറ്റാണ്ടു മുന്പുവരെ പ്രശസ്തി കൊണ്ട് മാത്രം പ്രശസ്തരായവര് ആരും തന്നെ നമ്മുടെ മുന്നിലില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാലിന്ന് മഹാന്മാരേക്കളേറെ പ്രശസ്തരാണ് കൂടുതല്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രശസ്തിക്കു വേണ്ടി കൃത്യമായ ഒരു പ്രതിശ്ചായ സൃഷ്ടിക്കാനും നിലനിര്ത്താനും വിളംബരം ചെയ്യുവാനും തല്പരവ്യക്തികള്ക്ക് സാദ്ധ്യമായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രശസ്തര്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇങ്ങനെ കൃത്രിമമായി ഉല്പ്പാദിപ്പിക്കപ്പെട്ട രൂപകങ്ങളാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാല് യഥാര്ത്ഥ മഹാത്മാക്കളെ ഇവ്വിധം സൃഷ്ടിക്കാനാവില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രശസ്തര് അറിയപ്പെടുന്നത് അവര് ധാരാളമായി അറിയപ്പെടുന്നു എന്നതുകൊണ്ട് മാത്രമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രശസ്തരാണ് എന്നതാണ് അവരുടെ പ്രശസ്തി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (Known for their well knownness, famous for their fame.)</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രശസ്തരുടെ അതി ഭാവുകത്വമാര്ന്ന ലേബലിനുള്ളില് അതി സാധാരണമായ ഉള്ളടക്കങ്ങള് മാത്രം ആണ് ഉണ്ടാവുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ അവര് അത്തരത്തിലുള്ള തിരിച്ചറിവുകളില് നിന്ന് അതിസമര്ത്ഥമായി രക്ഷപെട്ടുനില്ക്കുകയും ചെയ്യും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മഹാന്മാര് അവരുടെ നേട്ടങ്ങള് കൊണ്ടാണ് അറിയപ്പെടുന്നതെന്കില് പ്രശസ്തര് അവരുടെ പ്രതിശ്ചായ കൊണ്ടാണ് അത് സാധിക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ശ്രീ മള്ളിയൂര് ശന്കരന് നമ്പൂതിരി </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നാളുകളായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോട്ടയം എഡിഷന് ഉള്ള ഒരു പത്രവും ഒരു ദിവസവും അദ്ദേഹത്തെക്കുറിച്ച് ഉള്ള വാര്ത്തകളില്ലാതെ ഇറങ്ങുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പഞ്ചായത്ത് വാര്ഡ് സ്ഥാനാര്ത്ഥി മുതല് പാര്ലമെന്റ് സ്ഥാനാര്ത്ഥി വരെ ഇലക്ഷന് പ്രചരണം തുടങ്ങുന്നത് അദ്ദേഹത്തിന്റെ അനുഗ്രഹം വാങ്ങിക്കൊണ്ടാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സിനിമാലോകത്തെ പ്രമുഖര് അദ്ദേഹത്തെ സന്ദര്ശിച്ചും ഒപ്പം ഇരുന്ന് ഫോട്ടോ എടുത്ത് പത്രത്തിനു നല്കിയും സായൂജ്യം കൊള്ളുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ദക്ഷിണേന്ഡ്യയിലെ മിക്കവാറും സംഗീതജ്ഞര് മള്ളിയൂര് നടയില് ഒരു പരിപാടിക്കായി മത്സരിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഞാനല്ലാതെ മറ്റൊരു ദൈവമില്ല എന്നു വിശ്വസിക്കാന് ബാദ്ധ്യതയുള്ള പരിശുദ്ധപിതാക്കന്മാര് നമ്പൂതിരിപ്പാടിന്റെ ഭക്തിയേയും ആത്മീയതയേയും വാനോളം പുകഴ്തുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കഴിഞ്ഞ രണ്ട് ആഴ്ചക്കുള്ളില് മള്ളിയൂര് സന്ദര്ശിച്ചത് ഒരു കേന്ദ്രമന്ത്രിയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു മുന് രാഷ്ട്രപതിയും ഒരു മുന് കേന്ദ്രമന്ത്രിയുമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സത്യത്തില് ഇത്രയധികം ആദരവും പ്രശസ്തിയും അദ്ദേഹത്തിനു ലഭിക്കുന്നതിന്റെ കാരണമെന്താണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹത്തിന്റെ മാഹാത്മ്യം എന്താണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തന്റെ കറതീര്ന്ന ഭക്തിയിലൂടെ ദൈവത്തെ തൊട്ടറിഞ്ഞ ആളാണ് അദ്ദേഹം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത്യപൂരവ്വമായ വൈഷ്ണവ ഗണപതി സന്കല്പത്തില് പണ്ഡിതനാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. 70 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വര്ഷത്തിനുള്ളില് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">2500 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ലധികം ഭാഗവതസപ്താഹങ്ങള് നടത്തിയ ആളാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ദൈവത്തെ അനുഭവിച്ചറിയുക തുടങ്ങിയ അലന്കാരങ്ങള് വിടുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അങ്ങിനെ പറയുന്നതിന്റെ അര്ത്ഥം എന്താണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">?) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഭക്തി അത്രമേല് വലിയ ഒരു മാനുഷിക മൂല്യമാണോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരാളുടെ ഭക്തികൊണ്ട് മാനവികതയ്ക്കോ സഹജീവികള്ക്കോ എന്താണ് പ്രയോജനം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഭക്തിയുടെ അളവുകോല് എന്താണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഭക്തിയുടെ പാരമ്യം ദൈവം ഭക്തന്റെ മുന്പില് പ്രത്യക്ഷപ്പെടുന്നതില് ആണെന്നു ഐതിഹ്യങ്ങള് പറയുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അങ്ങിനെ വല്ലതും സംഭവിച്ചുവോ ആവോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അറിയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കറതീര്ന്ന ഭക്തിയാണ് മഹത്വത്തിന്റെ മാനദണ്ഡമെന്കില് ഇത്തരം വി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഐ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പി ക്യൂവുകള് കേരളത്തിലെ എല്ലാ കന്യാസ്ത്രീ മഠങ്ങളുടെ മുന്പിലും ഉണ്ടാവേണ്ടതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഞാനൊരു കറുത്ത തമാശ പറഞ്ഞതല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സത്യം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.) </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരാളുടെ പ്രവര്ത്തനകാലത്ത് ഉപജീവനമാര്ഗ്ഗമായി ചെയ്യുന്ന തൊഴിലിന്റെ എണ്ണക്കണക്കെടുക്കുന്നതില് അര്ത്ഥമുണ്ടൊ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അത് സമൂഹത്തിനും ഭൂമിക്കും ഗുണകരമായിട്ടുള്ളതായിരുന്നുവെന്കില്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. 2500 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഭാഗവതസപ്താഹങ്ങള്ക്ക് അങ്ങിനെ എന്താണ് അവകാശപ്പെടാനുള്ളത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിന്റെ സാമ്പത്തിക ഗുണഭോക്താക്കള്ക്ക് ഉണ്ടായിട്ടുള്ള മെച്ചങ്ങളല്ലാതെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">?) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു ജീവിതകാലത്ത് ഒരു തെങ്ങുകയറ്റ തൊഴിലാളി എത്ര തെങ്ങു കയറി എന്നതോ അല്ലെന്കില് ഒരു ഡോക്ടര് എത്ര ശസ്ത്രക്രിയ ചെയ്തെന്നോ ചിന്തിക്കുന്നതാവില്ലേ കുറച്ചു കൂടി അര്ത്ഥപൂര്ണ്ണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">?</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചുരുക്കത്തില് ഡാനിയേല് ബൂഴ്സ്റ്റിന് നിരീക്ഷിക്കുന്നതു പോലെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സൂപ്പര് കൊളോഷല് ലേബലി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നുള്ളിലെ ഉള്ളടക്കം വെറും അതിസാധാരണം മാത്രമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കേവലം ഒരു </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">15 </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വര്ഷങ്ങള്ക്ക് മുന്പ് സമീപവാസികള്ക്ക് പോലും അറിവില്ലാതിരുന്ന ഒരു കുടുംബ ക്ഷേത്രമായിരുന്നു മള്ളിയൂര് ഗണപതി ക്ഷേത്രം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പെട്ടെന്ന് ഒരു ദിവസം ശ്രീ യേശുദാസ് ക്ഷേത്രം സന്ദര്ശിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്ഷേത്രത്തേയും അതിന്റെ ഉടമസ്ഥാവകാശിയായ ശ്രീ മള്ളിയൂര് നമ്പൂതിരിയേയും വാനോളം പുകഴ്തിയതായി പത്രങ്ങളില് വാര്ത്ത വരുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വാര്ത്ത കണ്ട് ഗ്രാമവാസികള് പോലും അമ്പരക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതേതമ്പലം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏതായാലും വരും നാളുകളില് ഒരു ചെയിന് റിയാക്ഷന് പോലെ കൂടുതല് കൂടുതല് പ്രമുഖര് മള്ളിയൂര് തേടിയെത്തിത്തുടങ്ങി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇവരൊക്കെ വരുമ്പോള് എന്തെന്കിലും കാര്യമുണ്ടാകുമല്ലോ എന്നു കരുതി പൊതു ജനവും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പത്രങ്ങളില് നിറഞ്ഞു നില്ക്കാന് നമ്പൂതിരിയും ക്ഷേത്ര ട്രസ്റ്റും അതീവ സാമര്ത്ഥ്യം കാണിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്ഷേത്രവും നമ്പൂതിരിയും അങ്ങിനെ പ്രസിദ്ധി കൊണ്ടു മാത്രം പ്രസിദ്ധമായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">താമസിക്കാതെ ആദ്യത്തെ ഭാഗവതസത്രം നടന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോടമ്പാക്കത്ത് സിനിമാസെറ്റിടുന്നവര് വന്ന് സത്രശാലയും മൂന്നുനാലു നില കെട്ടിടത്തിന്റെ ഉയരത്തില് മധുരമീനാക്ഷി ശൈലിയില് അലന്കാരഗോപുരവും നിര്മ്മിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഗ്രാമത്തില് ഇത്തരത്തില് ഒരു മാമാന്കം നടക്കുന്നതില് ഉത്സാഹം കയറിയ നാട്ടുകാര് ജാതിമത ഭേദമന്യേ സഹകരിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അഷ്ടിക്കു വകയില്ലാത്ത ചില ഹിന്ദു സന്യാസിമാര്ക്ക് ഇതത്ര സുഖിച്ചില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവര് അവരുടെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കര്മ്മഫലം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മാസികയില് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കുറുപ്പന്തറയിലെ കൃസ്ത്യാനി ഭാഗവതസത്രം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നു ഹസിച്ചു സമാധാനിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏതായാലും മള്ളിയൂരിന്റെ പ്രശസ്തി ജില്ലയും സംസ്ഥാനവും കടന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ശബരിമലയ്ക്കുള്ള വഴിയിലായതും തന്ത്രപ്രധാനമായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മണ്ഡലകാലത്ത് തമിഴ്നാട് ഭക്തന്മാര് നിറഞ്ഞൊഴുകി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അടുത്ത വര്ഷവും അവരെ എത്തിക്കുന്ന കാര്യം മറക്കാതിരിക്കാന് ഡ്രൈവര്മാര്ക്ക് വസ്ത്രവും പണവും ക്ഷേത്രം വക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അങ്ങിനെ ഒരു മള്ട്ടി ലെവല് മാര്ക്കറ്റിങ്ങിന്റെ എല്ലാ കൗശലത്തോടും കൂടി കൃത്രിമമായി വളര്ത്തിയെടുത്ത ഒരു പ്രസ്ഥാനമാണ് മള്ളിയൂര്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ജീവിത സായാഹ്നത്തിലെത്തിയ ശേഷം ഒരാള് പ്രശസ്തിയുടെ വെള്ളിവെളിച്ചത്തില് കുളിച്ചു നില്ക്കാന് ഇത്രമേല് ശ്രമപ്പെടുന്നത് എന്തിനാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതോ അദ്ദേഹം മറ്റാരുടേയെന്കിലും തിരക്കഥയ്ക്കും സംവിധാനത്തിനും വഴങ്ങിക്കൊടുക്കുകയാണോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">രണ്ടാമത്തേതാകാം സത്യമെന്ന് എനിക്ക് തോന്നുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏതാണ്ട് എഴുപത്തഞ്ച് വയസ്സു വരെ ഭാഗവതസപ്താഹങ്ങളുമായി ഒതുങ്ങിക്കഴിഞ്ഞ ആളാണ് അദ്ദേഹം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാല് അദ്ദേഹത്തിന്റെ ചില ഉന്നതവ്യക്തി ബന്ധങ്ങളും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അസാധാരണ മൂര്ത്തീസന്കല്പ്പവുമുള്ള കുടുംബക്ഷേത്രവും അസാമാന്യ സാദ്ധ്യതകളാണ് നല്കുന്നത് എന്ന് ചിലര്ക്കെന്കിലും തോന്നിക്കാണണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു പക്ഷെ അദ്ദേഹത്തിനു തന്നെയാണെന്നും വരാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു വയോവൃദ്ധന് ബഹുമാനിക്കപ്പെടുന്നത് എല്ലാവര്ക്കും സന്തോഷമുള്ള കാര്യം തന്നെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ അദ്ദേഹമോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹത്തിന്റെ പിന്നിലുള്ളവരോ ലക്ഷ്യമിടുന്ന ആ സാദ്ധ്യതകളെ നമ്മള് സൂക്ഷിക്കേണ്ടതുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിദ്യാഭ്യാസ പുരോഗതിയുടേയും നിരന്തരമായ സാമൂഹ്യപരിഷ്കരണത്തിന്റെയും ഫലമായി ഹിന്ദുസമൂഹത്തില് നിന്നും ഏതാണ്ട് പൂര്ണ്ണമായും നിഷ്കാസനം ചെയ്യപ്പെട്ട പൗരോഹിത്യമേല്ക്കോയ്മയെ പുനരുദ്ദ്വീപിക്കുക എന്ന ലക്ഷ്യമാണോ അത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എനിക്ക് തോന്നുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മറ്റു മതങ്ങളെ അപേക്ഷിച്ച് ഹിന്ദു മതത്തിനുള്ള ഏക ഗുണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ വിഭാഗത്തിന്റെ ചിന്തയേയും പ്രവര്ത്തനത്തേയും സ്വാധീനിക്കാന് കെല്പ്പുള്ള ഒരു പുരോഹിത സമൂഹം ഇല്ല എന്നുള്ളതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ ഏക നന്മയെ ഇല്ലാതാക്കാനാണ് ഹിന്ദുത്വവാദികള് എന്നു സ്വയം വിശേഷിപ്പിക്കുന്ന സംഘങ്ങള് ശ്രമിക്കുന്നത് എന്നതാണ് അതിലെ ഏറ്റവും വലിയ പാരഡോക്സ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പൗരോഹിത്യസ്വാധീനത്തിന്റെ അപകടങ്ങള് ഞാന് വിശദീകരിക്കേണ്ടതില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ന്യൂനപക്ഷാവകാശങ്ങള് പിന്നോക്കാവസ്ഥ പരിഹരിക്കുന്നതിനുള്ള സംവിധാനമല്ല എന്നും ഞങ്ങളൂടെ തോന്ന്യാസങ്ങള് സാധിച്ചെടുക്കുന്നതിന് ഭരണഘടന അനുവദിച്ചിട്ടുള്ള അവകാശങ്ങളാണ് അവ എന്നും അത് കൈവിട്ടുപോകാതിരിക്കാന് കുഞ്ഞാടുകള് ഏതറ്റം വരേയും പോകണമെന്നും ഒരിടയന് ഉത്തരവിട്ടിട്ട് ഒരാഴ്ചയായിട്ടില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. ( </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏതായാലും ഇടയന്മാര്ക്ക് ചില സമയത്തുള്ള ഭരണഘടനാപ്രേമം കണ്ടാല് ഏതു ദേശസ്നേഹിക്കും രോമാഞ്ചമുണ്ടാവാതിരിക്കില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതു പോകട്ടെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമുക്ക് വിഷയത്തിലേക്ക് തിരിച്ചു വരാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"> </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ ഇത്ര വിശാലമായ ഒരു അജെന്ഡ മള്ളിയൂരിന്റെ കാര്യത്തില് ഉണ്ടാവാന് സാദ്ധ്യത കുറവാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇതിലെ സാമ്പത്തിക സാദ്ധ്യതകളാവണം തല്പരകക്ഷികളുടെ ലക്ഷ്യം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ ലക്ഷ്യം കാണുന്നതില് അവര് ഭംഗിയായി വിജയിച്ചു എന്നതും നിസ്തര്ക്കമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാല് കാര്യങ്ങള് ഇവിടേയും തീരുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈയിടെ മള്ളിയൂര് സന്ദര്ശിച്ച കേന്ദ്രമന്ത്രി ശ്രീ വേണുഗോപാല്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മള്ളിയൂരിനെ ദേശീയ തീര്ത്ഥാടനകേന്ദ്രമാക്കുന്ന കാര്യം ഗൗരവപൂര്വ്വം പരിഗണിക്കും എന്നാണ് പ്രസ്താവിച്ചത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ദേശീയ തീര്ത്ഥാടന കേന്ദ്രം എന്ന ആശയം മന്ത്രിയുടേതാവാന് വഴിയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അങ്ങനെയൊരു ആഗ്രഹം തിരുമേനി ഉണര്ത്തിച്ചതാവണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. '</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആശ പാശം പോലെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">യാണെന്നാണല്ലോ പഴമൊഴി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതങ്ങനെ നീണ്ടു നീണ്ടു കിടക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതായത് ഇനിയും കാണാന് ധാരാളം ബാക്കിയുണ്ടെന്നു ചുരുക്കം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div></div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-85876250954845990742010-12-19T11:42:00.000+05:302010-12-19T11:42:46.989+05:30പരിണാമം, വസ്തുതകള്.പരിണാമ വാദികളും സൃഷ്ടിവാദികളും തമ്മില് ബ്ലോഗില് വലിയ സംവാദം നടക്കുകയാണെന്നും അതില് പരിണാമവാദികള് തോറ്റു തുന്നം പാടിയിരിക്കുകയാണെന്നും പ്രഖ്യാപിച്ച് കാട്ടിപ്പരുത്തി എന്നൊരു ബ്ലോഗര് ഇട്ടിരുന്ന പോസ്റ്റിനുള്ള പ്രതികരണമാണിത്. കമന്റ് മോഡറേഷന് എന്ന അല്പ്പത്തരത്തിനോടുള്ള പ്രതിഷേധം എന്ന നിലയ്ക്കുമാണ് ഞാനിത് ഇവിടെ പോസ്റ്റുന്നത്.<br />
<br />
പരിണാമശാസ്ത്രത്തെപ്പറ്റി കാര്യമായ ചര്ച്ചയൊന്നും അടുത്തിടെ ബ്ലോഗില് നടക്കുന്നതായി ഞാന് കണ്ടില്ല. ഈ വിഷയത്തില് ഗൌരവപൂര്ണ്ണമായ പോസ്റ്റുകള് വരുന്നത് <a href=" http://charvakam.blogspot.com/2010/12/blog-post_17.html">ചര്വാകന്റെ ബ്ലോഗി</a>ലാണ്, എന്നാല് അവിടെ യാതൊരു വിധ ചര്ച്ചകളും നടക്കുന്നതായ് കാണുന്നുമില്ല. പിന്നെയുള്ളത് ചില മുസ്ലിം ഫന്ഡമെന്റലിസ്റ്റുകളുടെ സൃഷ്ടി സംബന്ധിച്ച നിലപാടുകളാണ്, അതാവട്ടെ ഞാന് പിടിച്ച മുയലിന് കൊമ്പ് മൂന്ന് എന്ന തരത്തിലുള്ളതും. എതിര് ഭാഗം എന്തൊക്കെ പറയണം, എന്തെല്ലാം പറയാന് പാടില്ല എന്നൊക്കെ ഞങ്ങള് തീരുമാനിക്കും എന്നതാണവരുടെ നിലപാട്. അതില് അത്ഭുതപ്പെടാനൊന്നുമില്ല, കാരണം അതു തന്നെയാണ് മത-കള്ട്ട് ചര്ച്ചകളുടെ പ്രത്യേകതയും.<br />
<br />
അമേരിക്കയില് നടന്ന ഒരു സര്വേയില് 90% ത്തില് അധികം ജനങ്ങളും ഒരു തരത്തില് അല്ലെങ്കില് മറ്റൊരു തരത്തിലുള്ള സൃഷ്ടി വിശ്വാസമുള്ളവരാണെന്നു കണ്ടെത്തി. എന്നാല് അവിടുത്തെ ശാസ്ത്രസമൂഹത്തില് 99% പേരും ദൈവത്തിന്റെ ഇടപെടല് ആവശ്യമില്ലാത്ത ഒരു പരിണാമപ്രകൃയയില് വിശ്വസിക്കുന്നവരാണ്. (സമാനമായൊരു ഇന്ഡ്യന് പഠനത്തില് വിദ്യാസമ്പന്നരായ - ശാസ്ത്രജ്ഞരല്ല - 45% ഇന്ഡ്യക്കാരും പരിണാമത്തില് വിശ്വസിക്കുന്നു.) സാമാന്യ ജനവും ശാസ്ത്രസമൂഹവും തമ്മില് വിശ്വാസത്തിന്റെ കാര്യത്തില് ഇത്ര വലിയ ഒരു വ്യത്യാസത്തിനു കാരണമെന്താണ്?<br />
<br />
ഉത്തരം വളരെ ലളിതമാണ്. ശാസ്ത്രസത്യങ്ങള് മനസ്സിലാകണമെങ്കില് അതില് അല്പസ്വല്പം അടിസ്ഥാന വിവരമുണ്ടാകണം. ആദ്യം പറഞ്ഞ പോസ്റ്റില് വന്ന ഒരു കമന്റിനു സമാനമായ ഒരു ഉദാഹരണം പറയാം. പിതൃത്വം സംബന്ധിച്ച് ചിലര് വാദിക്കുന്നത് അത് ഒരു സങ്കല്പ്പം മാത്രമാണെന്നാണ്. മാതൃത്വം മാത്രമേ സത്യമുള്ളൂ എന്നു വാദിക്കാം. എന്നാല് ഡി.എന്.ഏ ടെസ്റ്റ് വഴി പിതൃത്വവും അര്ത്ഥശങ്കയ്ക്കിടയില്ലാത്ത വിധം സ്ഥാപിക്കാം എന്ന് നമുക്കറിയാം. എന്നാല് ഇതു മനസ്സിലാകണമെങ്കില് ഏറ്റവും കുറഞ്ഞത്, നമ്മുടെ ശരീരം കോശനിര്മ്മിതമാണെന്നും അതിനുള്ളില് ഡി. എന്. ഏ എന്നൊരു സാധനവും ഉണ്ട് എന്നെങ്കിലും അറിവുണ്ടാകണം. എന്നാല് രസകരമായ ഒരു കാര്യം, ഇപ്പറഞ്ഞ അടിസ്ഥാന വിവരം ഇല്ലെങ്കില് പോലും ഇത് സംബന്ധിച്ച് ആര്ക്കും പരാതിയും സംശയവും ഇല്ല എന്നതാണ്. പത്രത്തില് വായിക്കുന്നു, ശരി സമ്മതിച്ചു. ഇവിടെ പരാതിയില്ലാത്തത് അത് അവരുടെ വ്യക്തിപരമായ വിശ്വാസത്തെ ബാധിക്കാത്ത പ്രശ്നമായതുകൊണ്ടാണ്. എന്നാല് താനോ താന് ആരാധിക്കുന്ന ഒരു നേതാവോ പിതൃത്വ പരിശോധന നേരിടേണ്ടി വന്നാല് അപ്പോള് ഈ ടെസ്റ്റ് വിഡ്ഡിത്തരമാണെന്ന് വാദിക്കും. ആത്മവഞ്ചനയോടെയല്ല, ആത്മാര്ത്ഥമായി തന്നെ. കാരണം ഈ ടെസ്റ്റിനെ സംബന്ധിച്ച അടിസ്ഥാന ശാസ്ത്രസത്യങ്ങള് അയാള്ക്കറിയില്ല, പാവം. (അറിയുമായിട്ടും ആത്മവഞ്ചന നടത്തുന്ന ഒരു ഭൂരിപക്ഷത്തെ ഞാന് പരാമര്ശിച്ച് അസ്വസ്ഥരാക്കുന്നില്ല.)<br />
<br />
അടിസ്ഥാന വിജ്ഞാനം ഇല്ലാത്തത് എന്തൊക്കെ അബദ്ധധാരണകളില് മനുഷ്യനെ ചെന്നു പെടുത്താം എന്നതിന്റെ സമീപകാല ഉദാഹരണങ്ങളാണ് ‘കാര്ഗോ കള്ട്ടുകള്’. രണ്ടാം ലോക മഹായുദ്ധകാലത്ത് പസിഫിക് ദ്വീപസമൂഹങ്ങളില് പടര്ന്നു പിടിച്ച ഒരു വിശ്വാസമായിരുന്നു അത്. പുറം ലോകവുമായി കാര്യമായ ബന്ധമില്ലാതെ കഴിഞ്ഞിരുന്ന ആദിമ ജനതയായ തദ്ദേശീയരുടെ ഇടയിലേക്ക് അന്നത്തെ ‘സ്റ്റേറ്റ് ഒഫ് ആര്ട്ട്’ സൌകര്യങ്ങളുമായി അമേരിക്കന് ജാപ്പനീസ് പട്ടാളം വന്നിറങ്ങുന്നു. തദ്ദേശിയര് നോക്കുമ്പോള് വിമാനങ്ങളിലും കപ്പലുകളിലുമായി സൌകര്യങ്ങള് (വസ്ത്രങ്ങള്, ഇതുവരെ കണ്ടിട്ടില്ലാത്ത ഉപകരണങ്ങള്, ഭക്ഷണം, ആഢംബര സാമഗ്രികള്) വന്നുകൊണ്ടിരിക്കുന്നു. ഈ വക സാധനങ്ങള് നിര്മ്മിച്ചെടുക്കുന്നതാണെന്ന അടിസ്ഥാന വിവരം ദ്വീപ് നിവാസികള്ക്കില്ല. അവരതു കണ്ടിട്ടില്ല. ഈ വരത്തന്മാരുടെ ദൈവങ്ങള് അവര്ക്കയച്ചു കൊടുക്കുന്ന പാരിതോഷികങ്ങളാണിതൊക്കെയെന്നാണ് ആ പാവങ്ങള് ധരിച്ചുവശായത്. പട്ടാളക്കാര് നടത്തുന്ന ഡ്രില്ലുകള് ദൈവങ്ങളെ പ്രീതിപ്പെടുത്താനുള്ള ചടങ്ങുകളായി അവര് ധരിച്ചു. ദൈവങ്ങളേയും തങ്ങളുടെ മരിച്ചുപോയ കാരണവന്മാരേയും പ്രീതിപ്പെടുത്തിയാല് ഈ വക സാധനങ്ങള് തങ്ങള്ക്കും ലഭിക്കും എന്നവര് കണക്കു കൂട്ടി. അതിനായി അവര് പട്ടാളക്കാരെ അനുകരിച്ച് ഡ്രില്ലുകള് നടത്തി, അവരുപയോഗിച്ചിരുന്ന സാധനങ്ങളുടെ (തോക്ക്, റേഡിയൊ മുതലായവ) അനുകരണങ്ങള് നിര്മ്മിച്ചു. യുദ്ധം കഴിഞ്ഞ് പട്ടാളക്കാര് പോയിക്കഴിഞ്ഞപ്പോള് കാര്ഗോകള് വരാതായി. ഇനി തങ്ങളുടെ ഊഴമായെന്നു കരുതി അവര് വിമാനത്താവളം - റെണ് വേയും കണ്ട്രോള് ടവറും, എന്തിന് ചിരട്ട കൊണ്ട് ഹെഡ് ഫോണ് സഹിതം- നിര്മ്മിച്ച് കാത്തിരുന്നു. <br />
<br />
ഇതില് ശ്രദ്ധിക്കേണ്ട ഒരു കാര്യം ഇത് ഒറ്റപ്പെട്ട ഒരു സംഭവം അല്ലായിരുന്നു എന്നതാണ്. വ്യത്യസ്ഥ സ്ഥലങ്ങളിലായി ഏകദേശം നാല്പ്പതോളം കള്ട്ടുകള് രൂപപ്പെട്ടിരുന്നത്രെ! ( ഈ സംഭവങ്ങളില് നിന്ന്, മതങ്ങളുടെ ഉത്ഭവം, പ്രചാരണം എന്നിവയെപ്പറ്റി എന്തെങ്കിലും ധാരണ രൂപപ്പെടുന്നുണ്ടോ?)<br />
<br />
ജീവജാലങ്ങളുടെ ഉല്പ്പത്തിക്കും വികാസത്തിനും നിദാനമായി പരിണാമത്തെ ശാസ്ത്രലോകം നിസ്സംശയം അംഗീകരിച്ചിട്ടുള്ളതാണ്. പരിണാമം കൃത്യമായി എങ്ങിനെയായിരുന്നു എന്ന പിരിവുകളെ സംബന്ധിച്ചേ പൂര്ണ്ണ ധാരണ ആകാതെയുള്ളൂ. ഉദാഹരണമായി പ്രൊ:സ്റ്റീഫന് ജേ ഗോള്ഡ് പരിണാമം സംഭവിച്ചത് ചെറിയ ചെറിയ ചാട്ടങ്ങളിലൂടെയാണ് എന്നു കരുതുമ്പോള് ഡോ: റിച്ചാര്ഡ് ഡോക്കിന്സിനെപോലുള്ളവര് അത് സാവധാനം എന്നാല് തുടര്ച്ചയായുള്ള ഒരു പ്രക്രിയയാണെന്നു കരുതുന്നു. <br />
<br />
അതുപോലെ ജീവന് ആദ്യം ഉത്ഭവിച്ചത് (ആദ്യ റെപ്ലിക്കേറ്റര്) എങ്ങിനെ എന്ന് നമുക്ക് ഇതുവരെ കൃത്യമായ ഒരു ധാരണ ആയിട്ടില്ല. ആദ്യ റെപ്ലിക്കേറ്ററിന്റെ ഉത്ഭവം, ആദ്യ യൂകാര്യോട്ടിക് കോശത്തിന്റെ ഉത്ഭവം, ബുദ്ധിയുടെ ആരംഭം മുതലായവയൊക്കെ ഇപ്പോഴും ശാസ്ത്രജ്ഞമാരെ അന്വേഷണകുതുകികളാക്കി നിലനിര്ത്തുന്ന കാര്യങ്ങളാണ്.<br />
<br />
എന്നാല്, ഇവയൊന്നും പരിണാമം എന്ന വസ്തുതയെ ദുര്ബലപ്പെടുത്തുന്നില്ല. കാരണം ശരിയായ ശാസ്ത്രത്തിന്റെ വഴി അന്വേഷണങ്ങളിലും, ചര്ച്ചകളിലും, തിരുത്തലുകളിലും കൂടിയാണ്. പരിണാമസിദ്ധാന്തത്തിന് തെളിവില്ല എന്നു പറയുന്നവര് അവ മനസ്സിലാക്കാനുള്ള അടിസ്ഥാന ജ്ഞാനമോ ബുദ്ധിവൈഭമോ ഇല്ലാത്തവരാണ്. അല്ലെങ്കില് അത് അംഗീകരിച്ചാല് തങ്ങളുടെ അവസാന തുരുത്തും നഷ്ടപ്പെടും എന്നു കരുതുന്നവര്. ചൈല്ഡ് ഇന്ഡോക്ട്രിനേഷന് എന്ന ബാലപീഢനത്തിന്റെ ഇരകള്.<br />
<br />
എങ്കില് ഈ പാവങ്ങള് അവരുടെ വിശ്വാസവുമായി ഇരുന്നോട്ടെ, നിങ്ങളെന്തിന് തര്ക്കിക്കാന് നില്ക്കുന്നു എന്നു ചോദിക്കാം. കാരണമുണ്ട്. കാട്ടിപ്പരുത്തിയുടെ പോസ്റ്റില് മനോജ് പറഞ്ഞിരിക്കുന്ന ഒരു കാര്യമുണ്ട്. തീവ്രസൃഷ്ടി വാദികളായ കത്തോലിക്ക സമൂഹം സ്കൂളുകളില് പരിണാമം പഠിപ്പിക്കാന് സമ്മതിച്ചിരിക്കുന്നതിനെക്കുറിച്ച്.സത്യത്തില് അത് കത്തോലിക്കാ സഭയുടെ ഔദാര്യം ഒന്നുമല്ല, നിരവധി കോടതി കേസുകളില് ശാസ്ത്ര സമൂഹം ഒറ്റക്കെട്ടായി സഭയുടെ നിലപടുകളെ പ്രതിരോധിച്ച് അനുകൂല വിധി സമ്പാദിച്ചതിനാലാണ് സ്കൂളുകളില് പരിണാമം പഠന വിഷയമായതും, സൃഷ്ടിവാദം പുറത്തായതും. നിയമ നിര്മ്മാണത്തില് മാത്രമല്ല കോടതി വിധികളില് പോലും മതപ്രീണനം ശീലമാക്കിയ ഇന്ഡ്യയില് ശാസ്ത്രസമൂഹം ജാഗരൂപരായി ഇരുന്നില്ലെങ്കില് ഒരു പക്ഷെ വലിയ വിലകള് നല്കേണ്ടി വരും.<br />
<br />
നേരത്തെ ഒരു കമന്റില് ഞാനേറെ പഴി കേള്ക്കേണ്ടി വന്ന ഒരു വാചകം ഒരിക്കല് കൂടി പറയട്ടെ, ശാസ്ത്രം എല്ലാം കണ്ടു പിടിച്ചു കഴിഞ്ഞിട്ടില്ല, എന്നാല് അതിന്റെ പാതയില് അനുസ്യൂതം സഞ്ചരിച്ചു കൊണ്ടിരിക്കുകയാണ്, എല്ലായിടത്തും കൊള്ളിക്കാവുന്ന ഉത്തരം മതഗ്രന്ധങ്ങളില് കാണും. അതു മതിയെന്നുള്ളവര്ക്ക് അതുകൊണ്ട് തൃപ്തിപ്പെടാം, പക്ഷെ എല്ലാവരും അങ്ങിനെ മസ്തിഷ്കശുഷ്കര് (ഡിസ് യൂസ് അട്രോഫി എന്ന് വൈദ്യശാസ്ത്രത്തില് ഒരു പ്രയോഗമുണ്ട്. എന്നു വെച്ചാല് ഉപയോഗിക്കാത്തതു കൊണ്ട് ഒരു അവയവം ശുഷ്കിച്ചു പോവുക, അത്രയുമേ ഇവിടേയും ഉദ്ദേശിക്കുന്നുള്ളൂ.) ആവണം എന്നു വാശി പിടിക്കരുത്.ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-87177463503051595012010-08-26T19:10:00.003+05:302010-08-28T20:05:39.945+05:30മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള്. (Near death experiences)...2<span style="font-size: large;">ശാസ്ത്രീയ വിശദീകരണങ്ങള് </span><br />
<br />
പല പ്രതിഭാസങ്ങളിലേയും പോലെ, വളരെ കൃത്യമായ ശാസ്ത്രീയ വിശദീകരണം ഇക്കാര്യത്തിലും ലഭ്യമായിട്ടില്ല. എന്നാല് ഈ കുറവ് അന്ധവിശ്വാസങ്ങളില് വിശ്വസിച്ച് തൃപ്തരാവുന്നതിനുള്ള ന്യായമല്ല. സാമാന്യം തൃപ്തികരമായ രീതിയില് തന്നെ പല ഘടകങ്ങളും വിശദീകരിക്കപ്പെട്ടിട്ടുണ്ട്. <br />
<br />
മരണാസന്ന അവസ്ഥയിലെ അസാധാരണവും വ്യത്യസ്തവുമായ പ്രവര്ത്തന പരിതസ്ഥിതി (കുറഞ്ഞ ഓക്സിജന് അളവ്, കൂടിയ അളവിലുള്ള രാസവസ്തുക്കള്, ലവണ സന്തുലിതാവസ്തയിലെ വ്യതിയാനം മുതലായവ) തലച്ചോറിനെ ബാധിക്കും. തന്മൂലം, തലച്ചോര് അനിയന്ത്രിതമായി ഉത്തേജിക്കപ്പെടുകയോ, അസാധാരണമായ രീതിയില്, ലഭിക്കുന്ന സിഗ്നലുകളെ വിശകലം ചെയ്യുകയോ ചെയ്യും. മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങളുടെ ശാസ്ത്രീയ വിശദീകരണം ഈ അടിസ്ഥാനത്തിലൂന്നിയാണ്. മേല്പ്പറഞ്ഞ പ്രവര്ത്തന വൈകല്യങ്ങള്, ക്ലിനിക്കല് സാഹചര്യങ്ങളില് അതി സാധാരണമായി കാണുന്നതും ശാസ്ത്രീയമായി തെളിയിക്കപ്പെട്ടിട്ടുള്ളതുമാണ്. <br />
<br />
തലച്ചോര് അതി ഗുരുതരമായ അവസ്ഥയെ നേരിടുന്ന ഘട്ടത്തില് ക്രമാതീതമായി ഉത്തേജിക്കപ്പെടാം. കാഴ്ച വിശകലനം ചെയ്യുന്ന പിന് ഭാഗത്ത് ഇങ്ങനെ അമിതമായ ഉത്തേജനം ഉണ്ടാകുമ്പോള് അത് ഒരു പ്രകാശത്തിന്റെ രൂപത്തില് പ്രത്യക്ഷമാകുന്നു. (പൊന്നീച്ചയുടെ ഉദാഹരണം ഓര്ക്കുക.) ക്രമേണ കൂടുതല് കൂടുതല് ഞരമ്പ് കോശങ്ങള് (neurons) ഉത്തേജിക്കപ്പെടുന്ന മുറയ്ക്ക് പ്രകാശം വലുതായ് വലുതായ് അനുഭവപ്പെടും. ഈ അനുഭവമാണ് തുരംകത്തിലൂടെ കടന്നു പോകുന്ന 'ഇലൂഷന്' സൃഷ്ടിക്കുന്നത്. <br />
പലരും ശക്തമായ മൂളല് കേള്ക്കുന്നു എന്നു പറയുന്നതും ഇതേ അടിസ്ഥാനത്തില് വിശദീകരിക്കാവുന്നതാണ്.<br />
<br />
മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങളിലെ പല ഘടകങ്ങളും പുന സൃഷ്ടിക്കാന് ചില രാസവസ്തുക്കള്ക്കാവും. ഡൈ-മീതൈല് ട്രിപ്റ്റമിന്, കീറ്റമിന്, എല്.എസ്.ഡി മുതലായവ ഉദാഹരണം. (നേരത്തെ പറഞ്ഞ ബാബുവിന്റെ രണ്ടാമത്തെ അനുഭവം ഓര്ക്കുക.) തലച്ചോര് അതി സമ്മര്ദ്ദം നേരിടുന്ന സമയങ്ങളില് പിനിയല് ഗ്രന്ധിയില് നിന്നും ഉയര്ന്ന തോതില് ഡി.എം.റ്റി പുറപ്പെടുന്നു എന്നു കരുതുന്നു. പരീക്ഷണ സാഹചര്യങ്ങളില് ഡി.എം.റ്റി നല്കപ്പെട്ട പല വ്യക്തികള്ക്കും മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള്ക്ക് സമാനമായ അനുഭവങ്ങളുണ്ടായതായി കണ്ടു. എന്നാല് എല്ലാവരിലും ഇത് കൃത്യമായി പുന:സൃഷ്ടിക്കാനായിട്ടില്ല. അതു കൊണ്ടു തന്നെ രാസവസ്തുക്കളുടെ അടിസ്ഥാനത്തില് ഈ പ്രതിഭാസം പൂര്ണ്ണമായും വിശദീകരിക്കാനാവില്ല. കീറ്റമിന് സര്വ്വസാധാരണമായി നമ്മുടെ ആശുപത്രികളില് മയക്കം നല്കുവാനായി ഉപയോഗിക്കുന്ന മരുന്നാണ്. തങ്ങളുടെ രോഗികളില് പലരും ഉണരുമ്പോള് ഇത്തരം അനുഭവങ്ങള് ഓര്ത്തെടുക്കാറുണ്ടെന്ന് അനസ്തീഷ്യോളജിസ്റ്റുകള് പറയും.<br />
<br />
ഭാരമില്ലാതെ അന്തരീക്ഷത്തില് ഉയര്ന്നു നില്ക്കുന്ന അനുഭവവും പലരും അനുഭവിക്കാറുണ്ട്. ഒ. ബി.ഇ (out of body experience) എന്നാണ് ഈ അനുഭവത്തിനെ വിളിക്കാറ്. മരണാനന്തര ജീവിത വാദികള് തങ്ങളുടെ വാദത്തിന് ബലം നല്കാന് ഏറ്റവും അധികം ഉപയോഗപ്പെടുത്തുന്ന ഒന്നാണിത്. പലരും മുറിയുടെ മുകളില് നിന്ന് താഴെ ഡോക്ടര്മാരും നഴ്സുമാരും തങ്ങളെ പുനരുജ്ഞീവിപ്പിക്കാന് ശ്രമിക്കുന്നതു കാണുന്നതായും മറ്റും അവകാശപ്പെടുന്നു. രോഗി ഒരിക്കലും കണ്ടിട്ടില്ലാത്ത (ബോധത്തോടെ) ഒരു ശസ്ത്രക്രിയാഉപകരണത്തെപ്പറ്റി വളരെ വ്യക്തമായി വിവരിച്ചതായി ഒരു ഡോക്ടര് അവകാശപ്പെടുന്നു. അതു പോലെ പല രോഗികളും ആ സമയത്തെ മറ്റുള്ളവരുടെ സംസാരം ഓര്ത്തെടുക്കുന്നു. എന്നാല് ഈ വാദങ്ങളില് ആശ്ചര്യപ്പെടുത്തുന്നതു പോലെ ഒന്നും തന്നെയില്ല. കാരണം ശസ്ത്രക്രിയകള്ക്ക് വേണ്ടി ബോധം കെടുത്തിയ പല രോഗികളും ശസ്ത്രക്രിയാസമയത്തെ ഡോക്ടര്മാരുടെ സംഭാഷണം ഓര്ത്തെടുത്ത അനുഭവങ്ങളൂണ്ട്. അന്ധയായ ഒരു സ്ത്രീയ്ക്ക് ആ സമയത്ത് കാഴ്ചയുണ്ടായതായ ഒരു സംഭവം ഒരു വെബ് സൈറ്റില് വിവരിക്കുന്നുണ്ട്. അതിന് അവര് തെളിവായി പറയുന്നത് അവര് മച്ചില് നിന്നും താഴെ കണ്ട ശരീരത്തില് അവരുടെ ഓറഞ്ച് പുഷ്പങ്ങള് കൊത്തിയ വിവാഹ മോതിരം കണ്ടു എന്നതാണ്. നാളുകളായി അവരണിഞ്ഞിരുന്ന വിവാഹമോതിരത്തിന്റെ ഒരു സന്കല്പ രൂപം അവരുടെ മനസ്സിലുണ്ടാകാതെ തരമില്ല. അങ്ങിനെ വരുമ്പോള് അന്ധയ്ക്കും കാഴ്ചയുണ്ടായി എന്ന അവകാശത്തില് കഴമ്പൊന്നുമില്ല്ല എന്നു ആര്ക്കും മനസ്സിലാക്കാവുന്നതേയുള്ളൂ. <br />
<br />
ഈവക അവകാശങ്ങളെ പരിശോധിക്കാന് നോര്ത്ത് ടെക്സാസ് സര്വ്വകലാശാലയിലെ ഡോ: ജാന് ഹോള് ഡന് സമര്ത്ഥമായ ഒരു സംവിധാനം ഒരുക്കി. ഒരു കമ്പ്യൂട്ടര് മോണിട്ടര് മുറിയുടെ മേല്ത്തട്ടില് നിന്നും തൂക്കിയിട്ടു. അതിന്റെ ചിത്രങ്ങള് തെളിയുന്ന വശം മേല്ത്തട്ടിനഭിമുഖമായിരിക്കും. അതായത് താഴെ നില്ക്കുന്ന ഒരാള്ക്ക് മോണിട്ടറില് തെളിയുന്ന ചിത്രങ്ങള് കാണാന് സാധിക്കില്ല. പ്രത്യേകം രൂപപ്പെടുത്തിയ ചില ചലന ചിത്രങ്ങള് മോണിട്ടറില് പ്രദര്ശിപ്പിച്ചു കൊണ്ടിരിക്കും. ഡോ: ബ്രൂസ് ഗ്രേയ്സണ് എന്ന ഗവേഷകന് വര്ഷങ്ങളായി ഈ സന്കേതം ഉപയോഗിച്ചുകൊണ്ടിരിക്കുകയാണ്. എന്നാലിതുവരെ ഒരു 'ആത്മാവിനും' മോണിട്ടറില് പ്രദര്ശിപ്പിക്കുന്നത് എന്താണെന്ന് പറയാനായിട്ടില്ല!<br />
<br />
പഞ്ചേന്ദ്രിയങ്ങളില് നിന്നും മസിലുകളില് നിന്നും സന്ധികളില് നിന്നുമുള്ള സൂചനകള് വിശകലനം ചെയ്താണ് മസ്തിഷ്കം നമ്മുടെ ശരീരത്തിനേപ്പറ്റിയും അതിന് ചുറ്റുപാടുകളുമായുള്ള ബന്ധത്തെപ്പറ്റിയുമുള്ള സ്ഥിതിയെപ്പറ്റി ബോധം രൂപപ്പെടുത്തുന്നത്. ഇന്ദ്രിയ സൂചനകള് (sensory inputs)തീരെയില്ലാതെ വരുന്ന അവസ്ഥയില് തലച്ചോര്, ശരീരത്തിന്റെ അവസ്ഥതയെപ്പറ്റി ഒരു ധാരണ രൂപപ്പെടുത്താന് ശ്രമപ്പെടുന്നതിന്റെ ഫലമായാണ് ഇങ്ങനെയൊരു അനുഭവം ഉണ്ടാകുന്നത് എന്ന് ഗവേഷകര് കരുതുന്നു. ഹിപ്നോട്ടിക് നിദ്രയില്, വളരെ സര്വസാധാരണമായി അനുഭവിപ്പിക്കപ്പെടുന്ന ഒരു കാര്യമാണിത്. വളരെ നാളുകള്ക്ക് മുന്പ് ഓട്ടോ ഹിപ്നോസിസ് പരിശീലിക്കാന് ശ്രമിച്ചപ്പോള് ഭാഗികമായ തോതിലെന്കിലും ഈ ലേഖകനും അതനുഭവിച്ചിട്ടുണ്ട്. <br />
<br />
ജീവാവസ്ഥയെ പിന്തുണയ്ക്കാനുള്ള രീതിയിലാണ് തലച്ചോര് രൂപപ്പെടുത്തിയിരിക്കുന്നത്. എന്നാല് ജീവന് നിന്നുപോകുന്ന ഒരു സാഹചര്യത്തില് എന്താണ് ചെയ്യേണ്ടത് എന്ന സംഭ്രമത്തില് മസ്തിഷ്കം എത്തിപ്പെടാന് സാദ്ധ്യതയുണ്ട്. അപ്പോള് സാദ്ധ്യമായ അതിജീവനമാര്ഗ്ഗങ്ങള് കണ്ടെത്താന് മസ്തിഷ്കം തന്റെ ഓര്മ്മയില് സൂക്ഷിച്ചിരിക്കുന്ന ബന്ധപ്പെട്ട കാര്യങ്ങള് പരതി നോക്കുന്നതാവാം പരേതാത്മാക്കളേയും ദൈവങ്ങളേയും കാണുന്നതിന്റെ കാരണം എന്നു ചില ഗവേഷകര് വിലയിരുത്തുന്നു. <br />
<br />
<span style="font-size: large;">സമീപകാല വിവാദങ്ങള് </span><br />
<br />
ഡോ: പിം വാന് ലോമ്മല് നെതെര്ലാന്ഡ്സിലെ അറിയപ്പെടുന്ന ഹൃദ്രോഗവിദഗ്ധനാണ്. തന്റെ വിഷയത്തിന്റെ പ്രത്യേകത കൊണ്ട് അനേകം എന്. ഡി. ഇ സംഭവങ്ങളക്ക് അദ്ദേഹം സാക്ഷിയാണ്. അദ്ദേഹവും അനുയായികളും ഈ അനുഭവങ്ങളേപ്പറ്റി പഠനം നടത്തി. ഹൃദയവും മസ്തിഷ്കവും പ്രവര്ത്തനരഹിതമാവുന്ന അവസ്ഥയില് ഉണ്ടാകുന്ന ഈ പ്രതിഭാസം, ആത്മാവ് ശരീരത്തിന് പുറത്ത് നിലനില്ക്കുന്ന ഒരു പ്രതിഭാസമാണെന്നതിന്റെ തെളിവാണ് എന്ന നിഗമനത്തിലാണ് അദ്ദേഹം എത്തിച്ചേര്ന്നത്. ആത്മാവ് എന്നത് ശരീരത്തിന് പുറത്ത് നിലനിന്ന് ഒരു റേഡിയോ സ്ടേഷന് എന്നപോലെ ബോധത്തെ സംപ്രേക്ഷണം ചെയ്യുന്ന ഒന്നാണെന്ന് അദ്ദേഹം കരുതുന്നു. അതു കൊണ്ടാണ് ശരീരം എന്ന സ്വീകരണി പ്രവര്ത്തനരഹിതമായതിനുശേഷവും ബോധം നിലനില്ക്കുന്നത്. <br />
<br />
എന്നാല് അദ്ദേഹത്തിന്റെ കണക്കുകള് അനുസരിച്ചു തന്നെ ചില പിശകുകളുണ്ട്. ഹൃദയസ്തംഭനം സം ഭവിച്ചതിനുശേഷം അദ്ദേഹം രക്ഷപെടുത്തിയതില് 18% രോഗികള്ക്ക് മാത്രമാണ് മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള് ഉണ്ടായത്. ബാക്കി 82% ആള്ക്കാരില് എന്തുകൊണ്ടാണ് റേഡിയോ സ്റ്റേഷന് പ്രവര്ത്തനരഹിതമായത് എന്ന് അദ്ദേഹം വിശദീകരിക്കുന്നില്ല. <br />
<br />
സാമാന്യ ബുദ്ധി കൊണ്ട് തന്നെ അദ്ദേഹത്തിന്റെ നിഗമനങ്ങളിലുള്ള പിശകുകള് മനസ്സിലാക്കാവുന്നതേയുള്ളൂ. ആളുകള് പിന്നീട് ജീവിതത്തിലേക്ക് മടങ്ങി വന്നു എന്നതു കൊണ്ട് തന്നെ അവരുടെ ഹൃദയ മസ്തിഷ്ക പ്രവര്ത്തന പരാജയം പൂര്ണ്ണമായിരുന്നില്ല എന്നു നമുക്ക് മനസ്സിലാക്കാം. മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള് എപ്പോഴാണ് സംഭവിക്കുന്നത് എന്നതിനെപ്പറ്റി ഇപ്പോഴും വ്യക്തമായി അറിയില്ല. എന്നു പറഞ്ഞാല്, ഇ.സി.ജി, ഇ.ഇ.ജി മുതലായവ ഹൃദയത്തിന്റേയും മസ്തിഷ്കത്തിന്റേയും പ്രവര്ത്തന സ്തംഭനം കാണിക്കുമ്പോഴാണോ, അതിനു മുന്പാണോ അതോ അതിനു ശേഷമാണോ എന്ന്. അതിനു മുന്പോ അതിനു ശേഷമോ ആണെന്കില് ലോമ്മലിന്റെ വാദങ്ങള്ക്ക് അടിസ്ഥാനമില്ല. ഇനി മുന്പറഞ്ഞ ഗ്രാഫുകള് താല്ക്കാലികമായി ഇല്ലാതായ സമയത്താണെന്കില് എന്ന സാഹചര്യം നമുക്ക് വിലയിരുത്താം. (ഒന്നു കൂടി ശ്രദ്ധിക്കുക, സ്തംഭനം തല്കാലികമായിരുന്നു. ) മസ്തിഷ്ക പ്രവര്ത്തനം സൂചിപ്പിക്കുന്ന ഇ.ഇ.ജി ഒരു അടിസ്ഥാന നിലയ്ക്ക് മുകളിലേക്കാണ് അളക്കുന്നത്. അതിനു താഴെ കേവല പൂജ്യം എന്നു കരുതുന്നത് ശരിയാകണമെന്നില്ല. നിലവിലുള്ള ഇ.ഇ.ജി യേക്കാള് സൂഷ്മതയുള്ല ഒരു ഉപകരണം കൊണ്ട് അളന്നാല് ഇ.ഇ.ജി പൂജ്യം കാണിക്കുന്ന സ്ഥാനത്ത് പുതിയ ഉപകരണം അതിനു മുകളിലുള്ള ഒരളവ് കാണിക്കും. അതായത് നിലവിലുള്ള ഇ.ഇ.ജി മെഷീന് പൂജ്യം എന്നു പറയുന്നത് കേവല പൂജ്യമല്ല എന്നു ചുരുക്കം. ഇത് കേവലം വാദത്തിനു വേണ്ടി പറയുന്നതല്ല. ഫങഷണല് എം.ആര്.ഐ (functional MRI)എന്ന സന്കേതം ഫ്ലാറ്റ് ഇ.ഇ.ജി കേസുകളിലും മസ്തിഷ്ക പ്രവര്ത്തനം രേഖപ്പെടുത്തുന്നുണ്ട്. ഹൃദയത്തിന്റെ പ്രവര്ത്തനം താല്ക്കാലികമായി നിന്നാലും രണ്ടു മൂന്നു മിനുറ്റ് വരെ തലച്ചോറിനു പിടിച്ചു നില്ക്കാനാകും. അതു കൊണ്ടു തന്നെയാണ് ഹൃദയസ്തംഭനം സംഭവിച്ചാലും നമുക്ക് ആള്ക്കാരെ രക്ഷപെടുത്താന് സാധിക്കുന്നത്. <br />
<br />
<span style="font-size: large;">മരണാനന്തര ജീവിതം </span><br />
<br />
മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള് മരണാനന്തര ജീവിതത്തിന്റെ തെളിവായാണ് ചിത്രീകരിക്കപ്പെടുന്നത്. ഈ അനുഭവങ്ങളുടെ വ്യത്യസ്ഥത, വ്യക്തികളുടെ മത-സാംസ്കാരിക പശ്ചാത്തലവുമായി ബന്ധപ്പെട്ടാണോ ഇരിക്കുന്നത് എന്ന് പല പഠനങ്ങളിലും വിലയിരുത്തിയിട്ടുണ്ട്. മിക്കവാറും പഠനങ്ങളില് അതേ എന്നു തന്നെയാണ് കണ്ടത്. നേരത്തേ തന്നെ പറഞ്ഞതു പോലെ കൃസ്തുമത വിശ്വാസികള് കൃഷ്ണനേയോ ഇസ്ലാം വിശ്വാസികള് യേശുവിനേയോ കാണുക പതിവില്ല. അതു കൊണ്ടു തന്നെ, ഈ വക കാഴ്ചകള് മസ്തിഷ്കത്തിന്റെ മുന്പേയുള്ള പ്രോഗ്രാമിങ്ങുമായി ബന്ധപ്പെട്ടാണിരിക്കുന്നത് എന്ന് വ്യക്തമാണ്. <br />
<br />
ഇനി, മിക്കവാറും എല്ലാവരും പൊതുവായി അനുഭവിക്കുന്ന പ്രകാശ തുരന്കത്തിലൂടെയുള്ള യാത്ര, ആ സമയത്ത് അനുഭവപ്പെടുന്ന ശബ്ദങ്ങള്, സുഖകരമായ ശാന്തത മുതലായവ മത വിശ്വാസപ്രകാരമുള്ള സ്വര്ഗ്ഗയാത്രയുമായി അസാമാന്യ പൊരുത്തം കാണിക്കുന്നതും വിശ്വാസികളുടെ സന്കല്പ്പങ്ങളെ ഉറപ്പിക്കുന്നു. പക്ഷെ ഇത് റീസണിങ്ങിന്റെ ദിശ തിരിഞ്ഞു പോകുന്നതു കൊണ്ട് സംഭവിക്കുന്നതാണ്. ഇപ്പോഴത്തെ പ്രധാന മതങ്ങള്ക്കെല്ലാം പ്രായം ഏതാനും ആയിരം വര്ഷങ്ങള് മാത്രമാണ്. മതങ്ങള് രൂപപ്പെടുന്നതിനു മുന്പ് തന്നെ മനുഷ്യന് മരണാസന്ന സന്ദര്ഭങ്ങള് നേരിടുകയും എന്. ഡി. ഇ അനുഭവിക്കുകയും ചെയ്തിട്ടുണ്ടെന്ന് തീര്ച്ചയാണ്. ആ അനുഭവങ്ങളുടെ അടിസ്ഥാനത്തിലാവണം മതാനുയായികള് മരണാനന്തര ജീവിതം വിവരിച്ചത്. അല്ലാതെ അവര്ക്ക് വെളിപാടായി ലഭിച്ച മരണാനന്തര യാത്രാനുഭവം പിന്നീടു വന്നവര് അനുഭവിച്ചറിയുകയായിരുന്നില്ല. <br />
<br />
ഏതായാലും മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങളൂടെ നിഗൂഢതകള് പൂര്ണ്ണമായും അനാവരണം ചെയ്യപ്പെടാനിരിക്കുന്നതേയുള്ളൂ. എന്നാല് എല്ലാം ഒറ്റയടിക്ക് വിശദീകരിക്കുന്ന ഒരു മാന്ത്രിക ഉത്തരത്തില് വിശ്വസിക്കുക എന്ന വിഡ്ഡിത്തരത്തില് നമ്മള് അകപ്പെടാതിരിക്കുക.ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-41225398550895287202010-08-24T23:07:00.000+05:302010-08-24T23:07:59.314+05:30മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള്. (Near death experiences)<meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="CONTENT-TYPE"></meta> <title></title> <meta content="OpenOffice.org 3.2 (Unix)" name="GENERATOR"></meta> <style type="text/css">
<!--
@page { margin: 0.79in }
P { margin-bottom: 0.08in }
-->
</style> <br />
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: medium;">രണ്ടു സ്നേഹിതര്</span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്റെ ഒരു പഴയ സ്നേഹിതനാണ് വില്സണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹം ഒരു ആറു വര്ഷം മുന്പു വരെ അമിതമായി മദ്യപിക്കുമായിരുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ സമയത്ത് ഗുരുതരമായ കരള് രോഗ ബാധയെത്തുടര്ന്ന് വില്സണ് ആശുപത്രിയിലായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തീവ്രപരിചരണ മുറിയില് കിടക്കുന്ന സമയത്ത് ഉണ്ടായ അനുഭവമാണിത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അദ്ദേഹം തന്നെ എന്നോട് പറഞ്ഞതാണിത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബോധത്തിനും അബോധത്തിനുമിടയ്ക്ക് ആടിയാടി നില്ക്കുന്ന സമയം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഡോക്ടര് പരിശോധന കഴിഞ്ഞ് കേസ് ഫയല് നോക്കുന്ന ഓര്മ്മയുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പെട്ടെന്ന് തനിക്കെന്തോ സംഭവിക്കുന്നതു പോലെ വില്സണു തോന്നി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്ഷീണവും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അസ്വസ്ഥതയുമൊക്കെ മാറുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അസാധാരണമായ ഒരു ശാന്തത തന്നെ പൊതിയുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ശരീരത്തിന്റെ ഭാരം ഇല്ലാതാവുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതി തീവ്രമായ ഒരു പ്രകാശം തന്നെ പൊതിയുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു പ്രകാശക്കടലില് കിടക്കുന്നതു പോലെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അപ്പോഴതാ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വര്ഷങ്ങള്ക്ക് മുന്പ് മരിച്ചു പോയ വല്യപ്പച്ചനും വല്യമ്മച്ചിയുമൊക്കെ തന്നെ സാകൂതം വീക്ഷിച്ചു കൊണ്ട് അടുത്തു നില്ക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വില്സണ് അവരോട് സം സാരിക്കാന് ശ്രമിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ സാധിക്കുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അങ്ങിനെ അല്പനിമിഷങ്ങള് കഴിഞ്ഞു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പിന്നെ പ്രകാശം മാഞ്ഞു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വല്യപ്പച്ചനും വല്യമ്മച്ചിയും മറഞ്ഞു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വില്സണ് കണ്ണു തുറക്കുമ്പോള് തന്റെ ചുറ്റും ഡോക്ടറും നഴ്സുമാരുമുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വില്സണ് സുഖം പ്രാപിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മദ്യപാനം പൂര്ണ്ണമായും നിര്ത്തി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചെയ്യാന് മറ്റു ജോലികളും സത്യസന്ധതയുമുള്ളതിനാല് ഇതു വെച്ചു സാക്ഷിപറച്ചിലിനും മുതലെടുപ്പിനുമൊന്നും പോയില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">രണ്ടാമത്തെ സുഹൃത്ത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബാബു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രക്ഷുബ്ധമായ യൗവനാരംഭത്തില് ഒരിക്കല് അവന് ആത്മഹത്യയ്ക്ക് ശ്രമിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വിഷം കഴിക്കുകയാണ് ചെയ്തത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പലരും പറയുന്നതു പോലെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, '</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മരണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഭീകരമായ ഒരു അനുഭവം ഒന്നു ആയിരുന്നില്ല എന്ന് ബാബു പറയുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മറിച്ച് ഏറ്റവും സ്വസ്ഥവും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൃദുലവുമായ ഒന്നായിരുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബാബു പ്രകാശവും മരിച്ചു പോയവരേയും ഒന്നും കണ്ടില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ അസാധാരണമായ ആ ശാന്തത അയാളും അനുഭവിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തീരെ ഭാരമില്ലാതെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു തൂവല് പോലെ പറന്നു പറന്നു പോകുന്നതായി തോന്നി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബാബു ബോധത്തിലേക്ക് മടങ്ങി വരുന്നത് മണിക്കൂറുകള്ക്ക് ശേഷമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.</span></div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാല് പിറ്റേന്ന്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ലോഭമില്ലാതെ നല്കിക്കൊണ്ടിരുന്ന പ്രതിമരുന്നിന്റെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അട്രോപ്പിന്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സമ്മര്ദ്ദത്തില് അയാള് വീണ്ടും മായാലോകത്തെത്തി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത്തവണ പക്ഷെ പഴയതു പോലെയായിരുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സമുദ്രത്തില് താമരയില് ഇരിക്കുന്ന ബ്രഹ്മാവിനോടും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സമീപത്തു നിന്ന ഗണപതിയോടും മറ്റും പണ്ഡിതോചിതമായ രീതിയില് തര്ക്കിച്ചു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സംഭാഷണം പിന്നീട് ഓര്ത്തെടുക്കാനായില്ല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">! </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതു നന്നായി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">... :-))</span></div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബാബുവും പ്രശ്നങ്ങളെയല്ലം മറികടന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇപ്പോള് വളരെ സക്സസ് ഫുള് ആയ ഒരു പ്രൊഫഷണല് ആണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: medium;">മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങള് </span></span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: medium;">(Near death experiences)</span></span></div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മുകളില് പറഞ്ഞ രണ്ട് അനുഭവങ്ങളും ജീവിതത്തിന്റെയും മരണത്തിന്റെയും ഇടയ്ക്കുള്ള ഏതോ നേര്ത്ത അതിരില് സംഭവിക്കുന്നതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇത്തരം അനുഭവങ്ങള് അപൂര്വ്വവുമല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഹൃദയസ്തംഭനം സംഭവിച്ച ശേഷം പുനരുജ്ഞവിക്കപ്പെടുന്ന പലര്ക്കും സമാനമായ അനുഭവങ്ങള് ഉണ്ടാകാറുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈവക അനുഭവങ്ങളേയാണ് പൊതുവായി മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങളായി കണക്കാക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റെയ്മണ്ട് മൂഡി എന്നൊരു മനശാസ്ത്രജ്ഞനാണ് ഈ അനുഭവങ്ങളെ ഒരു പൊതുതല്പര്യത്തിലേക്ക് കൊണ്ടുവരുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. '</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നിയര് ഡെത്ത് എക്സ്പീരിയന്സ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന പേരിനും അദ്ദേഹത്തോടാണ് കടപ്പാട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മൂഡി ഇത്തരം അനുഭവങ്ങളേപ്പറ്റി വ്യാപകമായി പഠിക്കുകയും അനേകം പുസ്തകങ്ങളും പ്രബന്ധങ്ങളും പ്രസിദ്ധീകരിക്കുകയും ചെയ്തു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മരണാസന്ന അനുഭവങ്ങളില് പൊതുവായി കാണുന്ന ചില ഘടകങ്ങള് അദ്ദേഹം തിരിച്ചറിയുകയും ചെയ്തു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉച്ചത്തിലുള്ള മൂളല്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതി സുഖകരമായ ശാന്തത</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഭാരമില്ലാതെ അന്തരീക്ഷത്തില് ഉയര്ന്നു നില്ക്കുന്ന അനുഭവം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു തുരംഗത്തിലൂടെ പ്രകാശത്തിലേക്ക് സഞ്ചരിക്കുന്ന അനുഭവം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മരിച്ചു പോയവരെ കാണുക മുതലായവയാണ് പ്രധാനം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ക്രിസ്തുവിനേയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നബിയേയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">മാലാഖമാരേയും നേരില് കാണുന്ന അനുഭവങ്ങളും കുറവല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. ( </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കൗതുകകരമെന്നു പറയട്ടെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു മതത്തില് വിശ്വസിക്കുന്നവര് വ്യത്യസ്തമായ മത ദൈവങ്ങളേയോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രവാചകരേയോ കണ്ടതായി പറയുന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">.) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏതായാലും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ബോധം അല്ലെന്കില് ആത്മാവ് ശരീരത്തിനു പുറത്തുള്ള ഒന്നാണ് എന്നതിനുള്ള തെളിവായാണ് മൂഡി ഈ അനുഭവങ്ങളെ കണ്ടത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്നാല് ബഹു ഭൂരിപക്ഷം വരുന്ന ശാസ്ത്രജ്ഞന്മാര് ശാസ്ത്രസംബന്ധിയായ ഒരു വിശദീകരണത്തിനാണ് ശ്രമിക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;"><span style="font-size: medium;">അല്പം ജീവശാസ്ത്രം </span></span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മളെങ്ങനെയാണ് ബാഹ്യലോകവുമായി സംവദിക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമ്മള് കാണുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കേള്ക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സ്പര്ശിച്ചറിയുന്നത് എല്ലാം തലച്ചോറിന്റെ പ്രഭാവമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഉദാഹരണത്തിന് കാഴ്ചയുടെ കാര്യം എടുക്കാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു വസ്തുവില് നിന്നും ബഹിര്വമിക്കുന്ന പ്രകാശരശ്മികള് ഇന്ദ്രിയാവയവമായ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(sensory organ) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കണ്ണില് പ്രവേശിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അവിടെ വെച്ച് വസ്തുവിന്റെ രൂപത്തിന് അനുരൂപമായ വൈദ്യുത തരംഗങ്ങള് ഉണ്ടാകുകയും അവ ഞരമ്പുകള് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(nerves) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വഴി തലച്ചോറിലെ പ്രത്യേക ഭാഗത്ത് എത്തുകയും ചെയ്യുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ ഭാഗം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാഴ്ചയുടെ കാര്യത്തില് തലച്ചോറിന്റെ പിന്ഭാഗം </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">-occipital lobe) </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ആ തരംഗങ്ങളെ വിശകലനം ചെയ്യുകയും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">നമുക്ക് മുന്നിലുള്ള ആ വസ്തുവിനെ സംബന്ധിച്ച വിവരങ്ങള് തലച്ചോറിന്റെ മറ്റു ഭാഗങ്ങള്ക്ക് കൈമാറുകയും ചെയ്യുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തല്ഫലമായി നമുക്ക് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാഴ്ച</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എന്ന അനുഭവം ഉണ്ടാകുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വസ്തുവിന്റെ രൂപത്തെ സംബന്ധിച്ച വിവരങ്ങളെല്ലാം കണ്ണില് നിന്നും തുടങ്ങി</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തലച്ചോറിന്റെ പല ഭാഗങ്ങള് വഴി സഞ്ചരിക്കുന്നത് തരംഗ സംജ്ഞകളായാണ് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">(</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സിഗ്നലുകള്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">). </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">വളരെ കൃത്യമായി ആ സിഗ്നലുകള് പുനര് നിര്മ്മിച്ച് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കൃത്യമായ ഞരമ്പുകളില് കടത്തി വിട്ടാല് മുന്പില് ആ വസ്തു ഇല്ലാതെ തന്നെ അതിന്റെ കാഴ്ച ഉണ്ടാക്കാന് സാധിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരിക്കല് തലച്ചോറില് കൂടി കടന്നു പോയ ഈ സിഗ്നലുകള് സൂക്ഷിച്ചു വെയ്ക്കപ്പെട്ടിട്ടുണ്ടെന്നു ചിന്തിക്കുക</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. (</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതായത് </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഓര്മ്മ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">') </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇങ്ങനെ സൂക്ഷിക്കപ്പെട്ടിട്ടുള്ള സിഗ്നലുകള് ഏതെന്കിലും രീതിയില് പഴയ വഴിയിലൂടെ പുനര് യാത്ര നടത്തുകയാണെന്കിലും ഇതേ കാഴ്ച പുനര്നിര്മ്മിക്കാന് സാധിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഏറ്റവും ലളിതമായ ഒരു ഉദാഹരണം പറയാം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഒരു ക്ളോസ്ഡ് സര്ക്യൂട്ട് റ്റിവിയെപ്പറ്റി ചിന്തിക്കൂ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതില് ക്യാമറ മുന്പിലുള്ള വസ്തുവിന്റെ രൂപം പകര്ത്തി സിഗ്നലുകളായി റ്റിവിക്ക് കൈമാറുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">റ്റിവി ആ സിഗ്നലുകളെ ചിത്രമാക്കി കാണിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇനി ഇതിനിടെ ഒരു വീഡിയോ റിക്കോര്ഡര് ഘടിപ്പിച്ച് ക്യാമറ സിഗ്നലുകളെ റിക്കോര്ഡ് ചെയ്യുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">അതിനു ശേഷം റിക്കോഡ് ചെയ്യപ്പെട്ട സിഗ്നലുകളെ വീണ്ടും റ്റിവിയിലേക്ക് കടത്തി വിട്ടാല് റ്റിവി പഴയ ചിത്രം വീണ്ടും കാണിക്കും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇപ്പോള് ക്യാമറയ്ക്ക് മുന്പില് പഴയ വസ്തു വേണമെന്നില്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ചിത്രത്തിന്റെ കാര്യം മാറ്റി ഇനി ശബ്ദത്തിന്റെ കാര്യമെടുത്താലും ഇങ്ങനെ തന്നെ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ പറഞ്ഞ ഉദാഹരണങ്ങളൊന്നും വെറുതെയല്ല</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കാരണം ഈ വക ഇലക്ട്രോണിക് ഉപകരണങ്ങളും സമാനമായ തലച്ചോര് പ്രവര്ത്തനങ്ങളും തമ്മില് അത്ഭുതകരമായ സാമ്യമുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഇലക്ട്രോണിക് സന്കേതങ്ങളുപയോഗിച്ച് തലച്ചോറിനെക്കൊണ്ട് കാണിക്കാനും കേള്പ്പിക്കാനുമുള്ള ശ്രമങ്ങള് കുറയൊക്കെ ഫലം കണ്ടിട്ടുമുണ്ട്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കോക്ലിയര് ഇമ്പ്ലാന്റ് എന്ന കൃത്രിമ ചെവി തന്നെ ഉദാഹരണം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ പ്രധാനപ്പെട്ട ഒരു കാര്യം</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ സിഗ്നലുകള് കൃത്യതയുള്ളതായിരിക്കണമെന്നതാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കൃത്യമല്ലാത്ത സിഗ്നലുകള് നിയതമല്ലാത്ത ചിത്രങ്ങളോ ശബ്ദങ്ങളോ ആയിരിക്കും സൃഷ്ടിക്കുന്നത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">കണക്ഷന് ശരിയല്ലാത്തപ്പോള് സ്പീക്കറില് നിന്നും കൂവലും മുരള്ച്ചയും കേട്ടിട്ടില്ലേ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">എപ്പോഴെന്കിലും നിങ്ങളുടെ തല വല്ലയിടത്തും ശക്തിയായി തട്ടിയിട്ടുണ്ടോ</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">? </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">സാമാന്യം നല്ല ശക്തിയിലായിരുന്നെന്കില് തീര്ച്ചയായും കണ്ണിലൂടെ </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">'</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പൊന്നീച്ച</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">' </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പറന്നിട്ടുണ്ടാകും</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">ഈ പൊന്നീച്ച ഇത്തരം ഒരു പ്രതിഭാസമാണ്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തലയ്ക്ക് തട്ടു കിട്ടുമ്പോള്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പ്രത്യേകിച്ച് പിന് ഭാഗത്ത്</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">, </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">തലയിലേക്ക് പകര്ന്ന ഊര്ജ്ജത്തില് ഒരു ഭാഗം വൈദ്യുതോര്ജ്ജമായി പരിണമിച്ച് കാഴ്ചയുടെ തലച്ചോര് ഭാഗത്തെ കോശങ്ങളെ ഉത്തേജിപ്പിക്കുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">പക്ഷെ ആ ഉത്തേജനം കൃത്യമായ ഒരു രീതിയിലോ ഘടനയിലോ അല്ലാത്തതിനാല് നിയതമായ ഒരു രൂപം ഉണ്ടാവാതെ നമ്മള്ക്കത് കേവലം പ്രകാശമായോ മിന്നലിന്റെ രൂപത്തിലോ മാത്രം അനുഭവപ്പെടുന്നു</span><span style="font-family: AnjaliOldLipi;">. </span> </div><div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0in; text-decoration: none;"><span style="font-family: AnjaliOldLipi; font-size: small;">അടുത്ത ഭാഗം: ശാസ്ത്രീയ വിശദീകരണങ്ങള് </span> </div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-36565942.post-59750640102120122532010-08-03T22:57:00.006+05:302010-08-10T20:35:51.395+05:30ഉത്പത്തി, ചരിത്രം. കലണ്ടര്<meta content="text/html; charset=utf-8" equiv="CONTENT-TYPE"><meta content="OpenOffice.org 3.2 (Unix)" name="GENERATOR"><style type="text/css">
<!-- @page { margin: 0.79in } P { margin-bottom: 0.08in } -->
</style><br />
<div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഭൂമിയുടെ രൂപപ്പെടല് മുതല് നാളിതുവരെയുള്ള കാലത്തെ ഒരു വര്ഷത്തിന്റെ പരിധിക്കുള്ളില് ചിന്തിച്ചാല് എങ്ങിനെയിരിക്കും</span>? <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഏകദേശം </span>454 <span style="font-family: DejaVu Sans;">കോടി വര്ഷങ്ങള്ക്ക് മുന്പ് ഭൂമി ഉണ്ടായി എന്നു ശാസ്ത്രജ്ഞന്മാര് കണക്കു കൂട്ടുന്നു</span>. <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആ സമയം നമുക്ക് ജനുവരി </span>1 <span style="font-family: DejaVu Sans;">എന്നെടുക്കാം</span>. <span style="font-family: DejaVu Sans;">അതിനു ശേഷം</span>,</div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ജനുവരി </span>6, 14:46 -<span style="font-family: DejaVu Sans;">ചന്ദ്രന് രൂപപ്പെടുന്നു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ജനുവരി </span>29, 01:50 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">സമുദ്രങ്ങള് രൂപം കൊള്ളുന്നു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഏപ്രില് </span>3, 06:03 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ജീവന്റെ ആദ്യ തുടിപ്പ് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ജൂണ് </span>6, 10:17 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പ്രാധമിക കോശങ്ങള് </span>(<span style="font-family: DejaVu Sans;">പ്രോകാര്യോസൈറ്റ്സ്</span>)</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ജൂലൈ </span>24, 13:27 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">വ്യക്തമായ ജനിതക ഘടനയുള്ള കോശങ്ങള് രൂപപ്പെടുന്നു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഒക്ടോബര് </span>12, 18:43 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">പൂപ്പലുകള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഒക്ടോബര് </span>20, 19:15 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ബഹു കോശ ജീവികള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">നവമ്പര് </span>5, 20:18 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">സമുദ്രസസ്യങ്ങള്</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">നവമ്പര് </span>23, 11:52 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">നട്ടെല്ലുള്ള ജീവികള്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">മത്സ്യങ്ങള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">നവമ്പര് </span>27, 04:25 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">കര സസ്യങ്ങള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">നവമ്പര് </span>25, 21:37 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">കര ജീവികള് </span>- <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആര്ത്രോപോഡ്സ്</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>1, 23:59 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">നാലുകാലുള്ള ജീവികള് </span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>1, 23:59 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഞണ്ടുകള്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">പന്നല് ചെടികള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>3, 22:09 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">സ്രാവുകള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>13, 22:48 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിനോസറുകളുടെ ആദ്യരൂപം</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>14, 18:04 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">സസ്തനികള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>15, 22:56 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിനോസറുകളുടെ ആധിപത്യം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>17, <span style="font-family: DejaVu Sans;">പാന്ജിയ ഭൂഗണ്ഡം വിണ്ടു മാറുന്നു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>19, 23:12 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പക്ഷികളുടെ ആദ്യ രൂപം</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആര്ക്കിയോപ്ടെറിക്സ് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>21, 09:51 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">പുഷ്പിക്കുന്ന സസ്യങ്ങള് </span>(<span style="font-family: DejaVu Sans;">ആന്ജിയോസ്പേം </span>)</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>26, 13:04 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">റ്റൈറനോസറസ് റെക്സ് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>26, 18:51 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിനോസറുകള് ഉള്മൂലനം ചെയ്യപ്പെടുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>26, 22:42 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പ്രിമേറ്റുകളുടെ അവസാന പൊതു പൂര്വ്വികന് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>29 , 23:52 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">മാനുകളുടെ പൂര്വ്വികര് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 12:26:54 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">മനുഷ്യന്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ചിമ്പന്സി</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ബൊണോബൊ മുതലായവരുടെ അവസാന പൊതു </span><span style="font-family: DejaVu Sans;">പൂര്വ്വികന്</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 18:03:58 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">മാമത്തുകള് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 20:08:58 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഹോമോ ജനുസ്സിന്റെ ഉത്പത്തി</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 22:27:36 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഹോമോകള് തീ ഉപയോഗിക്കാന് പഠിക്കുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:19:34 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">നിയാണ്ടര്ത്താളുകളുടെ ഉത്പത്തി</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;"><span style="font-size: medium;"><span style="color: maroon;">ഡിസംബര് </span></span></span><span style="font-size: medium;"><span style="color: maroon;">31, 23:36:54 – </span></span><span style="font-family: DejaVu Sans;"><span style="font-size: medium;"><span style="color: maroon;">ഹോമോ സാപ്പിയന്സ് </span></span></span><span style="font-size: medium;"><span style="color: maroon;">(</span></span><span style="font-family: DejaVu Sans;"><span style="font-size: medium;"><span style="color: maroon;">മനുഷ്യന്</span></span></span><span style="font-size: medium;"><span style="color: maroon;">)</span> </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:57:06 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">നിയാണ്ടര്ത്താളുകളുടെ അന്ത്യം</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:58:16 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">മാമത്തുകള്ക്ക് വംശനാശം </span><br />
<span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് 31, 23:58:50 - മനുഷ്യന് കൃഷി വശമാക്കുന്നു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:04 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">സൃഷ്ടി വിശ്വാസികളുടെ കാലഗണനവെച്ച് ദൈവം സൃഷ്ടി നടത്തുന്നു</span>. </div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:16 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആദ്യ അറിയപ്പെടുന്ന തീയതി</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഈജിപ്ഷ്യന് കലണ്ടര് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:18 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">സുമേരിയന് കുനിഫോം </span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആദ്യ എഴുത്ത് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:24 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പിത്തള യുഗം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:24 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">സിന്ധു നദീതട സംസ്കാരം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:25 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഈജിപ്റ്റിലെ ആദ്യ രാജ വംശം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:26 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പാപ്പിറസ് ആദ്യമായി ഉപയോഗിക്കുന്നു</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഈജിപ്റ്റില് </span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:28 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">മായന്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഹാരപ്പന് സംസ്കൃതി</span>. <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഗിസായിലെ പിരമിഡ് നിര്മ്മാണം </span><span style="font-family: DejaVu Sans;">ആരംഭിക്കുന്നു</span>. </div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:36 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഋഗ് വേദം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:40 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഇലിയഡ് </span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഒഡിസ്സി</span>. <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആദ്യ ഒളിമ്പിക്സ് </span>. <span style="font-family: DejaVu Sans;">റോം സ്ഥാപിക്കപ്പെടുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:42 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പേര്ഷ്യന് സാമ്രാജ്യം </span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">പാണ്ഡ്യ രാജവംശം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:42 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ബുദ്ധന്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">കണ്ഫൂഷ്യസ്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">മഹാവീരന് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:44 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ചേരരാജവംശം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:46 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ചോള രാജവംശം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:46 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ക്രിസ്തുവര്ഷാരംഭം</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ക്രിസ്തു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:48 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">നിഖ്യായിലെ സൂനഹദോസ്</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:50 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">മുഹമ്മദ് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:56 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഗുട്ടന് ബര്ഗ്ഗ് അച്ചടി യന്ത്രം കണ്ടുപിടിക്കുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:56 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">കൊളമ്പസ് </span>"<span style="font-family: DejaVu Sans;">പുതിയ ലോക</span>"<span style="font-family: DejaVu Sans;">ത്തില് എത്തുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:57 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">മൊണാലിസ</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ടാജ് മഹല് </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.3 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">പ്ളാശ്ശി യുദ്ധം</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഭാരതത്തില് ബ്രിട്ടീഷ് ഭരണം ആരംഭിക്കുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.4 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">അമേരിക്കന് സ്വാതന്ത്ര്യം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.43 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">അമേരിക്കന് വിപ്ളവം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.47 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഫ്രഞ്ച് വിപ്ളവം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.58 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ലോക ജന സംഖ്യ ശതകോടി തികയുന്നു</span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.96 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ചാള്സ് ഡാര്വിന്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഒറിജിന് ഓഫ് സ്പിഷീസ് പ്രസിദ്ധീകരിക്കുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:58.97 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">അമേരിക്കന് സിവില് യുദ്ധം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.21 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആദ്യ ആധുനിക ഒളിമ്പിക്സ്</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.34 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഒന്നാം ലോകമഹാ യുദ്ധം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.35 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">റഷ്യന് വിപ്ളവം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.44 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">പെന്സിലിന് കണ്ടു പിടിക്കുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.47 – <span style="font-family: DejaVu Sans;">അഡോള്ഫ് ഹിറ്റ്ലര് ജര്മ്മന് ചാന്സലറായി അധികാരമേല്ക്കുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.51 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">രണ്ടാം ലോകമഹായുദ്ധം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.55 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഹിരോഷിമയിലും നാഗസാക്കിയിലും ആറ്റം ബോംബാക്രമണം </span></div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.56 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഭാരതം സ്വതന്ത്രയാവുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.72 - <span style="font-family: DejaVu Sans;">മനുഷ്യന് ചന്ദ്രനില് കാലു കുത്തുന്നു</span>.</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഡിസംബര് </span>31, 23:59:59.94 – 9/11 <span style="font-family: DejaVu Sans;">ആക്രമണം</span>. </div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><span style="font-family: DejaVu Sans;">ഒരു വര്ഷത്തിന്റെ ദീര്ഘകാലയളവില്</span>, <span style="font-family: DejaVu Sans;">ഈ ലോകത്ത് മനുഷ്യന്റെ സന്നിദ്ധ്യം കേവലം </span>23 <span style="font-family: DejaVu Sans;">മിനുറ്റ്</span>. <span style="font-family: DejaVu Sans;">അതിലും നമുക്കറിയുന്ന ചരിത്രം </span>20 <span style="font-family: DejaVu Sans;">സെക്കന്ഡിലും താഴെ</span>!</div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: 0in;"><br />
</div>ബാബുരാജ്http://www.blogger.com/profile/06184647458031679865noreply@blogger.com11